Folytatódott a Sukoró-ügy tárgyalása

Az elmarasztaló elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezetőinek védői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán hétfőn a Szegedi Ítélőtáblán.

A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte

Tátrai Miklóst

, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját,

Császy Zsolt

értékesítési igazgató pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat - tettesként, illetve bűnsegédként - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.

Markó Andreát

, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és

F. Zsolt

értékbecslőt felmentették.

V. Bálint

ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével,

Joav Blum

izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. A hétfői tárgyaláson

Tátrai Miklós

védője,

Dezső Antal

120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről - gazdaságpolitikai szempontok alapján - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna. Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Azt mondta, az ügy alaptörvény-ellenes jogszabály alapján került a Szolnoki Törvényszékre, majd a Kúria kijelölő döntése után folytatódott ott, álláspontja szerint erre azonban nem lett volna lehetőség.

Dezső Antal

közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Ezek közül a legsúlyosabbnak a tanúk figyelmeztetésének elmaradását nevezte. Az ügyvéd kiemelte, emellett törvénysértő az is, hogy egy tárgyalási napon - amikor az ítélet szempontjából fontos bizonyítás zajlott - nem vett részt több vádlott védője sem.

Szabó M. Attila

,

Császy Zsolt

ügyvédje is azt hangsúlyozta, az ügyben nem a Szolnoki Törvényszék, illetve a Szegedi Ítélőtábla lenne az illetékes. A védő szintén hosszan sorolta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni. Azt mondta, az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy még ha valóban volt is értékkülönbség a csere által érintett ingatlanok között, az csupán a töredéke lehetett a turisztikai beruházástól várható gazdasági haszonnak. A Pénzügyminisztérium egykori szakállamtitkára,

Markó Andrea

védelmét ellátó

Gyúró Zoltán

kifejtette, az elsőfokú felmentő ítéletet támadó ügyészi fellebbezés olyan tevékenységeket ró védence terhére, amelyek a feladatai közé tartoztak. A tárgyaláson hétfő délután a vádlottak szólaltak fel az utolsó szó jogán.

Ártatlanságukat hangoztatták az utolsó szó jogán a vádlottak

Tátrai Miklós

, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója az utolsó szó jogán úgy fogalmazott, a több mint hét éve tartó eljárás során egyetlen érdemi állítására sem kapott reakciót a nyomozó hatóságtól vagy az elsőfokú bíróságtól. Azt mondta, nem követett el bűncselekményt, valamennyi vádlott a munkaköri kötelezettségének megfelelően az állam érdekében, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelően járt el. Minden szükséges egyeztetés megelőzte az ingatlancseréről szóló döntést, amellyel kapcsolatban egyetlen érintettnek sem volt ellenvéleménye - közölte, hangsúlyozva, kizárható, hogy a vádlottak bármelyike is kárt akart volna okozni az államnak. "Arra tettük föl az életünket, a szakmai karrierünket, hogy az állam érdekét szolgáljuk" - mondta a korábban államtitkárként is dolgozó vádlott. Az ügyészhez és a védőkhöz hasonlóan

Tátrai Miklós

is részletesen kitért az eljárási hibákra, és úgy fogalmazott, nem tartja tisztességesnek és pártatlannak az ügyet első fokon tárgyaló Szolnoki Törvényszék eljárását.

Császy Zsolt

volt értékesítési igazgató - szintén az utolsó szó jogán - kiemelte, hogy a tervezett turisztikai beruházástól, illetve az annak működtetésétől várható gazdasági haszon nagyságrendekkel meghaladta a sukorói ingatlanok értékét. Közölte, a csere által érintett ingatlanokról született értékbecslések tartalmi ellenőrzése nem tartozott a feladatai közé. A vádlott közölte, tisztában van azzal, hogy a megalapozatlanság mellett több érv szól, mégis azt kérte a bíróságtól, hozzanak ügydöntő határozatot, mivel az évek óta tartó eljárás is komoly büntetés volt számára.