Egyház

Hencz Péter: Jézus szenvedésének és feltámadásának megrázó és rejtélyes dokumentuma

Hencz Péter: Jézus szenvedésének és feltámadásának megrázó és rejtélyes dokumentuma

2017. április 10., hétfő
Hencz Péter: Jézus szenvedésének és feltámadásának megrázó és rejtélyes dokumentuma
torinoi_lepel

Jézus Krisztus élete, tanítása, szenvedése és kereszthalála alapozta meg a keresztény vallást, alapvető fordulatot hozott az emberiség történetében. A betegek iránti szeretete és könyörületessége jelentős mértékben hatott az orvostudomány fejlődésére. Jézus életét megismerhetjük a Biblia Új Testamentuma négy evangélista által írt részeiből, az evangéliumokból. Halála előtti megkínzásának, keresztre feszítésének, haldoklásának rejtélyes dokumentuma a torinói lepel, melyet szokás az ötödik evangéliumnak is hívni.

Mind a négy evangélista beszámol arról, hogy Jézus halálát – (nagy)péntek délután kb. 3 óra – követően testét a keresztről levették, lepelbe helyezték és sziklasírba tették. Vasárnap hajnalban a sziklasírhoz futó tanítványok, Péter és János, csupán Jézus leplét találták meg, testét nem. A lepel minden valószínűség szerint Jézus titkos tanítványa, Arimateai József birtokába került. A relikviát a keresztények az első századi üldözések során Edesszába vitték, ahol nyoma veszett, és csak 525-ben bukkantak rá a városfal üregében. Justiniánus császár templomot épített őrzésére. 944-ben a bizánci császár birtokába került. Miután a keresztesek 1204-ben feldúlták Konstantinápolyt, a lepel eltűnt. 1357-ben került elő a franciaországi Lirey városkában. 1453-ban a Savoyai hercegek birtokolják Chambery-ben, ahol majdnem tűzvész áldozata lett, az összehajtogatott és ezüstkazettába tett lepel sarkai megperzselődtek., melyet klarissza apácák foltokkal pótoltak ki. Végső állomása 1578-tól Torino, ahol külön kápolnában őrzik. 1983-tól a Szentszék tulajdona. A leplet csak ritkán, rendkívüli alkalmakkor állítják ki Torinóban, az élethű másolata viszont rendszeresen látogatható. A 436 cm hosszú és 110 cm széles lenvászon kendő egy keresztre feszítéssel kivégzett férfi mezítelen testének elülső és hátoldali sárgásbarna lenyomatszerű képmását mutatja fejjel egymás felé fordítva, ahogy a leplet a fej fölött visszahajtották Az egész testet sebek borítják, amint az evangéliumok Jézus keresztre feszítéséről és agóniájáról beszámolnak. A hátán az ostorcsapások nyomai, a vállakon a kereszt cipelésének zúzódásos sebei, a fejen a töviskorona okozta sérülések, csuklókon és lábfejeken a szögek ütötte sebek, mellkason a lándzsa szúrás nyoma. A leplet különleges pápai engedéllyel többször is a legmodernebb vizsgálatoknak vetették alá, melyek eredményeiről kongresszusokon számoltak be. Az ezzel foglalkozó tudományág a szindológia (lepeltan) Többszörös vizsgálat kizárta, hogy festett hamisítvány lenne, mivel festéket nem tartalmaz. Amerikai kutatók a lepelből vért mutattak ki, melynek vércsoportja AB. M. Frei svájci kriminalista professzor elemezte a virág polleneket, 49 növényfajtát tudott azonosítani, melyek igazolták a lepel földrajzi eredetét, és hányatott sorsát Palesztinától Törökországon, Konstantinápolyon és Franciaországon át. A lepel korát illetően perdöntő F. Filas chicagói professzor felfedezése 1980-ban. A képmás jobb szemén négy tisztán kiolvasható betűt – UCAI – talált mely a halott szemére helyezett lepton nevű bronz váltópénz görög feliratának – TIBERIOU CAICAROC, azaz Tiberius császáré – középső betűi, melyet Krisztus halálakor használtak. Az antropológusok vizsgálatai szerint az arc szemita jellegzetességeket mutat, a kivégzett 30-33 éves, 178-180 cm magas, 78-80 kg súlyú lehetett. Az 1977-ben végzett STURP program (The Shroud of Turin Research Project, a Torinói Lepel Kutatási Programja) során az amerikai NASA kutatók tették a legmegdöbbentőbb felfedezést. Űrkutatásban használt képelemző műszerekkel matematikailag kifejezhető összefüggéseket találtak: a képmás ott a legvilágosabb, ahol a test a lepellel érintkezett (orr, homlok, szemöldök), a távolság növekedésével arányosan sötétebb a távolabbi részeken (orcák, szemüregek). A fényképek a Lepel Ember negatív képét adták. A Viking űrszonda által a Mars bolygóról közvetített analizátoros és komputeres technikát alkalmazva háromdimenziós képeket szerkesztettek. A lepel 1988-as C14 radiokarbon- izotópos vizsgálata azonban a lepel korát 1260 és 1390 közé teszi. Azonban a módszer eredményét tűzvész, hányattatások, fény- és hőhatások erősen befolyásolhatták és torzíthatták. A témával magyar kutatók, Víz László és Boda László is foglalkoztak, több könyvet is publikáltak. További rendkívüli magyar vonatkozás, hogy a magyar művelődéstörténet páratlan középkori remeke, a Pray-kódex (mely a Halotti Beszédet is tartalmazza) képei tanúsága szerint a szerzők ismerhették a torinói leplet. A kép keletkezését semmi féle ma ismert tudományos – fizikai, kémiai, nukleáris – folyamat nem tudja megmagyarázni. Csupán feltételezhetjük a feltámadás természetfölötti eseményét kísérő, ma még megmagyarázhatatlan, a fizikai rendben végbemenő sugárjelenséget. Annak a valószínűsége, hogy a Lepel Ember más legyen, mint Jézus Krisztus, a matematikusok valószínűség számítása szerint 1: 10 milliárd – 1: 200 milliárd.

Hencz Péter

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.