/

A regényírásban találta meg újra önmagát a szegedi thai-box edző

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

darida_tibor01_gs

Egészen új oldaláról ismerhetjük meg Darida Tibort regényén, az Amenón keresztül. A szegedi thai-boxedző 42 évesen döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, manapság pedig szinte minden energiáját az írásra fordítja.

Darida Tibor a teológiának köszönheti, hogy rátalált az írásra. A szegedi thai-box edző 42 évesen döntött úgy, hogy húsz év kihagyás után ismét iskolapadba ül, és teológushallgatónak jelentkezik. Azóta harmadik diplomáját tervezi és ahogy mondja, minél több idejét az írásra akarja fordítani, ugyanis ebben találta meg újra, még inkább új önmagát. „Az ember élete nagyon sokszor akkor kezdődik, amikor már lemond arról, hogy bármit is tartogatna a jövő számára. Mégis, van egy sorsszerűség az egészben, nem kerülhetjük el a változást. A saját élményeimen keresztül pontosan ezt szeretném kidomborítani ebben az Ameno című regényben is” – mondja Darida Tibor.

„Olyan környezetben nőttem fel, ami nem igazán volt támogató, sokszor megkaptam, hogy gyenge vagyok, kicsi vagyok, úgysem tudom megcsinálni, így mindig is úgy éltem, hogy egy erős bizonyítani akarás volt bennem. Világ életemben távol állt tőlem az írás, de egy augusztusi reggel olyan érzéssel ébredtem, hogy értelmetlen és vegetatív az életem, ránéztem a gyerekeimre, és úgy éreztem, hogy bizonyítanom kell nekik. A küzdősportot űzőket gyakran bélyegzik meg azzal, hogy agresszívak, kevéssé intellektuálisak, így pusztán kíváncsiságból jelentkeztem teológiára, és ott olyan erős élményekkel gazdagodtam, amelyek írásra sarkalltak” – magyarázza a thai-box edző.

Az Ameno című regény főhőse egy római kori katona, aki belefárad a harcba, és visszatér a gyökereihez, abba a faluba, ahonnan megpróbáltatásokkal teli élete előtt elindult. „Az ember gyakran leél egy harcos, munkás életet, amellyel másokat szolgál, de egyszer eljut arra a pontra, amikor úgy érzi, hogy ennek véget kell vetnie. A könyv főszereplője, Claudius Primus a római légióban egy magas beosztású tisztként szolgált egy különleges alakulatban, de elindult egy lejtőn az élete, megcsömörlött attól, amit átélt, és vissza akar térni oda, ahonnan 20 évvel ezelőtt elszakadt. A közösségnek, ami apránként fogadja vissza, ekkor van igazán nagy szüksége a tudására, a tapasztalataira. A történetnek nincs pontos ideje, helye, nincsenek városok megnevezve, hiszen nem ez áll a középpontban. Rengeteg olyan szituációt szőttem bele a regénybe, ami a mindennapi életben előfordul, vannak olyan részek is benne, amelyeket a saját életemből, tapasztalataimból, az általam látott dolgokból merítettem” – meséli a könyv szerzője.

„A könyv címe úgy született, hogy hallgattam az Ameno című számot egy Vincent Niclo nevű énekes előadásában. Van ennek a dalnak egy sajátos hangulata. Egy másodpercre lehunytam a szemem, és megjelent előttem egy kép egy hágóról, egy völgyről és egy férfiról, aki egy nagy batyuval a vállán néz le a völgyre. Az volt a benyomásom, hogy a hágó a jövője, a hágó mögötti rész pedig a múltja, ő pedig most egy válaszvonalon áll” – avat be minket Darida Tibor a regény keletkezésének történetébe.

A szerző elmondása szerint olyan ez a regény, mintha egy olyan korra emlékezett volna az írás közben, amelyben egy őse élhetett, és valamilyen külső inger előhozta a történeteket belőle. Hangsúlyt kap továbbá az Amenóban az a természetközeli jelleg, amitől a hosszú évek során elszakadt a mai ember, és amibe a visszatérés igazi megnyugvást jelent. Ahogy a szerző mondja, jelenleg is több novellája, regénye van készülőben, de még nagyon sokat kell fejlődnie és tapasztalnia ezen a téren, így az Ameno egy amolyan út kezdete, amelyen a továbbiakban járni szeretne. „Nekem thai-box edzőként markáns vezetőnek kell lennem a közösségen belül, nem lehetek fáradt, nem lehetek tanácstalan, nem lehetek elesett. Az Ameno főszereplője is egy rendkívül páratlan harcos, aki mindig ember tudott maradni és ez az én életemben is nagyon fontos szerepet játszik. Ez az első amolyan tanulójellegű írás. Meg kell írnom még legalább négy-öt könyvet, hogy a hatodiknak neki merjek fogni. A hatodiknak ami egy sajátos témát dolgoz fel és ami sok kutatást igényel. Ez az írásom egy nagy áttörést hozhat… Mindenképpen szeretnék ezzel foglalkozni, bízom benne, hogy lesz hozzá elég tudásom és bátorságom.”

Default thumbnail
Előző sztori

Bakondi: nem indokolt a kerítés a magyar-román határon

Következő sztori

Amerikai futball: megállítják-e a Sólymok szárnyalását a Patrióták?

Legutóbbi hasonló cikkek