A Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság szerdai ülésén határozott a sportegyesületek idei évi működési támogatásáról: erre reflektálva a szegedi Sportkoalíció és annak elnöke, Balla Attila azt hangsúlyozza, új sportfinanszírozási rendszerre lenne szükség a városban.
“Ahhoz, hogy a jövőben Szeged város megfelelő szakmai háttérrel megalkotott sportkoncepciója betölthesse szerepét, széles körben tudatosítanunk kellene funkcióit, többek között fontos szociális, esélyegyenlőségi, népegészségügyi tényezőit, valamint a sport fejlesztéséből adódó életminőség-javítás lehetőségét, és ennek ismeretében a közgondolkozásban a perifériáról napi, fontos üggyé kell előreléptetni a sport kérdéseit Szegeden!” – mondta el Balla Attila.
“Ki kell állni ebből a strukturálatlan, koncepció nélküli osztogatásból, és a szegedi sportélet meghatározó szakmai szereplőivel egy új sportfinanszírozási rendszert kellene életbe léptetni!” – véli a Sportkoalíció elnöke.
A szakember szerint sz elmúlt évek döntései és a hiányzó sportkoncepció, ami Szegedet érintően 2001-ben született, tehát 15 éves, mind azt idézték elő, hogy ezáltal komoly értékválság keletkezett a város sportéletében.
“Ezt a paradigmaváltást, amiről beszélek, a sport társadalmi és üzleti hasznossága mentén kellene felállítani, majd kiegészíteni a valós lakossági igényekkel ezen a területen. Az ebből elkészült sportkoncepciót pedig tudatosan, és felkészült szakemberekkel – folyamatosan monitoringozva betartani, és ha kell, menet közben beavatkozni – korrigálni. Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt 15 évben, de leginkább a közelmúltban mennyit változott a 2004. évi sporttörvény módosítását követően az állami sportirányítási rendszer. Ehhez szükségesen a városi sportigazgatást is meg kellett volna már újítani, hogy a megfelelő válaszokat tudja adni Szeged városa a változásokra! Szolgáltató típusú sportirányítás létrehozására kellene lépéseket tenni, ami nem hatalmi szerv, és nem a finanszírozás egyedüli bázisa” – így Balla Attila.
A Sportkoalíció elnöke szerint természetesen felmerül a kérdés, hogy a város gazdasági teljesítőképességét figyelembe véve, és ahhoz mérten, tudunk-e magasabb forrást biztosítani jelenleg a sport számára Szegeden. Több magyarországi példát is ismervén – jegyezte meg – igaz, hogy amennyiben nincs stabil gazdasági háttér, addig kevésbé lehet forrásokat biztosítani erre a célra a városlakók és a sportközösségek számára.
“Azokban a lakosságszámban Szegedhez hasonló városokban, ahol a sportkoncepció kiemelt stratégiai ágazatként van kezelve, ott mind a helyi és állami finanszírozás összhangja vagy éppen a TAO-rendszer által nyújtott lehetőségek mentén komolyan fejlődik a sporthoz köthető infrastruktúra és sportolói bázis is. A sportnak a városok számára nyújtott gazdasági relevanciája egyre jelentősebb, ami megteremti annak igényét, hogy az önkormányzatok megtartva tradicionális sportszakmai céljaikat, sportstruktúráikat világos célok és kapcsolódó finanszírozási cselekvések mentén építsék fel.
A koncepció és a megfelelő szakmai háttér hiánya komoly hosszú távú gondokat okozott eddig is Szegeden. Fontos lenne olyan platformokon is segíteni az sportegyesületek működését, ahol egyéb forrásszerzési lehetőségeket a várossal közösen tudnának kiaknázni. A TAO-s lehetőségekben rejlő ingatlanfejlesztéseket sem ‘kellőképpen’ használják ki Szegeden, komoly dolgokat lehetne létrehozni ennek segítségével, mint ahogy ezt más városokban teszik is.
Az elmúlt 6 éves TAO-s ciklusból érdemi felhasználást nem tudott felmutatni a város, az egyébként régiószinten is elavult létesítménystruktúrájának megújítására. Azt gondolom, Szegednek már régen a régió sportközpontja szerepét kellene betölteni a megfelelő sportinfrastruktúrával” – fogalmazott.
Hozzátette: friss hír, hogy az Európai Bizottság határozata értelmében újabb hat évre, 2023. június 30-ig működhet a TAO, így kialakult egy kiszámítható jövő a hazai sportfinanszírozásban. Ezáltal a sportcélú ingatlanok fejlesztése további jelentős segítséget jelent az utánpótlás-nevelésben is, amely kiemelt támogatási jogcíme a TAO-rendszernek.
Meg kell teremteni azt az összhangot a helyi sportfinanszírozásban, ami elősegíti a klubok működését, és nem egyesületeket – sportágakat állít egymással szembe, hogy az egyébként is minimális odaítélt támogatás mentén keletkezzenek feszültségek!
– fejtette ki.
Balla Attila az Országgyűlés Nemzeti Sportstratégiát érintő határozatát is idézte:
„a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához”.
“Szegeden hiányoznak a színvonalas – lakosságot célzó tömegsport-rendezvények, amatőr versenyek, amelyek éppen azt a célt szolgálnák, hogy az egészséges életmódra való nevelés és a rekreáció közösségi élményét biztosítsák az itt élők számára.
Ezért is megkérdőjelezhető hogy a szegedi Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság szerdai ülésének döntése értelmében 2,4 millió forintot átcsoportosítottak a működési támogatásra, ezzel is a rendezvénykeretet 1 millió forinttal, valamint az utánpótlás-nevelésre irányuló pályázati támogatásokat 1,4 millió forinttal csökkentette a bizottság.
Továbbá azzal sem értek egyet, csak hogy egy példát említsek, a világkupa győztes, 7x magyar csúcstartó, 6-szoros magyar bajnok tradicionális magyar sportágat űző íjászunk, Banda Árpád miért nem kap támogatást az önkormányzattól” – ismertette.
Hiányzó szakmai párbeszéd a valós igények figyelembevétele nélkül – így összegezte a szerdai döntést.
“A Sportkoalíció elsődleges feladati között szerepelt többek között egy olyan, Szeged városát érintő tematikus, a szegedi közép- és hosszú távú sportkoncepció kialakítását segítő népegészségügyi, szociális, sportolási szokásokat, és sportinfrastruktúrákat érintő kérdéskörökben létrehozott sportkutatás, ami abban segít bennünket, hogy a valós igények mentén alakíthassuk ki az általunk szakmai alapokon megalkotott rövid és középtávú, Szegedet érintő sportkoncepciót.
A sportkutatás szakmai és operatív feladataival elkészültünk, és április hónapban egy 21 napos kutatási programot hirdetünk, ahol a teljes szegedi lakosság és az itt működő sportklubok véleményére kíváncsiak leszünk az adott kérdéskörökben” – beszélt a közeljövő terveiről és feladatairól.
