A New York-i ENSZ-palotában emlékezett meg a magyar misszió az 1956-os forradalomról és szabadságharcról

A New York-i magyar ENSZ-misszió, történetében először, a kerek évfordulóra való tekintettel a világszervezet palotájában emlékezhetett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.

A magyar misszió az 1956-os emlékbizottsággal együttműködve tartotta meg az ünnepi megemlékezést hétfőn, s a csaknem 300 vendég között jelen voltak a 193 ENSZ-tagállam nagykövetei, a világszervezet vezetői, valamint New York város politikai és művészeti életének képviselői. Az ünnepséget

Mikola István

biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős külügyi államtitkár nyitotta meg, majd Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet köszöntötte az egybegyűlteket. Mikola István a szabadságharcot méltatva kiemelte, hogy Magyarország az a nemzet, amely számára különösen értékes a szabadság, s a magyarok igazán tudják, hogy ez mit jelent, hiszen történelmük során sokszor kellett megküzdeniük érte. "Ez az egyik oka, hogy szószólói lettünk annak: minden nemzetnek joga van döntenie a saját önállóságáról és a sorsáról" - hangsúlyozta.

Benjamin Franklint

, az Egyesült Államok egyik alapító atyját idézve a nemzetközi együttműködés fontosságáról beszélt, kitérve korunk globális problémáira, a migrációra is. Felhívta a figyelmet arra, hogy félrevezető lehet mindenfajta párhuzam a jelenlegi migrációs válság és az 1956-os magyar menekülthullám között. Viszont leszögezte: Magyarország szeretné aktívan kivenni részét a globális menekültválság megoldásából, s ezt a megoldást a fenntartható fejlődés megvalósításában látja, amit az ENSZ is célul tűzött ki. A vendégeket köszöntő beszédében

Bogyay Katalin

-

Bibó Istvánnak

, a Nagy Imre-kormány államminiszterének a segélykérő szavait idézve - emlékeztetett arra, hogy a forradalom és szabadságharc leverésekor az ENSZ Biztonsági Tanácsa képtelen volt időben és megfelelően olyan döntést hozni, amellyel biztosította volna hazánk szabadságát. A nagykövet részletesen felidézte a korabeli eseményeket, és beszámolt azokról az új keletű kutatásokról, amelyek '56 ügyéről folynak az ENSZ-ben és a Columbia Egyetemen. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ főtitkársága magyar kérésre éppen e történelmi jelentőségű évben tette lehetővé a magyar forradalommal kapcsolatos, több mint 400 oldalnyi dokumentum titkosításának feloldását és kutathatóságát. Beszédében egyúttal javaslatot tett arra, hogy digitalizálják az ENSZ-nek az 1956-os forradalommal kapcsolatos archívumát, és tegyék hozzáférhetővé a világszervezet honlapján. Az ünnepi rendezvény díszvendégeként

Lady Valerie Solti

-

Sir George Solti

(Solti György) özvegye - mondott beszédet, amelyben felhívta a figyelmet a művész által még az ENSZ fennállásának 50. évfordulójára létrehozott World Orchestra for Peace máig érvényes üzenetére. A zenekart Sir George Solti a világ minden tájáról érkező zenészekből hozta létre, s ezzel akart példát mutatni a világ politikusainak arra: milyen a valódi nemzetközi együttműködés. Beszédében Lady Solti kiemelte, hogy a magyarokban a legnagyobb nehézségek közepette is mindig erős volt a túlélési ösztön, és hangsúlyozta azt is, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja a magyar nyelv, kultúra és tudomány védelmét.