Konferenciát rendez az SZTE BTK Néprazji Tanszéke, Márton László lesz a Grand Café vendége, filmvetítést tart a Nyugi Kert, verskoncerttel készül a REÖK, a Jazz Kocsmában pedig a Váczi Dániel Multet lép fel.
TIzenharmadik alkalommal rendezi meg 11 órától az SZTE BTK-n a kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke Szegedi Vallási Néprajzi Konferenciát, melynek idei téméja: Emlékező rítusok és ünneplés. Évfordulók, jubileumok, szent évek. “Az előadások azt mutatják be, hogyan ritualizáljuk és szakralizáljuk egyéni, családi és közösségi életünk vagy a nagyobb közösség, csoport, felekezet, a nemzet életének különböző évfordulóit, azokat hogyan kötjük térhez, időhöz, közösséghez, milyen a szimbólumhasználatunk, hogyan formáljuk ezzel identitásunkat.” Részletes program ITT.
Kukkonka Judit, a Somogyi-könyvtár Gyűjteményi és helyismereti osztályának vezetője tart előadást “A „Szegedi szikra” virtuális nyomában – ‘56-os emlékek a világhálón” címmel a Somogyi-könyvtár második emeleti oktatótermében 14 órától.
„Az egykoron kicsapongó életű Liza és vőlegénye, a fényes politikai karrier előtt álló Sándor a kívülállók szemében tökéletes álompárnak tűnik, ám színlelt boldogságukat kínos titkok tartják egyben. Mikor a lány egy félreértés folytán találkozik egy sármos idegennel, aki darabokra töri a testi és érzelmi nélkülözés miatt már megrepedt álarcát, a botrány elkerülhetetlen.” Így ajánlja Lakatos Levente Szigor – A tiltás gyönyöre című regényét a moly.hu internetes oldal. A nagy sikerű e-könyv sorozat alapján, új részekkel kiegészítve, papírkötésben megjelent regény a közelmúltban látott napvilágot. A könyvet az Aranykönyv-díjas szerző közreműködésével mutatják be a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében 15.30-as kezdettel. „Figyelem, a politikai zsarolással, érzelmi játszmákkal és buja jelenetekkel fűszerezett történet néhol egészen szókimondó!”– hívja föl a figyelmet Lakatos Levente könyvére a bookline.hu.
Szemrevaló filmfesztivál várja a nézőket a Belvárosi Moziban csütörtökig új filmekkel Ausztriából, Németországból és Svájcból. Csütörtökön a “Csodaország” és a “Mérges Buddha” című filmet tekintheti meg a közönség Részletes program ITT.
Márton László íróval Tóth-Czifra Júlia beszélget a szegedi DDAD-lektorátus és az SZTE BTK Német Irodalomtudományi Tanszék szervezésében a Grand Café Várkertben 18 órától. “2015 decemberében a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Goethe Faustjának új magyar fordítása. Az Ős-Faustot és a Spies-féle népkönyvet is közreadó, bőségesen megjegyzetelt kiadás fordítójával a kötet szerkesztője beszélget a műfordítás műhelytitkairól, a budapesti Katona József Színházzal való közös munkáról, Goethe művének szerkezeti, nyelvi, műfaji kérdéseiről, valamint ezek aktualitásáról, és az is kiderül: öregszik-e az ördög.”
19 órától a KineDok filmklub keretein belül a “Drifter” című filmet vetítik a Nyugi Kertben. “Ricsit környezete folyton arra kényszeríti, hogy behúzza a kéziféket. De mint minden vagány srác, Ricsi sem akar megfelelni senkinek: otthagyja az iskolát, mert ő valaki szeretne lenni. Most, azonnal, 17 évesen. A jogsi nélküli illegális rodeók, a hajnalig tartó bulik, a rendőrök elöli futás és a szüleivel való állandó viták a hétköznapjai részévé válnak. A Drifter különleges módszerrel forgatott film: öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva. Dokumentumfilm is meg nem is, játékfilm is meg nem is.”
