Trócsányi: versenyképességi kérdés, hogy milyen a polgári perrendtartás

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Trócsányi László

Versenyképességi kérdés, hogy milyen egy ország polgári perrendtartása – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt.

A miniszter a versenyképesség jogi vetületének nevezte, hogy az eljárási szabályok lehetővé tegyék: a vállalatok, intézmények, magánszemélyek bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, és rövid időn belül, tisztességes eljárásban, gyors döntés szülessen az ügyükben.

A miniszter emlékeztetett, az anyagi jogi szabályokat – amelyeket Trócsányi László “testnek” aposztrofált – az új Polgári törvénykönyvben 2013-ban megalkották, most pedig a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel a “lelket” is, ami “a testet működteti”.

Így a polgári viszonyok mind anyagi jogi, mind eljárásjogi értelemben teljes mértékben szabályozottak – jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette: a kormány szerdán tárgyalja a büntető eljárási kódexet, és várhatóan decemberben a közigazgatási perrendet is elfogadják, így az év végére valamennyi új eljárási kódexet megalkotják.

Wopera Zsuzsa a témáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy az új polgári perrendtartás koncentráltabbá teszi az eljárást, így akár már az első tárgyaláson is eldőlhet a jogvita.

Mint mondta, ezt a koncentrált eljárást az osztott perszerkezet teszi lehetővé, amely nem engedi “egymásba csúszni” a perbeli cselekményeket, mert az új szabályozás szerint egy adott perbeli cselekményt főszabályként – például a keresetváltoztatást – csak az adott eljárási szakaszban lehet megtenni.

A miniszteri biztos szerint az új szabályozás tervezhetőbb, kiszámíthatóbb pervitelt jelent mindenki számára, a hatékonyság pedig megjelenik a perek időtartamában, a költségekben és az erőforrásokkal való gazdálkodásban is.

Szólt arról is, hogy az új jogszabály nagy hangsúlyt fektetett a jogban járatlan emberek jogérvényesítésének segítésére, a jogi képviselet nélkül eljárók irataikat – például a keresetlevelet, ellenkérelmet – formanyomtatványon nyújthatják be, és a kitöltésükben is segítséget kaphatnak a bírósági panasznapokon.

Wopera Zsuzsa kérdésre válaszolva elmondta, koncepcionális kérdés volt, hogy szorosabbra vonják a meghatalmazottként eljárni jogosultak körét, és majd az ágazati jogszabályokban adnak felhatalmazást a perbeli eljárásukra. A miniszteri biztos kiemelte: megvan a kontinuitás a régi és az új perrendtartás között, az új perrendtartás tartalma 60 százalékban megegyezik a régivel.

Szabó Imre, a törvényjavaslatot előkészítő kodifikációs szerkesztőbizottság elnöke a kodifikáció menetéről szólva elmondta, 2013-ban született kormányhatározat az új kódex megalkotásáról, széles körű egyeztetések zajlottak a hivatásrendekkel, és ennek nyomán készült el 2014 nyarára a 360 oldalas koncepció. A minisztériumban Wopera Zsuzsa vezetésével a munkacsoportok átnézték a szakmai észrevételeket, konferenciasorozatot tartottak és végül 2016 elejére készült el a törvénytervezet, amelyet a miniszter szeptemberben nyújtott be az Országgyűlésnek.

Wopera Zsuzsa arra a felvetésre, hogy a kodifikációs munkában eleinte jelentős szerepet vállaló Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke végül “megtagadta” a törvényt, kifejtette: széles körű egyeztetéssel készült a törvényjavaslat, a beérkezett javaslatok jelentős részét be is építették a tervezetbe, ugyanakkor sem Németh Jánostól, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári eljárásjogi tanszékétől nem kaptak észrevételeket.

Szabó Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányhatározat rögzített bizonyos elvi kérdéseket, amelyeket nem lehetett az új szabályozás során megkerülni. Trócsányi László jelezte: a minisztérium mindenkinek a véleményére kíváncsi, azokból építettek is a törvénybe, ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy a jogszabályokat az Igazságügyi Minisztériumban működő kodifikációs bizottság készítse elő, mert a beterjesztett szövegért a tárca tartozik felelősséggel.

Arra a felvetésre, hogy miért nem volt ötpárti egyeztetés az új polgári perrendtartásról, Trócsányi László kifejtette: a tervezet március óta fent volt a tárca internetes oldalán, aki akarta, elküldhette az észrevételeit, azzal pedig nem tud mit kezdeni, ha valaki nem él a lehetőséggel. Ugyanakkor – jegyezte meg – az ő döntése volt, hogy nincs szükség a kérdésben ötpárti egyeztetésre.

Wopera Zsuzsa ehhez hozzáfűzte: a parlamenti pártokkal való egyeztetés terepe az Országgyűlés, a politikai pártok a javaslat szeptember 2-ai benyújtásától kezdve megfogalmazhatták észrevételeiket és tehettek módosító javaslatokat.

Előző sztori

A Gál Ferenc Főiskola veheti át a gyulai egészségügyi felsőfokú képzést

Következő sztori

Szijjártó: Magyarország és Horvátország érdeke visszatérni a szövetségesi együttműködéshez