Latorcai: a nemzeti önrendelkezés jelképe a forradalom

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az összefogás, a nemzeti önrendelkezés jelképe is az 1956-os forradalom, annak a szimbóluma: egyetlen népet sem lehet hosszú távon arra kényszeríteni, hogy szokásaitól és hagyományaitól elszakítva éljen – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke vasárnap Budapesten.

A KDNP-s politikus a Széna téren, a II. kerületi önkormányzat ’56-os megemlékezésén, a forradalom 60. évfordulóján elmondta, önvizsgálatot kell tartani, hogy kiderüljön, értjük-e, a pesti srácok miért adták az életüket.

“Sajnos sokan még ma sem értik a forradalom üzenetét, ami talán nem csoda, hiszen évtizedeken át mást írtak a történelem lapjaira, mást tanultunk az iskolában, és mást mondtak otthon titokban, sokszor csak nagyon halkan suttogva a szülők, a nagyszülők” – fogalmazott. Hozzátette, mások pedig kételkednek a forradalom tisztaságában és vannak olyanok, akik szeretnék elhitetni, hogy az csupán a kommunista értelmiség megmozdulása volt.

“Nehéz emlékezni, pedig a Széna téri forradalmáraink nem ősi legendák mitikus szereplői, hanem névvel és arccal rendelkező emberek voltak, akik, akár még ma is köztünk lehetnének” – mondta Latorcai János, hozzáfűzve, a felkelők sem hősnek születtek, de vállalták és cipelték azt a terhet, amit akkor a történelem a vállaikra rakott.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere beszédében hangsúlyozta, a jelentős történelmi események örökérvényűek, amelyeket nem szürkíthet el az idő: az 56-os forradalomban harcolók elszántsága az önfeláldozás soha nem múló példája lett.

“Mert sokféle volt a személyes indíték, sokféle a jövőkép, de a diktatúra eltakarításának szándéka egy történelmi pillanatra egy oldalon találta a kommunista reformpolitikust és Magyarország börtönből szabadított hercegprímását” – mondta, hozzátéve, hogy ez ’56 múlhatatlan értéke, példája és jelentősége a történelemben, amely joggal tekinthető a rendszerváltást követő demokratikus kibontakozás előképének.

Szólt arról is, hogy a Széna tér – több kerületi helyszínnel együtt – az ellenállás legendás helyszíne volt. Feladat, sőt küldetés, hogy ezen emlékhelyek ne csak az évfordulókon kapjanak szerepet, hanem a “mindennapok iránymutatóivá” is váljanak.

“Mert 1956 arra intett, hogy hazánk érdekében mindenkor tudnunk kell hol a helyünk és mi a feladatunk, hiszen a nemzeti ügyek, kihívások napjainkban is megvannak, melyekben felelős döntést kell hoznunk” – hangsúlyozta Láng Zsolt, hozzátéve, hogy ma nem fegyverrel, önkénnyel fenyegetik az országot, hanem a magyar identitás és kultúra került veszélybe.

A rendezvény végén elhelyezték az emlékezés koszorúit a Széna téri emlékműnél.

Előző sztori

Sok értékes információt lehetne találni a moszkvai levéltárakban

Következő sztori

Kedden emlékezik 1956-ra a parlament