A Miniszterelnökséget vezető miniszter meggyőződése szerint a következő időszakban nem lesz szükség a letelepedési kötvényekre.
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: az adósságfinanszírozás javult, nőtt a magyar állampapírok iránti kereslet, így nincs szükség erre az eszközre. Hozzátette: a kötvények felülvizsgálata – a Jobbik kezdeményezésétől függetlenül – fél éve tart. Hangsúlyozta: döntést még nem hozott a kormány a kérdésben.
A tárcavezető azt mondta, a kormány visszautasítja az ellenzéki párt zsarolását, és nem köti össze a kötvények kivezetését – ami az állampapírpiaccal függ össze – az alaptörvény módosításával. Utóbbira össznemzeti ügyként hivatkozott, amit “piszlicsáré, pitiáner ügyekkel összekötni kisstílűség”.
A kötvények korrupciós kockázatára vonatkozó kérdésre azt felelte: azt a gazdasági bizottság megvizsgálta. “Abban, hogy valaki egymilliárd eurót kölcsönad Magyarországnak, abban mi a korrupciós kockázat?” – kérdezett vissza, hozzátéve: neki furcsának tűnik, hogy valaki azért fizessen, hogy egy bóvlikategóriában nyilvántartott állampapírt megvásároljon.
A miniszter közölte azt is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tájékoztatta a kormányt az alaptörvény-módosítással összefüggő frakcióközi egyeztetésekről, és jelezte, hogy a szöveg három párt számára is elfogadható lenne. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy november 8-án vagy az azt követő napokban lesz parlamenti zárószavazás – mondta, kifejtve: 3,3 millió szavazó után megvan a politikai támogatás, és bízik benne, hogy a Jobbik is megfontolja elutasító álláspontját. A mostani hozzáállásával az ellenzéki párt nem a kormánynak és a miniszterelnöknek ad ultimátumot, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek – értékelt. Ha nem járulnak hozzá, akkor nem lesz módosítás – összegzett.
Közölte azt is, hogy várhatóan kétezerrel növeli a Magyar Honvédség létszámát a kormány, az erről szóló részletes egyeztetés folyamatban van. A kabinet elvárása, hogy a legénységi állomány létszáma növekedjen – fejtette ki.
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényről is. Szerinte megérett az idő a büntetőeljárási kódex újraalkotására. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy az 1998 óta hatályos jogszabályt 80-szor kellett módosítani, továbbá az átlagos ügyintézési idő 380-390 nap, azaz 10-20 százalékos növekedés tapasztalható.
Szólt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a bírósági utat a földforgalmi törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárás miatt. Az unió azt akarja, hogy külföldiek és jogi személyek is korlátlanul vásárolhassanak földet, a kormány azonban ezt meg akarja akadályozni – ismertette, hozzátéve, hogy november 15-éig megválaszolják az EU észrevételeit.
Lázár János arról is szólt, hogy jelenleg semmilyen jogi, politikai alapja nincs annak, amivel az illegális bevándorlás ügyében az olasz miniszterelnök fenyegeti a közép-európai országokat, köztük Magyarországot. Matteo Renzi kedden arról beszélt, hogy ha Közép-Európa nemet mond a migránsokra, Olaszország “megvétózza” az EU-költségvetést. Lázár János erre azt mondta: a kormány álláspontja szerint Magyarország a határvédelemmel kiveszi a részét a migránsválság kezeléséből.
Azt is jelezte egyúttal, hogy ma lehetetlen összekötni a bevándorlók kezelését a kohéziós alapok sorsával.
Magyarország azonban nem zárkózik el attól, hogy vizsgálják felül az EU alapszerződését, és így kezdjenek vitát a témában – tudatta a Miniszterelnökség vezetője.
Matteo Renzi szavaival ellentétben a görög kormány bíráló nyilatkozatait Magyarország kevésbé tudja komolyan venni, mivel Görögország lassan három éve nem tartja be a schengeni szabályokat – közölte Lázár János.
A múlt heti brüsszeli európai uniós csúcstalálkozót felidézve kifejtette: a kvóták továbbra is napirenden vannak, de az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azt kérte a soros szlovák EU-elnökségtől, hogy decemberig tegyen javaslatot egy “korrekt kompromisszum” megalkotására. A kötelező betelepítési kvóta e szlovák javaslattal “versenyez” majd – fogalmazott.
A miniszter egyúttal elhibázott lépésnek nevezte, hogy Brüsszel javaslatot tett az ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására.
A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón részvétét fejezte ki a szerdán Bőnyben lelőtt rendőr családjának. A gyilkosságot az elmúlt 25 év egyik legdurvább akciójának nevezte, mivel “a szélsőjobboldali szervezetek vezetői közül” eddig rendőrre fegyverrel senki nem támadt. Szorgalmazta, hogy az igazságszolgáltatás “kompromisszumok nélkül, következetesen” értékelje a bűncselekményt. Az esettel kapcsolatban tudatta: folyik a helyzet és az összes feltétel tisztázását célozó vizsgálat.
Megkérdezték arról is, hogyan értékeli, hogy október 23. alkalmából rendőr altábornaggyá léptették elő az 1989-ben még III/II-es operatív tisztként dolgozó Tasnádi László vezérőrnagyot, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát. Azt felelte: “kínos, kellemetlen és nincs rendben a történet”, és a kormányban csak olyanok ülnek, akik szerint ez probléma. A helyzetet – amelynek kínosságát szavai szerint a miniszterelnök is érezte – az előmeneteli renddel magyarázta.
A kormány nem ért egyet az államfővel a szélerőművek ügyében
A kormány nem ért egyet Áder János köztársasági elnök álláspontjával a szélerőművek ügyében, ezért – kisebb módosításokkal – újra az Országgyűlés elé terjeszti a visszaküldött villamosenergia-törvényt – közölte a Miniszterelnökséget vezető Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államfő múlt pénteken küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését.
