Írjon nekünk

Egyház

Az újszövetségi tanulmányok “demitologizálása” Moszkvában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

benyik_gyorgy_moszkva

A keleti–nyugati biblikusok találkozóját az idén Oroszország fővárosában, Moszkvában, az orosz ortodox egyház Vatikánjának számító Danilov kolostorban rendezték szeptember 26. és október 1. között. A téma: A történelem és teológia az evangélium elbeszéléseiben volt. A konferencia védnöke és vitaindító fő előadója Hilarion metropolita volt. Ő az orosz ortodox zsinat külkapcsolatokért felelős pátriárkája és a szinódus biblikus bizottságának elnöke is, ő tárgyalt korábban Rómában, a Vatikánban, előkészítendő Ferenc pápa és Kirill pátriárka kubai találkozóját.

Angol nyelvű előadását a az újszövetségi tanulmányok “demitologizálásáról” tartotta, ami nyilvánvaló utalás Rudolf Bultmannra, és a történetkritikai iskolára; ők az Újszövetségi Szentírás minden transzcendens állítását egyházi ideológiának igyekeztek beállítani, vagyis, hogy nem a szemtanúk tapasztalatára és hitére, hanem az ősegyház ideológiai kiegészítésére épülnek – közölte Benyik György, Szeged-tartánvárosi plébános, bibliakutató. Ha a teológia nem tartozik hozzá a Jézus szemtanúira épülő elbeszélések lényegéhez, akkor hiábavaló és történeti alap nélküli a hitünk. Az evangéliumokat megelőző ún. Q-forrás hipotézis, így nem tekinthető tudományos dogmának — hangoztatta a metropolita. Ami számomra különösen érdekes volt, hogy a metropolita kritikája jórészt egybevágott Ratzinger bíborosnak az új egzegetikai irányok veszélyeire figyelmeztető Verbum Domini buzdítása tételeivel.

A mintegy 90 keleti és nyugati teológus 33 hosszabb-rövidebb előadást hallgatott meg, illetve vitázott szemináriumi téziseken a konferencián, melyen Magyarországról két szegedi biblikus, Benyik György és Horváth Endre vett részt. Hilarion metropolita tőlük kapta ajándékba Szent Gellért: Deliberationes c. művét, az első Magyarországon született exegézist Dániel próféta könyvének himnuszáról. A konferencia vendégei részt vettek a Szent Kereszt megtalálásának liturgiáján, melyet Hilarion metropolita személyesen celebrált, és azt követően saját asztalához invitálta ebédre a konferencia résztvevőit.

Az Ulrich Luz által létrehívott keleti–nyugati biblikusok találkozóját háromévente rendezik különböző országokban: volt már a bulgáriai Rila kolostorában, a romániai Szebenben, a szerbiai Belgrádban, a belorusziai Minszkben, a magyarországi Szegeden, és az idén Oroszország fővárosába, Moszkvába költözött. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a keleti résztvevők nem nagyon ismerték a nyugatiak munkásságát, most viszont, a metropolitát is beleértve, mindenki felkészült volt a másik fél kutatási eredményeiből. Termékeny magánbeszélgetésekre is sor került, amelyekből kiderült, hogy a keleti szerzetesek ismerik a nyugati misztikusokat, többek között Kempis Tamást, Angelus Silesiust és Thomas Mertont, vagyis a mély spiritualitás nyugati szerzőit szívesen olvassák a keleti kolostorokban is.
A konferencia fő kérdése az volt, hogy a biblikusok az újszövetségi szöveget vizsgálva eljutnak-e a Jézus-élményig, vagy csak antik szövegként vizsgálják a Bibliát anélkül, hogy megérintené őket Jézus üzenete. Bármi is az igazság, eltérő a két földrész kutatóinak a bibliai szövegekhez való kapcsolata. A keleti teológusok a liturgikus hagyományok, ikonok és szertartási imák után jutnak el a szöveg vizsgálatához, míg a nyugatiak a bibliai szövegeket más antik írások fényében vizsgálják kritikusan.
Különösen érdekes volt Tobias Niklas regensburgi professzor előadása, aki az újszövetségi apokrifokat nem a kánoni szövegek történeti állításait relativizáló alternatív történeti elbeszélésekként vizsgálta, hanem éppen a kánoni szövegek teológiájának alternatív megfogalmazásai tanúiként. Ezek a szövegek az antik jámbor közösség hitéből születtek, és hívő hagyományukat erősítették a helyi kulturális közegben.
Az Oxfordban végzett Hilarion metropolita igen járatos nemcsak a nyugati teológiában, hanem szent Szimeon misztikus teológiájában is, akinek alternatív egyházképéből doktorált.
A konferencia végén a metropolita azon óhajának adott hangot, hogy évente rendezzenek ilyen találkozókat, amelyeken meg lehetne vizsgálni külön-külön egy-egy bibliai könyv keleti, illetve nyugati teológiai olvasatát.

A konferencia a Danilov kolostor mellett a moszkvai egyetem klasszika-filológiai tanszékén, illetve a pátriárka közvetlen irányítása alatt álló posztgraduális intézetben, az ún. „Aspirantúrán” is tartott megbeszéléseket.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál