Toroczkai: Ragaszkodok a rendeletünkhöz, ki fogja állni a törvényesség próbáját!

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához is hajlandó fordulni Toroczkai László, ha végül elveszti a nagy vihart kavart rendeletük elleni jogi „csatát”. Ásotthalom polgármestere a SZEGEDma.hu megkeresésére közölte, sem a kormányhivatallal, sem az ombudsmannal nem ért egyet, és ha megsemmisítik a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletük egyes passzusait, másnap új előterjesztést tesz a képviselő-testület asztalára.

Már hetek óta a sajtó kereszttüzében áll a Jobbik alelnöki tisztét is betöltő ásotthalmi polgármester,

Toroczkai László

egy

helyi rendelet

miatt, ugyanis a határmenti településen betiltották a müezzin tevékenységet, az egész testet fedő ruházat viselését és a homoszexualitást támogató „propagandatevékenységet”. A kérdésben nézeteltérés alakult ki

Vona Gábor

pártelnök és Toroczkai között is, ugyanis Vona nem tartja szükségesnek az ásotthalmi rendeletet. Az ásotthalmi polgármester viszont azt hangsúlyozta megkeresésünkre, hogy ő elsősorban a településen élő 4 ezer emberért dolgozik, és szerinte belefér a néppártosodás felé haladó Jobbik működésébe, hogy bizonyos kérdésekben nem értenek egyet. A SZEGEDma.hu-nak a polgármester elmondta, a közösségi együttélést szabályozó 2014-es rendeletüket egészítették ki a novemberi ülésükön, úgymond preventív jelleggel. „Igyekeztünk reagálni arra az illegális migrációs folyamatra, amit évek óta tapasztalunk. Ásotthalom volt tavaly az Európai Unió teljes szárazföldi határszakaszát tekintve, amelyik a legnagyobb migrációs nyomást volt kénytelen elviselni. A magyar parlamenti pártokok között egyfajta patthelyzet alakult ki, nem sikerült az Alaptörvény módosítását elfogadni többszöri nekifutásra sem, és mi úgy éreztük, reagálnunk kellene erre a problémára. Az EU-s politikusok asztaláról sem került le a téma, néhány hete

Matteo Renzi

lemondott olasz miniszterelnök beszélt arról, hogy büntetni kell azokat a tagállamokat, amelyek nem fogadnának be migránsokat. Erre reagál a rendeletünk” – magyarázta Toroczkai. Gyorsan hozzátette, él néhány muszlim Ásotthalmon, akik integrálódtak a helyi közösséghez, és nem volt cél a helyi rendelet megalkotásakor, hogy esetlegesen az ő vallásgyakorlásukat korlátozzák, inkább az európai folyamatokat figyelembe véve egyfajta előre gondolkodásról van szó a polgármester szerint, a migránsok tömeges beköltöztetése elleni fellépésről. „Mi szerettünk volna egyfajta preventív intézkedésként erre reagálni, tekintettel arra, hogy a nálunk elfogott határsértők 95%-a muzulmán és 90%-uk fiatal férfi. Rendeletünkben a muszlim vallásgyakorlás egyes közterületi formáit tiltottuk be, amelyre Nyugat-Európában számos példa van, gondoljunk csak a csador, burka és nikáb viselésére” – közölte Toroczkai László. A rendelet ellen melegjogi aktivisták is tüntettek, a Budapest Pride és a Magyar LMBT Szövetség képviseletében mintegy húszan tiltakoztak a településen. Ehhez bárkinek joga van, a szabad véleménynyilvánítás híve vagyok – jegyezte meg Toroczkai László, aki elmondása szerint a bejelentkező ellentüntetőket igyekezett távol tartani. A tüntetésről videófelvételt készítettek egyébként, aminek a kiértékelését követően dönt a település jegyzője arról, hogy kell-e intézkedniük. „Volt apa + apa + gyermek = család feliratú transzparens is, azt tudatos rendeletsértésnek tekinthetjük, s abban az esetben intézkedni fogunk” – mondta el a polgármester, de külön kérdésünkre sem fejtette ki, hogy ez pontosan mit is jelent.

