Írjon nekünk

Egyház

Böjte Csaba Szegeden – Isten selejtet egészen biztosan nem teremt!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

csalad_kozosseg_egyhaz_konferencia017kf

A párbeszédre való készség és a másikba fektetett bizalom fontosságát hangsúlyozta Böjte Csaba a III. Hírvivők konferencián, ahol arról beszélt, hogy a gyermek jézusi lelkületre szükség, hogy mosollyal és nyitottan tudjunk fordulni a másik ember felé. A rendezvényen a családi kötelék fontosságáról, a katekézisben betöltött feladatáról és az állami gondoskodásban élő gyermekek családi életre való neveléséről is szó esett.

„Az élet arra van, hogy élvezzük, azért van, hogy játszunk benne, hogy jó pajtások legyünk” – fogalmazott Böjte Csaba testvér a Család-Közösség-Egyház témában megrendezett III. Hírvivők konferencián, ahol „Gyermek Jézus – Szent Család” címmel tartott előadást. Mint elmondta, számára ezt jelenti a gyermek Jézus, és látja maga előtt azt a képet, ahogy Názáret poros utcáin kergetőzik a nagy Isten az emberek fiaival. Emlékeztetett, Jézus maga választott forgatókönyvet, születhetett volna bárhol, gazdag család gyermekeként is felnőhetett volna, ám Csaba testvér szerint azzal is üzen és tanít, hogy egy betlehemi istállóban látta meg a napvilágot. „Ez a semmi nélkül, üres kézzel közénk jött Isten a példaképünk. Mivel jött Jézus Krisztus közénk? Egy mosollyal, amivel rá tudott mosolyogni az ő anyukájára. Ezen felül a párbeszédre való készséggel, azzal a hatalmas bizalommal, hogy te jó vagy” – hangsúlyozta a ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Gyermeknevelési filozófiájának alapja is az, hogy Isten selejtet egészen biztos nem teremt. Mint mondta, ha visznek hozzá egy gyermeket, sosem azt nézi, honnan jött, nem a múltja határozza meg, azt kell figyelembe venni, hogy ő a mennyei atya alkotása, s ez neki hatalmas erőt ad ahhoz, hogy rámosolyogjon a másik emberre. Csaba testvér szerint ezt lenne jó mindannyiunknak megtanulnunk. „Az ember olyan, mint egy tükör, ha belemosolyogsz, általában visszamosolyog rád. Ha bizalmat fordítasz feléje, ez jön vissza. Jézus egész életében minden erről szól” – fogalmazott Böjte Csaba.

Előadásában Szent Márton példáját is felhozta, aki háborúban nem akart fegyvert ragadni, vagyis nem legyőzni akarta az ellenséget, hanem meggyőzni. A frankok apostola a szent, és kevesen tudják, hogy Szent István előtt Szent Márton országa volt hazánk, hozzá imádkoztak a magyarok, Pannonhalma pedig Szent Márton hegye volt egykoron. „Szent Márton számomra a párbeszéd erejét jeleníti meg, hogy az ellenségemből barátom lesz. Milyen jó lenne, hogyha én is ezt a jézusi baráti párbeszédre való készséget meg tudnám tanulni” – fogalmazott. Böjte Csaba szólt Márton Áron erdélyi püspökről is, aki a Trianon utáni időkben a remény és párbeszéd embere volt. Elmesélte, hogy egy idős ember azt mondta neki, hogy a 20. században Isten legnagyobb ajándéka számára Márton Áron volt, aki 1938-ban neveztek ki. Mindig szót emelt az igazságtalanságok ellen, irányult az zsidók, románok vagy épp magyarok irányába, az erdélyi püspök, akit a börtönévek sem törtek meg mindenkivel párbeszédre törekedett, sosem hátrálva meg a munka elől, sosem térve le arról az útról, amin elindult. „Mi után kiállt ez a világ? Szent Mártonok és Márton Áron püspökök után kiált, akik képesek lennének a párbeszéd hangját a társadalomban hallatni. Gyermek jézusi lelkületű papok és világiak után kiált, sír a mi világunk. Olyanok után, akik naivan, tisztán oda tudnak menni a másikhoz és meg tudják szólítani. Én hiszek a párbeszédben, hiszem, hogy bizalomból, szeretetből születik az élet” – hangsúlyozta Csaba testvér.

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója leszögezte, amit ők a gyerekekkel megvalósítanak, az a recept működik. Megjegyezte, hiába mondják, hogy a siker személye, karizmája miatt van, Böjte Csaba úgy látja, a recept a lényeg, hogy milyen lélekkel fordulnak a gyerekek felé. Mint mondta, olyan ez, mint a nagymama piskótareceptje, ha aszerint sütünk, pont olyan finomat tudunk mi is készíteni. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy megtanuljunk bizalommal fordulni a másik iránt, tudjunk párbeszédet kezdeményezni, és valóban gyermek jézusi lelkülettel, mosollyal fordulni a másik ember felé.

