/

Visszaadják a szakmák régi rangját – Mestereket avatott a kamara

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

mesterlevelek_atadasa12_gs

A szakmák presztízsét is növeli egyrészt a mesterképzés, másrészt a gazdasági kamara képzését elvégzett mester alkalmas arra, hogy a jövő nemzedékét is oktassa a gyakorlati képzőhelyeken – hangsúlyozta Kőkuti Attila kamarai alelnök azon az ünnepségen, amelyen karosszérialakatosok, kereskedők, ácsok, állványozók és kőművesek vehették mesterlevelüket.

Erősítenünk kell valamilyen formában a szakmák presztízsét, becsületét, így a különféle címek és rangok jelentőségét is vissza kell állítani. A duális szakképzés is elindult, a tanulók gyakorlati képzőhelyeken is vannak folyamatosan a tanév alatt, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen színvonalú gyakorlati oktatásban részesülnek – magyarázta Kőkuti Attila, hogy mi hívta életre a mesterképzések rendszerét. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnöke elmondta, egy-egy szakma mestere abból válhat, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a mesterképzés elvégzése után sikeres vizsgát tesz. Kérdésünkre elmondta, a mesterképzések rendszerének nagy lendületet adott, hogy a duális képzőhelyeken feltétel, hogy mesterfokú végzettségű szakemberrel is rendelkeznie kell az adott cégnek. A CSMKIK már a duális képzés indulása óta bonyolít le mesterképzéseket, ezúttal karosszérialakatosok, kereskedők, ácsok, állványozók és kőművesek vehették át mesterlevelüket.

Kőkuti Attila a szakképzés fontosságára is felhívta a figyelmet az ünnepségen. Mint mondta, ahhoz, hogy a munkaerőhiányt orvosolják, szükség van a jó szakemberekre, vagyis a szakképzés színvonalának az emelésére, míg a cégek oldaláról a termelékenység növelésére. Ha ez utóbbi nem következik be, akkor nem fognak olyan bért kínálni, hogy a képzett szakember itt maradjon. A kamarai alelnök megjegyezte, a gazdasági környezet szükségszerű átalakulását lehet kormányzati eszközökkel is segíteni, illetve a szakképzés feltételeinek a javításával, ezt teszi a CSMKIK is a mesterképzésekkel.

Tápai Antal annak idején a szakma szépsége miatt választotta a kőműves szakmát. „Ha az ember megalkot egy építményt, akkor azt hosszú évekig látja mindenki, és ha jól megcsinálja, büszkék is rá, s ez örömmel tölti el az embert” – mondta el portálunknak a szakmában immár húsz éve dolgozó kisteleki férfi. A mesterképzésre azért jelentkezett, mert úgy látja, hogy brigád- vagy csapatvezetőnek alkalmasabb egy olyan ember, aki magasabb szakmai szintet elért, másrészt pedig szerinte mindig van mit tanulni. Tápai Antal tapasztalatai szerint a megrendelők alaposak, mindennek utánanéznek mielőtt kivitelezőt, kőművest választanak, ezért sok múlik azon, hogy ki milyen minőségben végzi munkáját. „Magyarországra születtem, ez a mi országunk, én nem menekülök el innen, másrészt ha mindenki elmegy, akkor ugyan ki marad itt” – válaszolta kérdésünkre, hogy megfordult-e a fejében, hogy a magasabb kereset reményében külföldön vállal munkát. Nagymihály Géza szintén kőműves mesterképzésen vett részt, mint elmondta, voltak számára nehéz részei a képzésnek, hiszen nemcsak a szakmával kapcsolatos dolgokat tanultak, hanem például pszichológiával és vállalkozástannal is foglalkoztak. A cég, ahol dolgozik, foglalkozik felújításokkal, de építettek társasházakat, lakóingatlanokat is, de a magasépítészet mellett mélyépítésben is van referenciájuk, út- és csatornahálózat építésben egyaránt. „Édesapám is kőművesként dolgozott, és megtetszett ez a szakma. Számomra nincs rossz munka, de kővel kimondottan szeretek dolgozni, például kőburkolatokat készíteni” – mondta el Nagymihály Géza. Szerinte nincs kellőképpen megbecsülve a szakmájuk, nem érzik át azt az emberek, hogy a kőművesek nyáron a tikkasztó hőségben, míg télen hidegben dolgoznak, másrészt anyagilag sincsenek megfelelően elismerve, pláne ha alvállalkozói rendszerben dolgoznak. Megjegyezte, azt sem veszik figyelembe, hogy egy kőműves onnantól kezdve, hogy leteszi a vizsgáját, folyamatosan tanul tovább, ha valaki odafigyel a szakmájára, akkor elengedhetetlen a folytonos képzés.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi Iparkamara által lebonyolított mesterképzéseket követően ezúttal 25-en vehették át mesterlevelüket, míg tavaly több mint 240 mestert képeztek.

no images were found

Előző sztori

A BP több mint 2 millióért bérelhet irodát a várostól, míg az uszodára 768 milliót költenek

Következő sztori

Molnár Áron: Kormányrendelet-módosítás vagy a görög cég belátása hozhat megoldást a vegyi üzem kapcsán

Legutóbbi hasonló cikkek