Hétfői programajánló: Kosztolányi-válogatás, KZ-oratórium

Filmbemutatót tart a Somogyi-könyvtár, az orosz irodalom kerül a középpontba a Hangoskönyvtárban, a félrevezetés művészetéről lesz szó a Szent-Györgyi Albert Agórában, Kosztolányi Dezső verseiből hallható válogatás a Pinceszínházban, valamint KZ-oratóriumot tűz műsorra a Homo Ludens Projekt.

A Puskintól Csehovig című előadássorozat harmadik része 16.30-kor kezdődik a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

(Szeged, Stefánia 2.). Baróti Tibor, a SZTE Szláv Intézetének ny. oktatója a 19. század nagy orosz lírikusairól beszél az érdeklődőknek. A rendezvény a Szegedi Közéleti Kávéház szervezésében valósul meg. Karig Sára fordító, idegen nyelvi levelező életének megrendítő eseményeit mutatja be a Gulág sápadt tébolyán című film. Az alkotás premierjét a

Somogyi-könyvtár alagsori klubjában

tartják. A vetítés 17 órakor kezdődik. A film producere Bubryák István, rendező Radó Gyula. „1947. szeptember 1-én az úgynevezett „kékcédulás választások” napján Karig Sára fordító, idegennyelvi levelező, a szocdem. párt II. kerületi választási bizottságának tagja feljelentést tett a kommunista párt ellen választási csalás címén. Karig Sárát másnap a kommunista párt felügyelete alá tartozó rendőrség nyomozói beültették egy lefüggönyözött autóba és 1954 augusztusáig szinte senki nem tudta hol van. Utólag tudjuk, Vorkután volt, a GULÁGON. A munkatáborban verseket írt, azokat hazahozta. Barátai adták ki nyolcvanéves korában. Karig Sára nem volt költő, nem volt író, fordító volt. Addig sem és az után sem írt verset, legfeljebb csak magának. Talán így védekezett a XX. század rémségei ellen” – olvasható a film ajánlójában. Karig Sára alakját Nagy Anna formálja meg, verseit Huszárik Kata mondja el. A film a Gulág Emlékbizottság támogatásával, 2017-ben készült. M. Tóth Orsolya Sófi-ösztöndíjas orvostanhallgató (SZTE, Általános Orvostudományi Kar) lesz a vendége a

Somogyi-könyvtár

fiatal szegedi tehetségeket bemutató programsorozatának. A rendezvény 17 órakor kezdődik a könyvtár első emeleti zeneszobájában. Házigazda és beszélgetőtárs: Szalay István, a Szeged Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke. M. Tóth Orsolya 1993-ban született a németországi Frankfurt am Main-ban, 2011-ben érettségizett a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium biológia tagozatán, jelenleg végzős orvostanhallgató a Szegedi Tudományegyetemen. 2012-ben csatlakozott az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Kísérletes Agyi Képalkotó kutatócsoportjához, ahol azóta is tudományos diákköri munkát végez Farkas Eszter témavezetésével. Kutatócsoportjuk az agyi vérkeringés szabályozásának törvényszerűségeit vizsgálja állatkísérletes modelleken. Az elmúlt években a karon megrendezett helyi és országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, valamint a budapesti Korányi Frigyes Szakkollégium által szervezett és a Marosvásárhelyi Diákkonferenciákon is eredményesen szerepelt. Egy nemzetközi lapban megjelent közlemény és több hazai és nemzetközi konferencián bemutatott poszter társszerzője. 2016-ban elnyerte az SZTE Sófi-alapítvány fődíját, az SZTE Talent Ösztöndíj bronz fokozatát, az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját és a Köztársasági Ösztöndíjat. 2014 óta demonstrátorként részt vesz az elsőéves orvostanhallgatók orvosi fizika oktatásában. Szabadidejében párjával társastáncol, kirándul, emellett szeret fotózni, olvasni és hegedülni. A

Szent-Györgyi Albert Agóra

vetítős sorozatának májusi előadásában Szabó András, a szegediek közkedvelt festőművésze, művésztanára tart előadást "A félrevezetés művészete" címmel 17.30-tól. Szabó András festőművészi és pedagógus pályafutása mellett a 80-as évektől a mai napig rendszeresen tart művészettörténeti előadásokat. Legújabb előadása e sorozat keretein belül látható első ízben, de már a legújabb technikát használva – most a félrevezetés művészetéről tart előadást a tőle megszokott stílusban. „Lírám, te légy a bírám” címmel hallhat válogatást a közönség Kosztolányi Dezső verseiből Szívós László tolmácsolásában a

