Írjon nekünk

Közélet

Nézőpont-elemző: a nyugati világban növekvő elitellenesség határozta meg a 2016-os évet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

gombicz_nandor_nezopontA nyugati liberális oldal felől érkező bírálatok ellenére 2016-ban javult Magyarország nemzetközi megítélése Gömbicz Nándor szerint. A Nézőpont Intézet elemzőjével többek közt a migránsválság hazai és európai hatásairól, a növekvő elitellenességről, a Brexitről és az amerikai elnökválasztás következményeiről beszélgettünk.

– A hazai közéletben az idei év egyik legmeghatározóbb eseménye volt az októberi népszavazás a kötelező betelepítési kvótáról. Hogyan értékeli utólag, mennyire sikerült a kormánypártoknak elérniük céljaikat a kvótareferendumon?

– A kormánypártok alapvetően elérték céljukat a kvótareferendummal, s ez még akkor is igaz, ha a folyamatot lezáró Alaptörvény-módosítás az ellenzéki támogatás hiányában nem valósult meg. Az érvényes voksok 98,36 százalékának megfelelő, közel 3,4 millió „nem” szavazattal a Fidesz-KDNP erős választói felhatalmazást kapott a bevándorlók kötelező elosztásának elutasítására. Az Alkotmánybíróság (Ab) határozata mellett – amely kimondja, hogy az Ab többek között Magyarország szuverenitásával és alkotmányos önazonosságával kapcsolatan is vizsgálhatja az uniós hatáskörgyakorlást – erre is hivatkozott Orbán Viktor az Európai Tanács legutóbbi ülése alkalmával. Mindemellett a népszavazással járó mozgósítás megerősítette és összezárta a kormánypárti szavazótábort, ami másfél évvel a 2018-as választás előtt előnyös a Fidesz-KDNP számára.

– És az ellenzéki pártok mennyire tudtak sikeresen reagálni a népszavazásra?

– A baloldali pártok szinte láthatatlanná váltak ebben a kérdésben, érezhetően kerülni próbálták a bevándorlással kapcsolatos témákat, az Alaptörvény-módosítás vitájában például részt sem vettek érdemben. A Jobbik, úgy tűnik felismerte, hogy a Fidesz-KDNP szavazótábora a népszavazással járó mozgósítás után nehezen bontható meg, viszont a széttöredezett és belső ügyeivel foglalkozó baloldal szavazói elérhetőek lehetnek. A Jobbik ezért a baloldali választók felé fordult, innen próbál támogatókat szerezni. Ezt a választói réteget azonban a radikális jobboldali gyökerű párt csak fundamentális ellenzéki magatartással képes megszólítani, mely az Orbán-ellenességen és a kormányzati politika teljes elutasításán alapul. Ennek az új iránynak tudható be a Jobbik passzivitása a népszavazási kampányban, az Alaptörvény-módosítás elutasítása vagy éppen az új alkotmánybírók megválasztásának bojkottja. Az új stratégiának viszont csak akkor van értelme, ha a Jobbik a baloldaliak megszólítása mellett a már meglévő táborát is meg tudja tartani. A pártnak így kétfelé kell kommunikálnia, ami kettős beszédhez, hitelességi problémákhoz és belső feszültségekhez vezet, ráadásul gátolja a választási sikerhez elengedhetetlen közérthető társadalmi és politikai vízió kialakítását.

– A migrációs válság még mindig aktuális probléma. Mennyiben változott a krízishez való hozzáállás az Európai Unió szintjén 2016-ban?

