Írjon nekünk

Közélet

„Ameddig a lábam bírja” – a szovjet munkatáborok világáról az Emlékpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

meghivo

A szovjet munkatáborok világáról rendez a vásárhelyi közgyűjtemény tudományos konferenciát csütörtökön, amelyen külön blokkot szánnak a málenkij robotra hurcolt magyarországi németségnek.

Az 1945 utáni történelemnek nagyon fontos része, hogy 1989-90-ig Magyarország és a köztes európai régió a szovjet érdekszféra része volt, ami azt is jelentette, hogy egyrészt ütközőzónát alakított ki a térségben a Szovjetunió, másrészt erőforrásként tekintett erre a régióra. Miklós Péter, az Emlékpont igazgatója rámutatott, a Varsói Szerződés keretében katonai alárendeltséget próbált érvényesíteni a térségben, a KGST-ben gazdaságit, és a szovjet megszállók révén a saját biztonságpolitikai, politikai, gazdasági és társadalmi struktúráit is ráerőltette a közép-európai régióra. „Ennek egyik nagyon markáns megnyilvánulása volt 1944-45-ben a Gulág táboroknak a világa és a málenkij robotnak a világa. Egyrészt politikai okokból hurcoltak ezekbe a táborokba embereket, másrészt egyszerűen emberi erőforrás pótlására. Magyarországon több mint kétszázezer halálos áldozata van ennek a Gulág táborvilágnak, összességében mintegy 800 ezer magyar járt hadifogoly- és kényszermunkatáborokban, vagy éppen deportálták német származása miatt” – magyarázta a történész. Hozzátette, a szovjet gazdaságnak ténylegesen szüksége volt emberi erőforrásra, egyrészt, mert a világháborús események ténylegesen nagy emberáldozatokat követeltek, másrészt a katonaként tevékenykedő megszállók kikerültek a munkaerőpiacról.

1944 végétől kezdődően már hurcoltak hazánkból szovjet kényszermunkatáborokba embereket, elsősorban a magyarországi németeket, akiket a kollektív bűnösség elve alapján megkülönböztettek. Miklós Péter portálunknak elmondta, Csongrád megyéből, így Szegedről is elsősorban a fiatalokat vitték el, illetve a fiatal nőket. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a szovjetek közismertek erőszakoskodtak a nőkkel, hanem mert térségünkből jellemőzek ukrajnai és szibériai bányákba vitték dolgozni az embereket, s a bányajáratokba, járatokba jobban elfértek.

miklos_peter01_gs

Egy almáskamarási szociáldemokrata pártvezető jelentéséből az derült ki, hogy bár elsősorban a német származású lakosságot vitték el kényszermunkára, nem kímélték a szovjetbarát szociáldemokratákat sem, akinek németes hangzású volt a neve, arra a málenkij robot várt. A történész elmondta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma kapcsán volt egy megállapodás a két állam között, hogy a hadifoglyok és kényszermunkára hurcoltak visszatérhetnek, így sok német származású is vissza tudott jönni hazánkba, ám itt internálás és kitelepítés, deportálás várt rájuk Németország területére. Környékünket nézve Elek, Almáskamarás, Újszentiván és Kübekháza térségéből nagyjából 300 németet hurcoltak el.

emlekpont_mindennapok_a_gulagon_meghivo

A hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeum azért szervezi meg november 10-én az „Ameddig a lábam bírja” Mindennapok a Gulágon című konferenciát, mert az akkori történések elválaszthatatlanok hazánk 1945 utáni történelemtől, és egyben elválaszthatatlanok az 1956-os eseményektől. „Ez egy olyan közösségi trauma, amelyről évtizedekig nem lehetett beszélni, ezért is tartottuk fontosnak a konferencia megszervezését” – fűzte hozzá az intézményvezető. Partnereket is sikerült megnyerniük a tanácskozás lebonyolításához, így a Nemzeti Emlékezet Bizottságával, a VERITAS Történetkutató Intézettel, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen rendezik meg a konferenciát az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Gulág Emlékbizottság támogatásával. A témakör legnevesebb szakértői tartanak előadást, így például Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagja, aki a táborrendszerekről és a Szovjetunió lágervilágáról tart előadást; Ö. Kovács József a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, aki az agrárnépesség elleni elnyomással foglalkozott; a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem adjunktusa, Muradin János Kristóf a tárgyi kultúráról és emlékekről tart előadást. Külön blokkot szerveznek T. Molnár Gizella, Bagi Zoltán Péter, Hajagos Csaba és Miklós Péter jóvoltából a németség témakörének, hiszen elsősorban a németséget érintette a kényszermunkatáborok világa.

Hírzóna

A parlament bevezette a nagyszülői gyedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tovább olvasom

Hírzóna

Változik az ügyfélfogadás a kormányhivatalban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A hétvégi munkanap-áthelyezés és az ünnep miatt.

Tovább olvasom

Közlekedés

Eldőlt: december 15-étől jön az új MÁV-menetrend, de csak kísérleti jelleggel

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az új menetrend június végéig lesz érvényben.

Tovább olvasom

Aktuál