Petőfi verskoncert várja az érdeklődőket a Reök Palotában 19.30-tól. Forradalmi reggae-vel, gengszterrappel és bordal-dzsesszel készül az érdeklődőknek a Bob és Bobék Orchestra, melynek egyik tagja a népszerű slammer, Horváth Kristóf, vagyis “Színész Bob”. Petőfi izgága, szenvedélyes, fatalista, romantikus, arrogáns, hazafias, komoly, naiv és ismeretlen arcait mutatja meg a 19:30-kor kezdődő koncerten a csapat. Vendégművészeik is lesznek, méghozzá Kemény Zsófi és Simon Márton költők, slammerek személyében. Azt ígérik, a hallgatóság még napokig dúdolni fogja a „megy a juhász szamáron”, a „befordultam a konyhára” vagy a „ki gondolná, ki mondaná” sorokat.
A Váczi Dániel Multet ad koncertet a Jazz Kocsmában 20 órától. “Váczi Dániel a magyar zenei szcéna legsokoldalúbb zenészeinek egyike. Hangszercsaládot, logikai játékot és hangvizualizációs eszközt fejleszt, zenészként a jazz és a klasszikus/kortárs komolyzene határterületein barangol, a MÜPA orgonájára ír zenét. Kidolgozott egy új, általa RETIKULÁRISnak nevezett zenei rendszert, amelyet a zeneszerzésben és az improvizációban egyaránt alkalmaz. Újabban különböző akusztikus megszólalású zenegépek foglalkoztatják – a zenedoboztól a gépzongorán át a laptop-vezérelt hangversenytermi orgonáig. Az Institute of Advanced Studies Kőszeg Zenei Műhelyének kutatói ösztöndíjasa. A Multet a 2001-ben alakult Trió 2010-ben kibővült változata. Koncertjeiken a szigorúan szerkesztett kompozíciók a szabad improvizációval ellenpontozódnak.”
Folyamatos kiállítások, programok:
Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi Kass Galéria: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában.
Hieronymus Bosch (születési nevén: Jeroen Anthoniszoon van Aken) németalföldi festő halálának 500. évfordulójáról Szabó András festő- és grafikusművész munkáiból összeállított kiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár. „Van Aken mester ötszáz év távlatából is ránk köszön. A bűnös embert szimbolizáló fantasztikus figurái ott nyüzsögnek a képeken, talányos kompozíciókba megfestve, a moralizáló egyetemes tanítást hirdetve. Pompás műveit kutatva készültek a kamaratárlat inspirációs replikái.” (Szabó András). A tárlat október 3-ig tekinthető meg.
A filmzene történetéről nyílik kamarakiállítás a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. A filmtörténeti albumokból, folyóiratokból és digitális dokumentumokból (CD, DVD) összeállított kamaratárlat szeptember 8-től október 5-ig látható. Az érdeklődők megismerhetik a filmeket kísérő zene fejlődését a némafilmek jeleneteihez ajánlott kottákat tartalmazó „dallamkönyvektől”, a lemezre rögzített filmzenén át, John Williams, Ennio Morricone és Philip Glass munkásságáig. „A filmzene egyidős magával a filmmel. Első megjelenési formája a kísérőzene volt, amely a vetítés során élőben szólalt meg. Eleinte improvizáltak az előadók, majd bevált kliséket alkalmaztak. A hangosfilmmel együtt már az önálló filmzene is megjelent: a filmzeneszerzés különleges területe a művészeteknek. A filmzene születését nemcsak az alkotó teremtő kreativitása határozza meg, hanem egy másik művészeti ág, a vizualitásra építő filmművészet igényei is” – olvashatjuk a kiállítás ajánlójában.
„Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi Nyugi Kertben (Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is.
Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a Somogyi-könyvtár harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.
Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.
A nyomtatott betű mesterei – Érdekességek a könyvnyomtatás és könyvillusztráció történetének évszázadaiból címmel rendezi idei nyári kiállítását a Somogyi-könyvtár. A Somogyi-könyvtár muzeális értékeit bemutató tárlat a szakmájukat mesterként és művészként végző, elkötelezett nyomdászok műveit és törekvéseit foglalja össze. Az ősnyomtatványok korától az 1940-es évekig nyúló válogatás az európai és magyar nyomdák kiadványai mellett az első állandó szegedi nyomdában készült műveket is felvonultatja. A kiállítás könyvillusztrációs technikákat bemutató része a fametszés fejlődését és kiemelkedő művészeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Somogyi-könyvtár régi könyves gyűjteményéből válogatott tárlaton megelevenednek a nyomdászat európai és hazai történetében úttörőnek számító nyomdászmesterek remekei, valamint a nyomdászat munkafolyamatai. A látogatók gyönyörködhetnek az illusztrált könyvek műalkotásnak számító metszeteiben is. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.
Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.
Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.
A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.