Szegedi Pinceszínházban

18 órától. Szívós László, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze ezen az esten a költő századfordulós versein keresztül láttatja a művészlét ihletett pillanatait: minden örömét és bánatát. A nézők a megszokott Kosztolányi-képen túlmutató személyes hangvételű összeállításnak lehetnek részesei, amelyben egy­szerre van jelen a humor, a játékosság és a tragédia. Az SZTE JGYPK fotográfus szakos hallgatóinak "Idő-Zárak" című kiállítását nyitja meg Dömötör Mihály fotóművész az

SZTE Rektori Épületének Átriumában

18 órakor. Közreműködik: Kelcz Dávid (gitár, Kelda zenekar). Kiállítók: Balassa Teodóra, Bihacsy Gábor, Bíró Róbert, Czesznak Lilla, Doba Krisztina, Fehér Zoltán, Fodor László, Gécs Bernát, Gömöriné Kordás Gabriella, Horváthné Patai Hédi, Horváth Adrienn, Jámbor Erika, Kissné Rácz Kitti, Kovács Zoltán, Latinyák Alex, Mándity Krisztián, Mészáros Áron, Mihály Bettina, Némethné Herczeg Helga, Petrik Tibor, Pópity Egon, Rómer János, Seres Norbert, Szekeres Tamás, Szelepcsényi András, Szlanyinka Zita, Weisz Hanna Dóra. 19 órától a

ZUG művészeti tetthelyen

a Homo Ludens Project KZ-oratórium című produkciója várja az érdeklődőket. “Öregasszony, Kisfiú, R.M. Koncentrációs táborban élnek. Pilinszky János költői lágerében. Szerencsére mi, XXI. századi emberek, most nem ott lakunk. Valaki kissé zártan, valaki kissé magányosan, fogyasztva, gyűlölködve, de legalább szögesdrót és gázkamra nélkül. Ha emlékezni akarunk, képeket nézünk a borzalomról, moziba vagy jelen esetben színházba járunk, hogy ott nézzünk farkasszemet a vagonokba zárt kiáltással. El tudod képzelni, milyen lehet egy lágerben? Jó, legyen, tegyék elém a látványt, szembesülök és megpróbálok vele együtt élni valahogy? Vagy egyszerűen már a gondolatra is rázárnád az ajtót? Te keresnél közös kapcsolódási pontot a mai társadalom és szögesdrót tépte magány között? Mit jelent számodra e botrányos szentség? Milyen lehet, amikor összekulcsolódik a költői színház a valóság rettenetével? Mit jelenthet ma a halállal való összebámulás? Mit akarhat szerinted egy elnyűtt, csont és bőr, alig pislákoló test a ma emberétől?”

Folyamatos kiállítások, programok:

Ottlik Géza (1912 – 1990) Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító születésének 105. évfordulóján „a magyar intellektuális próza kiváló alkotója” köteteiből rendezett kamarakiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár második emeleti kölcsönzőjében

. „Aggodalmas pontosság, a magával folytatott alkudozás minden szóért, és a meg nem alkuvás sem gondolkozásban, sem stilisztikában jellemzi regényeit, kisregényeit, novelláit és műfordításait. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és kiváló szakíró, a bridzs-játék megújítója” – olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár internetes oldalán. Az Éjszakai hajózás című kiállítás május 4-től június 1-ig tekinthető meg.

A

Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának

ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a “szögedi” írásbeliség legrégebbi emlékei. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős – az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt – régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba. A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben. „Te vagy az én teljességem”: Szent Flóriántól Szent II. János Pálig – szentek a művészetben címmel, a május 4-i Szent Flórián nap kapcsán kiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár első emeletén

. A tárlat, amelyhez tűzoltó-történeti kiállítás is kapcsolódik (lévén Szent Flórián a tűzoltók védőszentje), április 28-tól május 31-ig tekinthető meg. A könyvtár művészeti albumaiból összeállított anyag válogatást kínál a 3-4. századi római vértanúk (Szent Flórián, Szent Márton, Szent Sebestyén, Szent György) ábrázolásaiból, valamint megemlékezik Szent Lászlóról és Szent II. János Pálról is.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.