Videó-összeállítással ünnepli a Magyar Kultúra napját a Csongrád Megyei Kormányhivatal

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Magyar Kultúra napját ünnepli a Csongrád Megyei Kormányhivatal január 20-án pénteken. A megyei kormányablakok ügyfélszolgálatain tíz és tizenkét óra között a magyar kultúra gyöngyszemeiből láthatnak válogatást az ügyintézésre váró ügyfelek.

A Csongrád megyei kormányablakok ügyfélszolgálatain holnap, január 20-án, 10 és 12 óra között a magyar kultúra gyöngyszemeiből láthatnak egy válogatást az ügyintézésre váró ügyfelek. A közösségi videómegosztó portálokon elérhető tartalmakból összeállított két órás programban csak magyar szerzők és magyar előadók szerepelnek. A versek, dalok, táncok és filmrészletek közzétételével nemzeti kultúránk sokszínűségére, gazdagságára és összetartó erejére irányítja rá a figyelmet a kormányhivatal.

Bessenyei Ferenctől az MTVA Gyermekkórusáig, Huszárik Zoltán Színdbádjától Csukás István Sün Balázs című verses meséjéig, mintegy 30 videón elevenednek meg a magyar kultúra kiváló szerzői és előadói holnap a megye kormányablakaiban – így emlékeztet a hivatal a közelgő Magyar Kultúra napjára. Az összeállítást a megye 9 településén: Makón, Mórahalmon, Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Mórahalmon, Kisteleken, Szegeden és Mindszenten péntek délelőtt 10 és 12 óra között vetítik le a kormányablakokban.

A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 194 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. “Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” – mondta a kezdeményező. Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről.

Default thumbnail
Előző sztori

Ködre, ónos szitálásra is készülni kell a hétvégén

Default thumbnail
Következő sztori

Lázár: Szegeden nincs törekvés a Komócsin-rendszer bűneinek feltárására

Legutóbbi hasonló cikkek