Lázár János erre azt mondta: a kormány szerint Magyarország szélerőművek nélkül is képes teljesíteni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit.
Úgy fogalmazott: a kabinet álláspontja nem elutasító a szélerőművek ügyében, csak bizonyos ökológiai és gazdasági okokból “óvatos”. Jelezte, áttekintik, hogy Németországban hogyan szabályozzák újra a szélerőműveket.
A miniszter arról is beszélt a tájékoztatón, hogy várhatóan pénteken a parlament elé kerül a közbeszerzési törvény módosítása, amellyel szigorúbb lesz a jogszabály, egyszerűsödnek az eljárások, és gyorsul a pályázatok elbírálása. A tervezett módosítások közül kiemelte, hogy aki a közbeszerzési eljárás szabályait megszegi, azt 90 napra kizárják a közbeszerzésekből. A törvénymódosítás célja az is – folytatta -, hogy minél több ajánlat érkezzen be egy-egy felhívásra, továbbá hogy védjék az alvállalkozók szempontjait. A közbeszerzési értékhatárokat is felülvizsgálják, és bevezetik, hogy három ajánlatot kell kérni még a közbeszerzési értékhatár alatt is.
Bejelentette továbbá, hogy mintegy 1200 milliárd forint értékű vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet. A 2022-ig szóló koncepció egyebek között vasút- és vasúticsomópont-fejlesztést, elővárosivasút-építést, valamint vasúti szerelvények vásárlását tartalmazza. A tervek szerint korszerűsítik a Budapest és Százhalombatta, valamint a főváros és Hatvan közötti vonalat, továbbá a Balaton körüli vasúti hálózatot mind a déli, mind az északi parton – tájékoztatott. Hozzátette, vasúti kocsik vásárlására mintegy 100 milliárd forintot szánnak. A források 80 százaléka az Európai Uniótól származik majd, a fennmaradó 20 százalék pedig hazai lesz. Jóváhagyták továbbá a debreceni és a kecskeméti repülőtér fejlesztését – tudatta a tárcavezető.
Orbán Viktor miniszterelnök egyúttal kezdeményezte, hogy foglalkozzanak a ferihegyi repülőtér és Budapest belvárosának jelenleg nem megfelelő összeköttetésével. Ezért a stratégiai kabinet napirendre veszi a reptér és a belváros közúti és vasúti összeköttetésének kérdését – közölte a miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy a kormány szerdán 137 milliárd forintot hagyott jóvá a 3-as metró korszerűsítésére. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre felvetette: hogyan lenne a kormány ellensége a programnak, amikor ő maga a legnagyobb támogatója? Mint mondta, nem vállalnak felelősséget, ha a vonal leáll, mert minden támogatási döntést időben meghoztak. Hozzáfűzte: reméli, hogy nem politikai, hanem biztonsági okai lesznek egy esetleges leállításnak, s ha ez bekövetkezne, a kormány kész segíteni a fővárosnak.
Kitért arra is, hogy többször kérték a fővárosi önkormányzatot, hogy adjon egy esélyt a magyar buszoknak, ennél többet nem tudnak tenni.
A kormány megtárgyalta az adótörvények módosítására tett nemzetgazdasági minisztériumi javaslatot is, és több döntést hozott: folytatni kell az adóbürokrácia csökkentését; módosulnak a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata szabályai, jelentősen növelve ezzel január 1-jétől a kedvezményeket; emellett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert megbízták, folytasson tárgyalásokat a gazdasági szereplőkkel a jelenlegi helyzetben szükséges lépésekről, például a járulékcsökkentés, béremelés kérdéséről.
Lázár János mezőgazdasági ügyekről is számot adott, így például arról, hogy lezárult a mezőhegyesi ménesbirtok megvásárlása, azok pedig, akik ott korábban földbérleti jogot szereztek, összesen mintegy egymilliárd forint kártalanításban részesülnek.
Jóváhagyta a kormány a nemzeti kastély- és várprogramot, amelynek keretében 19 kastélyt és 20 várat újítanak fel 45 milliárd forintból – számolt be.
A stratégiai kabinet döntéseit ismertetve elmondta, országos köztestületként létrejöhet a Honvédelmi Sportszövetség.
Tájékoztatott arról is, hogy változnak az építésügyi eljárások, így a jövőben nemcsak új épületeknél tekintenek el az építési engedélytől, hanem bővítésnél is.
Lázár Jánost kérdezték a közszférában tervezett leépítésről, amellyel kapcsolatban megerősítette, sokallja – különösen munkaerőhiány esetén -, hogy a mintegy 4,3 millió munkavállalóból egymillióan az államtól kapják fizetésüket. Az állam pénzéből túl sok bürokrata él – fogalmazott. Közölte, a január 1-jével megszűnő állami hivatalokban, háttérintézményekben a jogutódlásnál és feladatátvételnél 20 százalékos létszámleépítés lesz, ami tízezres elbocsátást jelent.
A miniszter egy kérdésre arról is beszélt, egyetért az onkológiai intézetek vezetőinek azon kezdeményezésével, hogy a jelenleg egyedi méltányosság alapján adható bizonyos szerek alanyi jogon járjanak.
Arra a kérdésre, hogy a rendőrség egy cikk miatt kihallgatta a Figyelő egyik újságíróját, a tárcavezető úgy reagált: nem tartja helyes dolognak, hogy újságírókat a forrás miatt zaklatnak.
Megkérdezték a KDNP munkarenddel kapcsolatos felvetéseiről, amire azt felelte: a kormány nem tárgyalta és egyelőre nem tervezi támogatni azokat. Hozzátette: nem várható az sem, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen.