A család, mint a társadalom alapsejtje

A Gál Ferenc Főiskola rendszeresen ad helyet konferenciáknak, így a teológia és neveléstudományágak műhelyévé vált az egyházmegye iskolája, s ezzel tölti be azt a hivatását, amit keresztény és katolikus felsőoktatási intézményként kapott – mondta el köszöntőjében Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke. Hozzátette, a III. Hírvivők konferenciájának témája, azaz a család, a közösség és egyház egyenként is olyan értékek, amelyekre napjainkban különös figyelmet fordítunk. „A család, mint közösség egyidős az emberiséggel, a társadalom alapsejtje, amelynek alapvető funkciója a házastársak kapcsolatában és a szülői felelősségben gyökeredzik” – hangsúlyozta Serfőző Levente.

csalad_kozosseg_egyhaz_konferencia001kf

Az egyházmegye oktatási helynöke előadásában a család feladatait vette számba a katekézisben. Serfőző Levente elmondta, az ideák, vagyis az elérendő célok tekintetében számtalan tapasztalattal rendelkezünk. Azelőtt azonban, hogy a hitet mélyítsék, elő kell készíteniük azt a környezetet, amelyben a hit magját el tudják ültetni. Mint mondta, a családi élet és értékekre nevelés olyan, mint a magvető példabeszéd meg nem nevezett, de feltételezett szereplője, munkása. Valakinek ott is meg kellett művelnie ugyanis a talajt ahhoz, hogy a mag jó földbe hulljon. „Jelen helyzetben is munkásokra van szükség, akiket az evangélium nyelvén misszionáriusoknak nevezünk. Feladata van a hitét már élő családoknak, hiszen ők tesznek tanulságot, de feladata van minden egyes szülőnek, aki nevelni akarja gyermekét, mert Mózes mondata egyszer mindannyiunkat utolér: Amikor a fiad egy nap megkérdez, akkor majd felelned kell” – e gondolattal zárta előadását Serfőző Levente.

csalad_kozosseg_egyhaz_konferencia026kf

A család, közösség és egyház hármasa kapcsán a kötelék, a kötődés és a küldetés viszonyáról tartott előadást Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, intézetvezető főiskolai tanára. Kiemelte, intézményük sajátos, hiszen természetesen a tudomány és az oktatás otthona a Dóm téren, de emellett a közösség otthonaként is szolgál egyben. Elmondta, az első Hírvivők konferencián a közösség- és kapcsolatépítés volt a fő téma, tavaly az értékkereső társadalom, az értékadó keresztény közösségek szerepét vizsgálták. „A főiskolánkon folyó kutatások eredményei is arra hívják fel a figyelmet, hogy bármelyik család számára a saját gyökereinek táplálásában, nemzeti identitásának kérdésében mindennél nagyobb hatású a helyi keresztény közösséghez tartozás ereje” – jelentette ki Kozma Gábor. Elmondta, amennyiben ez az erő enyhült, az minden esetben az elődök kultúrájának gyökereitől elszakadáshoz vezetett. Tudományos vizsgálatok során is megtapasztalható módon kapcsolódik össze az erős hittel a közösségben, a családban és a nemzetben való létezés, amelyek egy tőből fakadnak a rektor elmondása szerint, tehát nem lehet elszakítani egymástól azokat.

csalad_kozosseg_egyhaz_konferencia029kf

A konferencián Kothencz János, az egyházmegye által működtetett Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója elmondta, az országban több mint 4000 családját vesztett fiatalról gondoskodnak, amiben az a legfontosabb, hogy miként tudnak példát mutatni abban, hogy feltétel nélkül fogadják el a rájuk bízottakat. „Ebben a feltétel nélküli elfogadásban minden evangéliumi érték megtalálható, amelynek átható erejét egy családot vesztett gyermek is egy egészen más típusú önmegtapasztalásra tehet szert. E folyamatban foganhat meg benne jó talajba vetett magként csírázhat ki, válhat teljessé mindaz, amiben ő megérkezhet ebbe a társadalomba ahelyett, hogy annak perifériájára kallódna” – fogalmazott Kothencz. A főigazgató azt mondta, az ÁGOTA Alapítvány elmúlt húszéves munkájának tapasztalata is azt mutatja, hogy nem elég megvalósítani jogszabályi szinten a személyre szabott törődést, a gyermekfelügyelői és a pedagógiai munkában új alapokra kell helyezni az emberi és szakmai bánásmódot egyaránt. Az elmúlt évtizedek berögződéseit a mai napig lehet érzékelni az ifjúságvédelemben, ez a felügyeletre helyezi a hangsúlyt, míg az egyházmegye gyermekvédelmi szolgáltatójánál inkább azt szorgalmazzák, hogy személyre szabott, a gyermek problémáit, nehézségeit igyekezzenek oldani, s ebben partnerei lenni a fiatalnak.

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál