NGM: 1300 milliárdos forrás áll a magyar tudomány és innováció rendelkezésére

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

pecs_egyetem

Megközelítőleg 1300 milliárd forint forrás áll a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció rendelkezésére 2020-ig – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn Pécsett.

Rákossy Balázs erről a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) megrendezett eseményen beszélt, amelyen a felsőoktatási intézmény öt – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 4,5 milliárd forint értékben finanszírozott – fejlesztésének projektnyitóját tartották.

A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a K+F+I célokra több mint 750 milliárd forint uniós és kormányzati társfinanszírozású forrás, valamint emellett 500 milliárdos költségvetési forrás áll rendelkezésre – részletezte.

A kormány 2013-ban elfogadott K+F+I stratégiáját felidézve Rákossy Balázs fontos célnak nevezte, hogy évről évre nagyobb összegeket fordítsanak támogatásra: 2020-ig 1,8 százalékos, 2030-ig pedig 3 százalékos legyen e terület GDP-arányos támogatása. Az orvos- és élettudományokat fokozottan támogatják a következő időszakban – jegyezte meg.

A PTE teljesítményét méltatva szólt arról is, hogy a 21. század kihívásai és az azoknak való megfelelés – köztük a negyedik ipari forradalom és a digitalizáció – teljesen át fogja alakítani a tudományok, az ipar és az alkalmazott tudományok szerepét. “Azt várjuk a támogatásoktól, hogy a mindennapi életünkben is megtérülő eredményeik legyenek” – hangoztatta a PTE-n indult projektekre utalva.

Bódis József rektor a Szentágothai János Kutatóközpontban (SZJK) rendezett eseményen a PTE feladatának nevezte, hogy az elnyert pályázatokból “a lehető legtöbb eredményt” hozzák ki, hangsúlyozta azt is, hogy az SZJK-nak önálló kutatási központtá kell válnia.

A rektor az MTI érdeklődésére a projektekről elmondta: azok között található a sporttudomány területén a mozgásszervi problémák prevenciója, a parasport fejlesztési lehetőségei, speciális emberi sejtek funkciójának, illetve genomjának analizálása, az egészség, illetve a sportteljesítmény diagnosztikai célú vizsgálatai, illetve egy az ideg- és agytudományokra fókuszáló úgynevezett nano-bioimaging, azaz nagy idő és térbeli felbontású képalkotó vizsgálatok fejlesztése és alkalmazása is.

Default thumbnail
Előző sztori

Tisztítják az ivóvízhálózatot Petőfitelepen, Újpetőfitelepen és Baktóban

Default thumbnail
Következő sztori

Internetes adatlopás veszélyére figyelmeztetett az OTP

Legutóbbi hasonló cikkek