A kormányhivatal szerint törvénysértő a rendelet, az ombudsman az Ab-hoz fordul

Törvénysértő Ásotthalom rendelete a muszlim női viselet betiltásáról – ezt mondta ki a Csongrád Megyei Kormányhivatal határozata, a településre törvényességi felhívást küldtek. Portálunkat arról tájékoztatták, hogy az ásotthalmi képviselő-testület túlterjeszkedett a jogszabályi felhatalmazásán, a Jogalkotási törvény értelmében ugyanis egyetlen képviselő-testületnek sincs hatásköre azon kérdések helyi szintű korlátozására, amelyekkel november 23-án módosította a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletét. Ezért a törvényességi felügyeletet gyakorló Csongrád Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívást adott ki, amelyet megküldött a település önkormányzatának. A kormányhivatal megítélése szerint a rendelet a Jogalkotási törvény, a Lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, az Egyenlő bánásmódról szóló törvény és a Gyülekezési törvény rendelkezéseibe ütközik. A törvényességi felhívásban 2017. február 15-ei határidővel kéri a hivatal a kifogásolt tilalmak hatályon kívül helyezését. Ahogy

, az ombudsman kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (Ab) az egyebek mellett a müezzin működését megtiltó novemberi ásotthalmi rendelet megsemmisítését, mert az Alaptörvény-ellenes, sérti a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyenlő bánásmód követelményét – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel. A közlemény szerint ezek a tilalmak a vallásszabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódnak, de érintik az egyenlő bánásmód követelményét is.

Székely László

alapjogi biztos az Ab-nek benyújtott indítványában rámutatott: alapvető jogot csak törvény korlátozhat, rendelet nem. Emellett a szabályozás tartalma miatt akkor sem felelne meg az Alaptörvény követelményeinek, ha ezeket a korlátozásokat törvény rendelné el – írta.

Ha kimondják a törvénysértést, más szöveggel új rendeletet alkotnak

Nem ért egyet a kormányhivatal a polgármester, mint mondta, a február 15-ei határidőig a képviselő-testület elé fog kerülni az ügy, ahol azt fogja javasolni, hogy ne fogadják el a törvényességi felhívásban foglaltakat. Toroczkai László úgy értékelt, hogy az élet és a történelem őt fogja igazolni és közölte: ragaszkodik a novemberi rendeletükhöz. „Kész vagyok a szükséges jogi ütközetet megvívni. Azt gondolom, elég nagy gondban lesznek az alkotmánybírák, ha azt mondják, hogy alapjogokat korlátoz a burka és csador közterületi viselésének korlátozása, hiszen 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy ez nem ütközik alapjogokba és nem sérti a vallásszabadságot” – közölte. Emlékeztetett, hogy

Angela Merkel

német kancellár is ezen öltözet tiltásáról beszél, illetve nemzeti és önkormányzati szinten is több példa van erre. Arra is kitért, hogy egyes sajtóhírekkel ellentétben a mecsetépítés tilalma nem szerepel rendeletükben, hanem helyi építési szabályzatban fog. Rámutatott, nem a mecsetépítés tilalma fog szerepelni, hanem az, hogy olyan hitéleti tevékenységet szolgáló épületet nem lehet építeni Ásotthalmon, amely csökkentené a meglévő katolikus templomuk jelentőségét. „A híresztelésekkel ellentétben nem a muszlim vallást és a homoszexualitást tiltottuk be. Tiszteletben tartjuk mindenkinek a vallási meggyőződését, szexuális irányultságát, de az nem tartozik a közre” – szögezte le. Megjegyezte, az azonos neműek házasságát propagáló tevékenység tilalmáról szóló részen lehet vitatkozni, hogy vajon meddig is terjed a véleményszabadság, vagyis arra lát esélyt Toroczkai, hogy ezt megsemmisíti az Alkotmánybíróság, de az iszlamizációval kapcsolatosat nem. Amennyiben ez megtörténik, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni Ásotthalom első embere. Azt is elmondta portálunknak Toroczkai, hogy arra számított, más önkormányzatok is követik példájukat, érkeztek is megkeresések, ám a pártok, civil és egyéb szervezetek reakciói miatt egyedül maradt Ásotthalom. „A jogi viták, ütközetek, eljárások eredményétől függetlenül nem adom fel eredeti elképzelésemet. Ha minden jogi lehetőség kimerítése után végül megsemmisítik a rendeletünket, kész vagyok másnap egy új előterjesztést letenni a képviselő-testület asztalára, amelyben már nem fognak szerepelni a csador, a burka vagy a nikáb kifejezések, hanem körülírjuk az egész testet fedő öltözetet, s majd megnézzük, hogy azzal mit tudnak kezdeni” – szögezte le Toroczkai hozzátéve: még korántsem lejátszott ez a meccs.