Soltész Miklós: 1956 nemzeti egységet teremtett

Az egész nemzet kelt fel 1956-ban a kommunizmus és a kommunisták ellen, a forradalom és szabadságharc nemzeti ügy volt, és ma is annak kell lennie - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki Münchenben ünnepi beszédet mond a helyi magyarság megemlékezésén.

Az államtitkár a bajor tartományi fővárosban működő Katolikus Alapítványi Főiskolán (Katholische Stiftungsfachhochschule München - KSFH) tartandó megemlékezés előtt telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: ma is fontos a nemzeti egység, hiszen az alkotmánymódosítástól a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáig rengeteg ügy van, amelyet nem szabad "pártüggyé silányítani". A nagyhatalmak 1956-ban "nem álltak ki mellettünk", ami megpecsételte a magyarság, "a mi akkori életünket". Ez "kísértetiesen hasonlít" sok-sok nemzet mai helyzetére, és azt mutatja, hogy a nemzeteknek önállóan kell "kivívni demokráciájukat és megvalósítani életüket" - húzta alá

Soltész Miklós

. Ugyanakkor összefogás is kell Európában, hiszen "megszállni lehet fegyverrel, de akár beszivárgással is", amint azt Buda török kézre kerülésének 1541-es példája mutatja. Európában "ezt a beszivárgást éljük meg most is", a folyamat ellen "teljes összefogásra van szükség" - mondta az EMMI államtitkára. A magyarság köszönettel adózik mindazon nemzeteknek, segélyszervezeteknek, családoknak, amelyek befogadták a csaknem 200 ezer ötvenhatos magyar menekültet, azonban "nincs mit köszönni a nagyhatalmaknak, amelyek cserbenhagyták a többi 15 millió magyart" - tette hozzá

Soltész Miklós

, rámutatva, hogy a forradalom és szabadságharc leverésének következményeit Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön is megszenvedték a magyarok. Azzal, hogy a nagyhatalmak cserbenhagyták a magyarságot, nemcsak a menekülteknek és az otthon maradottaknak okoztak hatalmas törést, hanem a "keleti blokk" valamennyi országát évtizedekre reménytelenségbe taszították, és ezt újabb évtizedekre a "teljes apátia" követhette volna, ha az elnyomott népek nem vívják ki szabadságukat 1989-1990-ben - húzta alá

Soltész Miklós

. A forradalom és szabadságharc hőseire és a 60 évvel ezelőtti eseményekre a délutáni és hétvégi iskolai hálózatként működő, magyar nyelvet oktató Bajorországi Magyar Iskola müncheni növendékeinek műsorával emlékeznek a KSFH-n tartandó ünnepségen, amelyet a müncheni magyar főkonzulátus közreműködésével szerveztek meg.