/

A segítő szeretet gyakorlása Ábrahám örököseinél – Vallásközi konferencia Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

egyhazi_konferencia15_gs

A munka, a becsület és az emberi helytállás példaképévé vált a 120 éve született Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki komolyan vette azt, ami jézusi szeretetnek hívnak – hangzott el a Gál Ferenc Főiskolán rendezett, három vallást megszólító konferencián, amelyen arról is szó esett, hogy Tóra, az Újtestamentum és a Korán ugyanabból az erkölcsi értékből fakad.

A béke gondolata Ábrahám örököseinél címmel rendezett konferenciát a 120 éves született Márton Áron gyulafehérvári püspök tiszteletére a Barankovics Izraelita Műhely és a Gál Ferenc Főiskola, melynek középpontjában a segítő szeretet gyakorlása volt. Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke először a tanács megalakulásáról beszélt. Nyolc évvel ezelőtt felhívást adott ki az emberi méltóság védelme érdekében, azt a célt megjelölve, hogy hazánkban ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve, és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita és magyarellenes retorika. „Hiszünk abban, hogy ennek az országnak a jövője szempontjából az árkok betemetése a legfontosabb, az, hogy az itt élők, legyenek azok zsidók, keresztények vagy éppen nem hívők, szlovákok, németek, netán romák, valamennyien ennek a nemzetnek az alkotórészei, magyarok vagyunk. Ha megtaláljuk a mindenki számára elfogadható közös tételeket, akkor biztos tudunk annak érdekében tenni, hogy minél kevesebb dolog válasszon el minket, és minél több dologban értsünk egyet” – fogalmazott Lomniczi.

Márton Áronra áttérve emlékeztetett, 1915-ben besorozták a történelmi Magyarország 3,5 millió lakosával egyetemben, és a frontra vezényelték Doberdóba, ahol az I. világháború legvéresebb összecsapásai zajlottak. A háború után gazdálkodással foglalkozott, egy gyárban is volt alkalmazott, és csak ezután, 1920 őszén jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. Lomniczi Zoltán szerint, ahhoz, ahogyan 1944-ben kiállt a zsidók deportálása ellen gyulafehérvári, hozzájárulhatott az a sok szörnyűség is, amit a harcmezőn átélt. Márton Áron a kolozsvári Szent Mihály-templomban az 1944. május 18-án tartott papszentelésen szót emelt a már elindított máramarosszigeti deportálások ellen. Május 22-én felhívással fordult a kormányhoz is, Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, a kolozsvári főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot felszólította, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból. „Márton Áron ezen kiállása példázza a keresztény tanításokat, hogy miként kell azt a gondolatot magunkévá tenni, hogy mindannyian Isten teremtményei vagyunk, egymás testvérei, és felelősek vagyunk egymásért. Márton Áron megértette, hogy ezt a gondolatot nem pusztán a szószékről kell elmondani, hanem tenni is kell érte. Azt, hogy ez nem pusztán az én gondolatom, egyértelműen bizonyítja, hogy 1999. december 27-én a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet a Világ Igazainak sorába emelte a püspököt” – hangsúlyozta Lomniczi Zoltán. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kiemelte, kulcskérdésekben állást kell foglalni, el kell ítélni az emberellenes cselekedeteket, különben olyan eszmék törnek a felszínre, mint amit az ISIS kegyetlen cselekedeteiben láthatunk.

egyhazi_konferencia17_gs

Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora köszöntőjében emlékeztetett, a magára ébredt ember őszinte békevágya mindig is a hittel kapcsolódott össze. „A történelem példázza azt, hogy a Teremtőbe vetett hit az isteni gondviselés reménye adott erőt az emberi borzalmak időszakai után az emberek közti békét növelő igyekezetben keresztényeknek, izraelitáknak és muzulmánoknak egyaránt” – fogalmazott. Idézte Ferenc pápát, aki 2014-ben az I. világháború évfordulóján azt mondta, a háború őrültség. „Mialatt Isten folytatja teremtését és nekünk, embereknek az a hivatásunk, hogy együttműködjünk művével, a háború pusztít. Lerombolja Isten legszebb teremtményét is: az emberi lényt. A háború mindent felborít, a testvérek közötti köteléket is. A háború őrültség, fejlődési terve a pusztítás: a pusztításon keresztül akarja kifejleszteni önmagát!” – így fogalmazott a katolikus egyházfő. Kozma Gábor úgy véli, ma talán egy harmadik világháborúról beszélhetünk, amit részletekben vívnak: bűntényekkel, öldökléssel, és ma is sok az áldozat, mert a háttérben most is érdekek húzódnak, geopolitikai tervek, pénz- és hataloméhség. A konferencia céljáról szólva azt mondta, arról a békéről szól a rendezvény, amit az ember a szívében őriz. „Márton Áron szilárd jellemének, megtörhetetlen lelkének a legkeményebb iskolát kellett kiállnia, amikor börtönbe zárva évekre elnémították. Egyszer papnövendékének a következőképpen nyilatkozott a nagy iskoláról: ’Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy megtanítson szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozásától, vallási hovatartozásától függetlenül’” – idézte a püspököt Kozma Gábor, mondván, e gondolatot is szem előtt tartva szervezték meg a kétnapos konferenciát a Gál Ferenc Főiskolán.