– Némileg változott az EU bevándorlási válsághoz való hozzáállása. Bár az Európai Bizottság és néhány tagállam – köztük Németország – még mindig szorgalmazza a bevándorlók kötelező elosztását, a javaslat év végére már kisebb hangsúlyt kapott. Ebben a V4 országok kitartó ellenállása mellett a magyar kvótareferendum is szerepet játszott, hiszen a népszavazás után világossá vált, hogy Magyarország nem fogja megváltoztatni véleményét a kérdésben. De nem csak a kötelező betelepítés ügyében láthattunk elmozdulást, már a külső határok védelmét, az EU-n kívüli menekülttáborok és hot-spotok felállítását, a származási és tranzitországokkal kötendő megállapodásokat, valamint a bevándorlást kiváltó okok helyben kezelését is egyre többen támogatják. A lassú fordulatot egyébként jól szimbolizálja Angela Merkel szeptemberi önkritikus nyilatkozata, amikor a berlini tartományi választás kudarca után többek között arról beszélt, hogy a jövőben kerülni fogja a védjegyévé vált „Wir schaffen das!” („Képesek vagyunk rá!”, „Megcsináljuk!”) kifejezést.

German Chancellor Merkel waits for arrival of Bulgarian Prime Minister Borissov at Chancellery in Berlin

– Mi állhat a fordulat hátterében?

– A V4 országok következetes politikája mellett a hatalmi pozíciók elvesztésétől való félelem áll a háttérben. A bevándorlási válság során Európa-szerte törésvonal alakult ki a hatalmi pozíciókat birtokló hagyományos elitpártok és az átlagpolgárok között. Míg előbbiek a liberális dogmatikus ideológia alapján a bevándorlók befogadását szorgalmazták, utóbbiak a komoly biztonsági, társadalmi és gazdasági veszélyeket hordozó illegális bevándorlás megszüntetését várták el. Ez a véleménykülönbség egyrészt az elitellenes politikai erők megerősödéséhez, másrészt a kormányon lévő pártok hatalmi pozícióinak gyengüléséhez vezetett. Utóbbira csak néhány példa 2016-ból: Németországban a CDU sorra bukta el a tartományi választásokat, Werner Faymann osztrák kancellár lemondásra kényszerült, az Osztrák Szabadságpárt jelöltjét, Norbert Hofert kis híján Ausztria államfőjévé választották, Matteo Renzi olasz miniszterelnök távozni kényszerült a politikájáról is szóló népszavazás után, François Hollande francia államfő támogatottsága pedig olyan mélyre süllyedt, hogy 2017-ben nem is indul az elnökválasztáson. Ez a trend csak úgy fordítható meg, ha a nyugat-európai politikai elit közelíti politikáját az átlagpolgárok elvárásaihoz, és a bevándorlási politika lassú változása arra utal, hogy ezt már egyre többen kezdik felismerni.

– Az Európa Unió számára a 2016-os év egyik legjelentősebb témája a Brexit. Valóban meg fog valósulni a brit kilépés? Mi várhat az európai integrációra Nagy-Britannia távozása után? Hogyan befolyásolhatja ez Magyarország helyzetét?

– Minden bizonnyal megvalósul a Brexit, de ez csak akkor válik biztossá, ha a britek hivatalosan is bejelentik ez irányú szándékukat. Jelenleg komoly közjogi vita zajlik Nagy-Britanniában, nem egyértelmű, hogy a kormány vagy a parlament határozhat a kilépési folyamat megindításáról. A brit Legfelsőbb Bíróság várhatóan januárban hozza meg a jogerős döntést, és az előjelek alapján minden bizonnyal a parlament hatáskörébe utalja a kérdést. A kilépési folyamat tehát legkorábban 2017 első felében indulhat meg, és több évig eltarthat, mire lezárják a tárgyalásokat. Addig a britek az EU teljes jogú tagjai maradnak. Kérdés, hogy végül milyen megállapodás születik, de láthatóan mindenki szoros EU-brit viszonyt szeretne a Brexit után, és ez szolgálná Magyarország érdekeit is. Ami az EU jövőjét illeti, bár a britek sosem számítottak az európai integráció feltétlen híveinek, jelzésértékű, hogy a brit választók többsége nyáron a Brexit mellett döntött. Ez is mutatja, hogy az EU reformra szorul: a brüsszeli döntéshozóknak jobban figyelembe kellene venniük az európai polgárok véleményét, amihez az is szükséges, hogy egy föderális Európa helyett a nemzetek Európájában gondolkodjanak.

