Írjon nekünk

Közélet

„Szikra, láng, hamu” – Kötetbe rendezték 1956 Csongrád megyei eseményeit

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

konyvbemutato09_gs

A Menny és pokol című konferencia keretében mutatták be a „Szikra, láng, hamu” című kötet a vásárhelyi Emlékpontban, amely tisztelgés a forradalom és szabadságharc megyei hősei, áldozatai és résztvevői előtt. A gazdag képanyaggal illusztrált könyv Csongrád megye 1956-os emlékhelyeit is bemutatja.

Néhány nap alatt drámai élményeket és érzéseket éltek át azok, akik részesei voltak az 1956-ban történteknek, és az egyszerű, hétköznapi emberek egyszeriben történelemcsinálókká váltak – fogalmazott Juhász Tünde kormánymegbízott a „Szikra, láng, hamu – az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékezete” című kötet bemutatóján. Azt mondta, egyéni döntés volt, hogy a szabadság lehetőségével kecsegtető eseményekhez csatlakozott valaki vagy a háttérben maradt és kivárt, netán a forradalom leverésére szövetkezett. Ma már történelmi távlatból szemlélhetjük az eseményeket, és lehetőség van arra, hogy objektíven alkossunk véleményt az egyes ember akkori szerepvállalásáról. „Szerencsére még élnek köztünk szemtanúk, egykori cselekvők, kutathatók a korábban elérhetetlen dokumentumok, és vannak, akik ezt számba veszik és közkinccsé teszik. Itt Vásárhelyen összegzik azokat a kutatási eredményeket, amelyek ezt az összefüggést láttatni engedik: ki mit vállalt aszerint dicsőül vagy kerül a történelem szemétdombjára erkölcsi értelemben. Menny és pokol így válik kategóriává és mutat rá arra, hogy az utókor előtti dicsőségünk vagy kárhozatunk azon múlik, melyik utat választjuk akkor, amikor döntenünk kell” – hangsúlyozta Juhász Tünde.

konyvbemutato14_gsA huszadik századi magyar történelem egyik legfontosabb eseményének nevezte az 1956-os történéseket a kötetbemutatón Kakas Béla, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke. „Hatvan évvel ezelőtt ugyanis a magyar nemzet tagjai összefogtak, hogy független, szabad, demokratikus országot teremtsenek. A forradalmárok törekvéseit ugyan a Szovjetunió hadserege segítségével a magyar kommunisták eltiporták, cselekedeteik és céljaik példaértékűnek tekinthetőek. Olyan példáknak, amelyekből bátran erőt meríthetünk, s amelyekre korunk magyar emberei büszkén tekinthetnek vissza” – fogalmazott. A megyei elnök szerint Csongrád megyeiként külön büszkeség tölthet el minket, amikor a hatvan esztendővel korábbi eseményekre emlékezik. A megyeszékhely, Szeged volt ugyanis az a város, amelynek egyetemi polgárai létrehozták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ), melynek követelései váltak a budapesti műegyetemisták mozgalmának alapjává, s az általuk megfogalmazott pontok aztán szinte az egész október 23-i forradalomnak a programjává. Kitért arra is, hogy az ünnepre hangolódva érdemes végiggondolni, hogy vajon mi lehetett az a töréspont, ami elvezetett végül a forradalomig, mi minden vezethetett addig, hogy kimondták az emberek: elég! Kakas Béla elmondta, komoly harcok állnak minden ilyen kijelentés mögött, elég csak mindennapjainkra gondolnunk, amikor elodázunk valamit megtenni, és a végül a fejünk fölé tornyosulnak a mindennapi teendők.

A kötet szerzője, Miklós Péter történész, az Emlékpont igazgatója azt mondta, legalább másfél évtizede foglalkozik Csongrád megye 1945 utáni történelmével, vagyis akár 15 éven keresztül is készülhet egy ilyen kötet. Jelen esetben az Emlékpont is pályázott az ’56-os Emlékbizottsághoz, és nyáron a Csongrád Megyei Önkormányzat frakcióülésén is felmerült, hogy érdemes lenne a megyének saját hagyományait megörökítenie. Miklós Péter emlékeztetett, hogy Szegeden 1956. október 16-án alakult meg a MEFESZ, amelyen az egyetemisták nemcsak diákjogi követeléseket fogalmaztak meg, hanem azt is, hogy vonják ki a szovjet csapatokat, vonják felelősségre a rákosi-korszak bűnöseit, és hogy szabad és demokratikus politikai struktúra jöjjön létre Magyarországon. Ezeket a követeléseket október 20-án az Auditórium Maximumban pontokba is foglalták. A 16-ai szegedi gyűlésen vásárhelyi gimnazisták is részt vettek, és a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulói október 19-én diákparlamenti gyűlést szerveztek mintegy 300 résztvevővel, tiltakoztak az ideológiai tanítás és a kötelező orosz nyelv ellen, illetve ők is megfogalmazták, hogy a szovjet csapatoknak nincs helye Magyarországon. „Szegeden és Vásárhelyen a forradalom kitörése előtt néhány nappal fogalmazták meg a fiatalok azt, hogy miként kellene európai demokratikus polgári államot létrehozni Magyarországon a sztálinizmustól, kommunizmustól és Rákosi Mátyástól függetlenül. 1956 emlékezetének térképén tehát – már csak az előzmények tekintetében is – helye van Csongrád megyének” – fogalmazott Miklós Péter. Hozzátette, a megtorlások is érintették megyénket, két halálos ítéletet szabtak ki, és a bebörtönzöttekre összességében több száz évnyi büntetést kaptak 1956-os tevékenységükért.

Az Emlékpontban elhangzott, hogy az ezer példányban megjelent kötetet könyvtáraknak, iskoláknak és a korszakot kutatóknak egyaránt eljuttatja a megyei önkormányzat.

Kommentek

Hírzóna

Orwell megjósolta a Facebook-világot is

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Apáti Bence cikke.

Tovább olvasom

Hírzóna

Felújítják a csengelei konyhát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Pályázati forrásból több mint 13 millió forintot fordítanak a berendezés modernizálására.

Tovább olvasom

Hírzóna

Grezsa István polgármesterjelölt békét és fejlődést kínál Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Hamarosan kezdetét veszi az aláírásgyűjtés.

Tovább olvasom

Aktuál