„Küldetésünk terjeszteni, hogy az erkölcs, az etika, a szeret, a béke isteni adomány, egy Istentől közös mind a három vallásban, a keresztényeknél, a zsidóknál és a mohamedánoknál egyaránt. A gondok ott kezdődnek, ahol Istentől elrugaszkodik az ember” – erről már Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely (BIMA) elnöke beszélt. Ennek jegyében már több konferenciát is rendeztek a BIMA közreműködésével, ezúttal Márton Áron előtt is tisztelegve. Weisz Péter elmondta, a gyulafehérvári püspök választott jelmondata, a „Non recuso laborem” (nem futamodom meg a munkától) szerint élt, komolyan vette azt, amit jézusi szeretetnek mondanak, s így a munka, a becsület és az emberi helytállás példaképévé vált szellemiségével a zsidóság szemében is. Emlékeztetett arra is a BIMA elnöke, hogy 1938-ban Márton Áron volt, aki elsőként emelte fel a szavát a II. világháború kitörése ellen, majd 1944-ben nemcsak beszédével, majd a kormányhoz írt levelével állt ki a zsidók mellett, hanem mentette is őket, akárcsak az erdélyi görögkatolikusokat.

Hangsúlyozta, a hármas konferencia amellett, hogy Márton Áron előtt tiszteleg, azt is szeretné bizonyítani, hogy a Tóra, az Újtestamentum és a Korán ugyanabból az erkölcsi értékből fakad. A zsidó és a keresztény vallás kapcsolatáról sok szó esik, Saul például azt mondta, hogy a zsidóság a gyökér, a kereszténység a virág, de a virág csak gyökérrel együtt tud kinyílni és virágozni. Weisz Péter elmondta, 570-ben született Mohamed próféta, akire nagy hatást gyakorolt a zsidóság, eltökélt egyistenhitük, és az, hogy a zsidóságon belül az Isten a törvény és a bíró. Mohamed azt tekintette küldetésének, hogy míg a zsidóság Mózesen keresztül, a keresztények Jézuson keresztül szólítattak meg, neki az arab világot kell megszólítania. Kitért arra is, hogy sok hasonlóságot mutat a zsidó vallással az iszlám, például a zsidók szent könyve, a Tóra szidrákból áll, a Korán pedig 114 szúrából, melyek a fejezetek jelölik, illetve mindkét szent könyvnek vannak leírt szóbeli tanai is. Elmondta, a Korán negyedik fejezetéből az is kiderül, hogy elismerik a zsidó próféták jelenlétét, szellemiségét és magát a vallást is. „A ma tapasztalható zsidók és mohamedánok közötti nézetkülönbség ennek tükrében nem történelmi, hanem politikai okokra vezethető vissza. Sosem szabad összetéveszteni a fundamentalizmust az iszlámmal és a Koránnal, a kettő nem ugyanaz” – összegzett Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke.

Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke előadásában többek között arról szólt, hogy Szegeden mindig is hagyománya volt a cselekvésnek, és a különböző vallási felekezethez tartozók segítették egymást. Az elfogadás és a tisztelet jelének példájaként elmondta, hogy a Dóm téren a Nemzeti Pantheonban ott találjuk a tudós rabbi Löw Immánuel portréját, míg a fogadalmi templom mellett az idősebb és fiatalabb testvér, vagyis a zsidóság és a kereszténység kapcsolatát is kifejezi az az alkotás, amit a Szeged-Csanádi Egyházmegye állított a holokauszt 3300 szegedi áldozatára emlékezve. Lednitzky elmondta, sok kritika érte a szobrot, amely azt mutatja, hogy a zsidóságot jelképező idősebb alakot a vesztébe löki a hatalom és a zsarnokság, míg a fiatalabb fohászkodik. Hangsúlyozta, a szegediek azonban nemcsak imádkoztak zsidó testvéreikért, hanem cselekedtek is, méghozzá egy olyan korszakban, amikor ezt nem nagyon lehetett. Voltak, akik családokat bújtattak, sokakat kikereszteltek, és azokat is segítették, akik a deportálások után visszatértek, segítették például azt is, hogy régi lakásukba visszamehessenek. Lednitzky András hangsúlyozta, kevés olyan város van, mint Szeged, ahová ha megérkezik egy turista, két helyre biztosan ellátogat, egyrészt megnézi az új zsinagógát, illetve a Dóm téren a fogadalmi templomot is.

„A történelemhamisítás ellen is fel kell lépni” – szögezte le, utalva az UNESCO-nak, az ENSZ kulturális szervezetének csütörtöki határozatára, amely megkérdőjelezte a zsidóságnak a jeruzsálemi Siratófalhoz fűződő kapcsolatát. Mint mondta, a Siratófal a muzulmánok és a zsidók számára egyaránt találkozási pont, amit nem lehet eltörölni egy határozattal.

A konferencia – amelynek első napján közel-keleti keresztény, iszlám orvos és ügyvéd is tartott előadást – szombaton az egyházi karitatív szervezetek munkáját állítja a középpontba.

Előző sztori

Labdarúgás: a Csákvár ellen lábalna ki nehéz helyzetéből a SZEOL

Default thumbnail
Következő sztori

Bakondi: tömegek vannak úton

Legutóbbi hasonló cikkek