Úttalan utakon – Kaponyás Zsolttal, az Algyői Off-Road Club versenyzőjével beszélgettünk

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

kaponyas_zsolt002kf

Ötven százalék autó, harminc százalék pilóta, húsz százalék navigátor. Ezek a tökéletes összetevői egy sikeres off-road versenynek. Kaponyás Zsolt pilótaként azt mondja, hiába raksz össze jó autót, ha nem tudod használni, akkor semmit nem ér az egész.

Az off-road versenyzést gyakran azonosítják a közbeszédben a rallyzással, viszont van egy óriási különbség az autósport ezen műfaja és a mainstream, közönség által ismertebb sportágak között. Az off-roadban elsősorban ügyességgel lehet versenyeket nyerni, semmint sebességgel és az is nagyon fontos, hogy a pilóta összhangban legyen – a leginkább saját maga által épített – autóval. Ahogy a sportág neve is rávilágít, ez a versenyzés arról szól, hogy vadregényes, úttalan utakon a versenyzők megküzdjenek a körülményekkel, a természettel és leginkább önmaguk versenyzői és építői képességével.

Az off-road versenyzésnek – ahogy minden más motorsportnak – természetesen számos szakága létezik. Vannak tájékozódó megmérettetések, speciális pályákon történő versenyek, triál versenyek, a lista szinte végtelen. Ezek a szakágak mind, részletesen rögzített szabályrendszerek szerint működnek. Az Algyői Off-Road Club a Bács-Trophy Bajnokságban versenyez, amelynek a díjátadóját november 19-én, szombaton rendezik. Az autók kategóriába sorolása a jármű technikai felszereltségétől függ, mekkora a kerékméret, milyen a motor, mennyire építették át az autót, gyári karosszéria van-e vagy sem, szóval tényleg nagyon sok mindentől. Már egy olyan apró változtatástól is más kategóriába kell sorolni egy járművet, ha megváltoztatják a kerekének a méretét.

offroad2

A Bács Trophy bajnokság – ahol Kaponyás Zsolt és az Algyői Off-Road Club is elindult – ebben a szezonban hat versenyhelyszínt ölelt át. Az egyesület egyébként korábban közel négy évig 4×4 Off-Road Baráti Társaságként futott, majd 2015 elején Zsolt egy szintén egyesületi tag barátja kérésére navigátorként részt vett egy kalocsai versenyen és egy héttel később már saját autóval vágott neki a megmérettetésnek. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy megpróbál új egyesületet szervezni, szponzorokat, támogatókat az ügy mellé állítani, hiszen az algyői körülmények kiválóak az off-road szerelmesei számára és kár lenne kiaknázatlanul hagyni ezeket a remek környezeti adottságokat. Ahogy mondja, nagyon kevés hely van az országban, ahol leglális keretek között hódolhatnak szenvedélyüknek, viszont Algyő ebből a szempontból egy igazi kincs. A tiszai ártér homokos, nem igazán tudnak az autók kárt tenni semmiben, ráadásul nem is tájvédelmi körzet. Ugyanakkor, az off-road versenyeknek egyáltalán nem célja hogy kinyírják a növényzetet, vagy kárt tegyenek a természetben, sőt inkább kihívás ilyen körülmények, fák és növények között autózni. Azt is hozzáteszi, hogy az Algyői Önkormányzat nagyon pozitívan áll a dolgokhoz és mindig segítőkészek.

A versenyeket egy bajnokságon belül mindig az adott helyszín baráti társasága vagy egyesülete szervezi, azonban a szervezetek között van szimbiózis, minden rendezvény szervezésénél segítenek egymásnak tapasztalataikkal, ebből áll össze egy versenysorozat. Egy versenyhétvége rendszerint péntek délután kezdődik, a megérkezés után a versenyzők beneveznek a versenyre, aztán pedig a versenybírák megvizsgálják az autót, hogy megfelel-e az előírt versenyszabályzatnak. Itt dől el az is, hogy milyen kategóriába sorolják be, valamint megvizsgálják a biztonság szempontjából nagyon fontos elemeket, azt, hogy rendben van-e a fék, a futó-és kormánymű, valamint azok a biztonsági felszerelések – porraloltó, egészségügyi doboz – amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy elindulhasson egy pilóta a versenyen.

