Közélet

Ásatáson jártunk: szarmata temetőben bukkantak germán harcos sírjára Vásárhelynél + FOTÓK

Ásatáson jártunk: szarmata temetőben bukkantak germán harcos sírjára Vásárhelynél + FOTÓK

2017. március 24., péntek
Ásatáson jártunk: szarmata temetőben bukkantak germán harcos sírjára Vásárhelynél + FOTÓK
german_harcos_lelet006kf

Egy szarmata temetkezési rítussal eltemetett germán harcos maradványaira bukkantak régészek a Hódmezővásárhelyt északról elkerülő út építésekor. A lelet érdekessége, hogy a 2-3. században térségünkben nem volt jellemző germánok jelenléte, illetve előkerült egy szíjelosztó karika is, ami unikális leletnek számít abból a korszakból a Kárpát-medencében.

Igaz kifosztották a 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben az erős csontozatú germán harcos sírját, de így is több érdekességre bukkantak a régészek.

Varga Sándor

ásatásvezető régésztől megtudtuk, mivel a combcsont hossza 50 centiméter, egy nagyjából két méter magas férfi leleteit tárták fel. Ő bár az akkori germánok között nem számított különlegesnek, hiszen a nodrikus jelleg jellemző volt etnikumánál, a szarmaták közül igencsak kitűnt a harcos mind testmagasságával, mind testfelépítésével. „A sírt kirabolták, de néhány tárgy így is maradt: a bal láb belső oldalánál van egy vaskés, az összedobált bordacsontok között egy nagyméretű ezüst övcsat. A rablógödör végében pedig van egy ezüst szíjvég, egy sarkantyú és egy római ezüst pénzérme” – sorolta Varga Sándor, mi minden került elő a sírból, amit egyébként jóval mélyebbre ástak a szarmata síroknál. Az előbukkant tárgyak közül kiemelkedik egy övelosztó csat, ami abból a korszakból egyedülálló leletnek számít a Kárpát-medencében, hasonló leleteket például Lengyelországban, Németországban és a Baltikumban találtak eddig. A Móra Ferenc Múzeum régésze portálunknak elmondta, kizárólag a germán harcos sírjában bukkantak fegyverekre, illetve azok maradványaira. Kiástak egy 40 centiméter hosszú vaslándzsát, és a harcos pajzsának vasból készült merevítői, a pajzsdudor is előkerült. „Ez önmagában azért szenzációs dolog, mert bár ismerünk pajzsos temetkezéseket, de azt vagy későbbi időszakból, a 4-5. századból vagy ha korábbi, akkor a jelen helytől jóval északabbról” – részletezte Varga Sándor. Hozzátette, még számos vizsgálat vár rájuk, csak később derülhet majd ki, hogy miként is került ide a germán harcos a 2-3. században a szarmaták közé, hiszen a környéken az eddigi ismeretek szerint csak a 5. századtól éltek germánok. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásában feltárást végző Móra Ferenc Múzeum régészei által kiásott leletek később a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba kerülnek – tájékoztatott

Hegedűs Anita

, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. „Múzeumunk számára nagyon fontos az örökség megőrzése, így nagyon számítunk a régészeinkre. Az előkerült leletek a múzeum raktárbázisába kerülnek először, ahol megtisztítják és restaurálják azokat, majd leltározzák, és mindig bízunk abban, hogy ki is állíthatjuk a leleteket” – mondta el a sajtóreferens.

Karcagi Orsolya

, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs igazgatója a helyszínen arról tájékoztatott, hogy a 47-es számú főút hódmezővásárhelyi északi elkerülőjének építésekor feltárt régészeti leletek nem hátráltatják a beruházást, az a megfelelő ütemben halad. A város északi elkerülője új nyomvonalon, 12,7 kilométer hosszan 2×1 sávos lesz. A szakaszon egy egyedi 5 hídszerkezetből álló, 30 méter külső sugarú körhíd, egy kerékpáros aluljáró, és további két híd épül hazai és uniós forrásokból. Hozzátette, a gépjárművel közlekedők 2018 tavaszára már biztonságosan elkerülhetik Hódmezővásárhelyt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.