U.S. Republican presidential candidate Trump hugs a U.S. flag as he takes the stage for a campaign town hall meeting in Derry

– A globális politikát az amerikai elnökválasztás kérdése osztotta meg talán a leginkább az évben, Orbán Viktor nyilatkozatai nyomán pedig hazánk is részese lett a témának. Mire számíthat Donald Trump elnökségtől a világ, illetve Magyarország?

– Az amerikai elnökválasztás is rámutatott a nyugati világban tapasztalható politikai elittel szembeni elégedetlenségre, amit Nyugat-Európához hasonlóan az USA-ban is a gazdasági nehézségek, valamint az illegális bevándorlás sikertelen kezelése hozott felszínre. Az úgynevezett politikai korrektséget valló elittel szembeni ellenérzéseknek tudható be a republikánus Donald Trump megválasztása, de a demokratáknál is láthattunk hasonló jelenséget, a pártelit politikájától messze álló Bernie Sanders ugyanis végig szorossá tette a demokrata előválasztást. A kérdésre rátérve, az új elnök korábban nem viselt közhivatalt, így egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen politikát folytat majd. Az ugyanakkor biztos, hogy Trump elnöksége tartalmában és stílusában is különbözni fog a korábbi elnökökétől, és várhatóan az USA-orosz viszony javulására sem kell sokat várni. Ami a magyar-amerikai kapcsolatokat illeti, Trump megválasztásával a legfelsőbb szinten rendezhetők az elmúlt években fagyossá vált magyar-amerikai politikai kapcsolatok. Erre utal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök telefonon már beszélt az új elnökkel, és várhatón jövőre személyesen is találkozni fog a két politikus.

– A fentiek tükrében hogyan értékelné hazánk nemzetközi megítélésének változását a 2016-os évben?

– A nyugati liberális oldal felől érkező bírálatok ellenére 2016-ban javult Magyarország nemzetközi megítélése. A bevándorlási válság kezelése során egyre inkább előtérbe kerültek a Magyarország által már régóta javasolt megoldások, s ez kimondatlanul is presztízst kölcsönzött a magyar kormánynak. Sokat jelentett, hogy a megosztási kísérletek ellenére a V4 országok 2016-ban is egységesek maradtak, és mindez Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából a jövőben sem lesz mellékes. A gazdasági eredmények szintén pozitívan hatottak, nem véletlen, hogy 2016-ban mindhárom nagy hitelminősítő intézet is felminősítette az országot. Mindemellett a nemzetközi megítélés szempontjából kulcsfontosságú amerikai megközelítésben Donald Trump megválasztása hozhat pozitív fordulatot és a sor 2017-ben Franciaországgal folytatódhat, ahol az elnökválasztás mellett nemzetgyűlési választásokra is sor kerül. Egy kettős republikánus győzelem a magyar-francia viszony alakulását is pozitívan befolyásolhatja. Magyarország szomszédjait illetően fontos kiemelni, hogy a jobboldali vezetésű horvát kormány megalakulása, és az új osztrák kancellár, Christian Kern hivatalba lépése egyaránt kedvezett a kétoldalú politikai kapcsolatoknak, a romániai kormányváltás pedig a magyar-román viszony javítására is lehetőséget teremthet a közeljövőben.

Közélet

Orbán: Készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Hazánk a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni.

Tovább olvasom

Hírzóna

Gyermekkarácsonyra várják a családokat az Agórában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Vasárnap délelőtt fél tíztől.

Tovább olvasom

Hírzóna

Rajzpályázat győzteseit hirdették ki Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az Ünnep, család, hagyomány címmel meghirdetett versenyre helyi és a szabadkai általános iskolások alkotásait várták.

Tovább olvasom

Aktuál