Írjon nekünk

Bulvár

Néprajzkutató: A lányok megöntözése egy tisztító, termékenységvarázsló szertartás

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

husvet_002

Deme Ágnes beszélt a SZEGEDma hírportálnak a húsvét hetéhez köthető hagyományokról. A harangok eredetileg már nagycsütörtökön elhallgattak, Szegeden pedig a bort, a sonkát is megszentelték nagyszombaton.

„A keresztény liturgia és a holdfázisok egyaránt befolyásolják, ezért a húsvét egy mozgó ünnep. Alapvetően a tavaszi napéjegyenlőségtől számítjuk, amely minden évben március 20-a környékén következik be, idén pont erre a napra esett. Az ezt követő első holdtölte (április 11.) utáni vasárnap a húsvét napja” – nyilatkozta lapunknak Deme Ágnes, a Hatvany Lajos Múzeum munkatársa. A néprajzkutatót a legfontosabb keresztény ünnephez kapcsolódó népszokásokról kérdeztük.

„Az igazi hívők számára sokkal jelentősebb ünnep, mint a karácsony” – mondta. Ez a tavaszi nagytakarítás ideje, hiszen a Megváltó feltámadását mindenki tiszta otthonnal kívánta várni, valamint egy gyakorlati ok is közrejátszott: ezután már rengeteg mezei munka várt a földművesekre. A híres néphagyományok már nagycsütörtökön megkezdődtek, ekkor hallgattak el a harangok – ezt sokan tévesen már a következő naphoz kötik. Azt tartja a mondás ma is, hogy „a harangok Rómába mennek”, azaz készülnek a feltámadásra. A misére hívó harangszót sok helyen kereplőkkel helyettesítették, gyermekek vonultak végig a falun, fellármázva a települést a kántor vezetésével. Deme Ágnes hozzátette, sok kutató szerint elképzelhető, hogy egy régi gonoszűző szertartás maradványa mindez. Nevezik zöldcsütörtöknek is e napot, mert ekkor fiatal zöldsalátát, vagy más hasonló ételt készítettek, így utaltak a vetés zöld színére, s próbálták biztosítani a jó termést.

husvet_kezmuves_neni03_gs

A legnagyobb böjt és gyász időszaka nagypéntek, Krisztus kereszthalálának évfordulója. Ekkor szinte mindent tilos, még tüzet szítani is, azaz főtt étel helyett hideget ettek. Nem szabadott főzni, mosni, szőni, kenyeret mosni, azaz a tilalmak elsősorban a női munkákat érintették. Azt tartották, hogy aki napkelte előtt megfürdik a falu közelében található tóban, folyóban, az szép marad, de oda- és visszafelé sem lehetett megszólalni – csak így működött a „mágia”. Állítólag ekkor mossa a holló a fiát is. A hagyomány szerint mikor Jézus az üldözői elől menekült, s azok nem bírták elkapni, a holló rájuk kiabált: kár, kár! Ezért Krisztus elátkozta a madarat, hogy mindig fekete maradjon. A megtisztulás napján a madár abban reménykedik, hogy ha megfürdik, akkor visszakapja régi fehérségét.

„Nagyszombat este már tudjuk, hogy megtörik a böjt. Ez az első alkalom, amikor újra lehet tojást és sonkát enni a negyven nap után” – fogalmazott Deme Ágnes. Sok helyen – Szegeden is – a bárányt, a tojást, a bort, a sonkát megszentelték, papi áldásban részesítették. A tojás az új életre és a feltámadásra utal, azaz magát Krisztust szimbolizálja. A sonka viszont nem bírt ilyen jelképes szereppel: a szezonban levágott disznóból származó húst pácolni, füstölni kellett hetekig, ekkorra készült el.

husvetinyuszi

A Jézus-, vagy Istenkeresés napja volt húsvétvasárnap Szegeden. Sokszor nagyszombat éjjel a faluközösség tagjai kimentek a határ menti keresztekhez, ahol valaki korábban elrejtette a templom Jézus szobrát, amelyet megkerestek, majd diadalmenetben visszavitték. Ezzel azt mutatták meg, hogy a Megváltó visszatért a közösségbe, párhuzamba állították a feltámadásával.

Húsvéthétfő a locsolkodás ideje. „A lányok megöntözése bizonyos szempontból egy tisztító, termékenységvarázsló szertartás. Erre utalnak a locsolóversek azon sorai, amely szerint azért öntözik meg őket, hogy el ne hervadjanak” – mutatott rá a néprajzkutató. Ez udvarláshoz is kötődött, akinek volt komoly mennyasszonya az általában hozzá ment el, más legények pedig elkerülték azt a házat. Ezzel együtt viszont illett minden lányos házat végiglátogatni, mert komoly sértődést okozott volna valakinek a kihagyása. Pálinkával, kaláccsal fogadták a látogatókat, az öntözésért piros tojást adtak.

A kölni viszont csak később, polgári hatásra terjedt el, előtte a kútvízhez ragaszkodott a vidék lakossága.

Bulvár

Megszületett Balogh Zsolt kislánya

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A MOL-Pick Szeged játékosa a Facebook-oldalán osztotta meg az örömhírt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Vontatóba rongyolt az autó, a sofőr meghalt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Vontatóval ütközött az autó ennyi maradt belőle.

Tovább olvasom

Bulvár

Ötvenéves frontemberét ünnepli a Tankcsapda!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ünnepi tankdübörgés!

Tovább olvasom

Aktuál