Czeizel Endre néhány évvel ezelőtti felvetését elevenítette fel a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület, mely a Nobel-díjas tudós halálának 30. évfordulóján emlékezett.
1986. október 22-én 11 óra 30 perckor hunyt el 93 esztendős korában Szeged város Nobel-díjas tudósa, a C-vitamin felfedezője, Szent-Györgyi Albert. A professzor halálának harmincadik évfordulóján, múlt szombaton éppen 11 óra 30 perckor emlékezett és koszorúzott Dóm téri mellszobránál a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület.
Ifj. Szilágyi Árpád városvédő a SZEGEDma.hu-nak azt mondta: céljuk, hogy tovább erősítsék Szent-Györgyi kultuszát Szegeden. A harmincadik évforduló arra is lehetőséget biztosít – tette hozzá -, hogy a civil szervezet felelevenítse Czeizel Endre 2014. decemberi gondolatát. A genetikus akkor a Rubicon című történelmi folyóiratban közölt “Szent-Györgyi Albert. Egy magyar tudós útja a Nobel-díjig” című cikkében felidézte a professzor halálának körülményeit, megemlítve, hogy az Egyesült Államokban az egyszerű búcsúztatási szertartásán kevesen vettek részt. “Érdemes lenne itthoni, méltó újratemetését megfontolni” – írta akkor Czeizel Endre.
Ha már Szent-Györgyi Albert, és ha már méltó magyarországi újratemetés, akkor egyértelmű, hogy Szegeden találhatnák meg a Nobel-díjas tudós végső nyughelyét – így a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület. “Úgy gondoljuk, hogy Szent-Györgyi Albertnek igazi kultusza nálunk, Szeged városában és a szegedi egyetemen van. Itt lehetne rá méltóképpen emlékezni, és itt tudnánk örökségét, emlékét hosszú távon ápolni. Mi, városvédők alulról indítjuk útnak ezt a kezdeményezést, és bízunk benne, hogy felkarolja, és az élére áll a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Szeged város polgármestere, illetve az emberi erőforrások minisztere. Jövőre ünnepeljük Nobel-díjának nyolcvanadik évfordulóját, ez kiváló alkalmat teremtene arra, hogy a professzor hazatérjen. Tudnivaló, hogy amikor 1937-ben megkapta a díj odaítéléséről szóló sürgönyt, első útja a dóm altemplomába vezetett, ahol Klebelsberg Kuno sírjánál mondott köszönetet azért, hogy a kultuszminiszter Szegedre hívta őt, és neki ajánlotta a kitüntetést. Bár református vallású volt, mégis azt javasoljuk, mindezek figyelembe vételével a dóm altemplomában, Klebelsberg közelében kapjon díszsírhelyet” – fejtette ki ifj. Szilágyi Árpád.
A városvédő emlékeztetett, Szent-Györgyi Albert rászolgált a kiemelt bánásmódra, hiszen rengeteget tett mind a városért, mind az univeritasért. Fontos lenne emlékét megbecsülni, innovatív, a mai Európa számára is példát mutató gondolkodásmódját átörökíteni a 21. századi nemzedékekre. Ahogy az említett Czeizel-cikkben is olvasható, miután a professzor a szegedi zöldpaprikából izolálta a C-vitamint, két választása volt. Az egyik, hogy létrehozza Szegeden a világ első C-vitamin-gyárát, amely szédületes anyagi hasznot hajtott volna, de mégis a másik opció mellett döntött: szétküldte anyagát a világ legjobb szakembereinek akik ezután rövid időn belül meghatározták a C-vitamin kémiai szerkezetét, és tisztázták hatásmechanizmusát, vagyis minden fontos tulajdonságát. Ezzel a döntésével a tudós hozzájárult ahhoz, hogy a C-vitamin a titokzatosság homályából egy pillanat alatt az olcsó szintetikus termékek birodalmába került, mindenki számára hozzáférhetővé vált, emberek millióinak egészségét védte meg. Nem mellesleg a szegedi paprika exportja is ötszörösére emelkedett!
Szent-Györgyi Albert szegedi nyughelye – summáz ifj. Szilágyi Árpád – újabb lendületet adhatna a városnak és az egyetemnek is mind idegenforgalmi, turisztikai, mind tudományos, kutatási szempontból. A szegedi városvezetés – fogalmazott – már elkövetett egy nagy hibát, amikor lemondott a szegedi paprikában rejlő gazdasági lehetőségekről, pedig a szegedi paprika az “éltető csodát” rejti most is, ahogy hetven évvel ezelőtt, erre pedig bátran építhetne a csongrádi megyeszékhely.
no images were found