Ha mindent rendben találnak, akkor a versenyzőnek be kell fizetnie a nevezési díjat, ami lényegében két fő indulására jogosít fel. A nevezés után sorsolják ki a rajtsorrendet, aminek meglehetősen nagy jelentősége van. Ahogy Kaponyás Zsolt fogalmaz, nem mindegy hogy mikor engednek rá a pályára, mert ha elsőként kell megtenned az utat, akkor az autó arra megy amerre akar és nem arra, amerre a pilóta szeretné. Olyankor még nincsenek kitaposva a kanyarok, ráadásul a később induló versenyzőknek megvan az az előnye, hogy végignézhetik ahogy a korábban indulók teljesítik a pályát. Nézzük is meg, hogy néz ki egy komplett verseny.

offroad1

Az autóban egy pilóta és egy navigátor ülhet. A pályákat úgy alakítják ki a szervezők, hogy előtte végigmennek rajta autóval, tehát nem hasraütés-szerűen döntik el mi lesz teljesíthető a versenyzőnek, hanem úgy tervezik meg, hogy mindenekelőtt biztonságos körülmények között végig lehessen haladni, ugyanakkor próbára tegye a pilóták képességeit is. A verseny nem a gyorsaságról, sokkal inkább az ügyességről szól. A versenyzők természetesen minden megmérettetés előtt bejárhatják az adott pályát, van idejük felkészülni a teljesítésére. A résztvevők minden verseny elején megkapják a pálya itinerét, amelyen be van jelölve a rajt, mint nullpont és az úgynevezett speciális szakaszok, amelyek abszolválására három próbálkozás áll rendelkezésére az autóknak. Egy ilyen speciális szakasz lejtőkből, gödrökből siratófalakból, na meg persze karókból és szalagokból áll. Amennyiben utóbbi kettőben kárt tesz egy pilóta, büntetőpontot kap érte. Ha három próbálkozásból nem sikerül teljesíteni a speciált, akkor következik a kötelezően előírt csörlőzés. Különösen nagy szerepe van a navigátornak ezeknél a szakaszoknál, ugyanis este a sötétben a pilóta nem sok mindent lát a pályából, így nagyon fontos, hogy a segítője nagyon jól ismerje a körülményeket.

A beszélgetés végén rátértünk az algyői off-roadosok előző idényére is, amely felemásan sikerült, de nagyon sok tapasztalatot szereztek. “Lehetett volna szerencsésebb idényünk is. Idén nagyon sokat építettük az autót, így sok versenyre nem lett teljesen kész. Volt rá példa, hogy egy hétvégén a navigátorom autójával voltunk kénytelenek elindulni, aminek köszönhetően persze tele volt a rendszer gyermekbetegségekkel, műszaki gondokkal. Ha ki kellene emelnem egy versenyt a szezonból, az mindenképpen a keceli hétvége lenne. Bár műszaki hiba miatt ott nem tudtuk teljesíteni a távot az open kategóriában, viszont rendeztek egy úgynevezett triál versenyt is, ahol profi kategóriába indultam és sikerült elhoznom az első helyet. Ez azért is jelent nagyon sokat számomra, mert nagyon nehéz volt a pálya, főleg az én kisebb autómnak. Ugyanazon a nyomvonalon kellett mennem, ahol a sokkal jobban erre a terepre készített Nagy Profi kategóriás autók. Egyébként off-roados berkeken belül úgy szoktunk fogalmazni, hogy 50 százalék az autó, 30 százalék a pilót és 20 százalék a navigátor szerepe egy sikeres verseny teljesítéséhez. Hiába van szuper autód, ha nem tudod használni, akkor nem ér semmit.

Előző sztori

Kovács Zoltán: nem az elvándorlás miatt van munkaerőhiány

Következő sztori

Németországban megnyíltak az első “okosiskolák”