Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Közélet

Nemzeti Emlékezet 1956-2016 – A hatvan éve történtek elevenednek meg az Emlékpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

nemzeti_emlekezet_emlekpont

Rendhagyó programsorozattal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára a hódmezővásárhelyi Emlékpont. Konferenciákon és könyvbemutatókon keresztül elevenednek meg az akkori történések, megemlékeznek a Gulágra elhurcoltakról is, és egy vásárhelyi 56-osokat felvonultató interjúkötetet is bemutatnak.

Az intézmény Magyarországon egyedüliként minden évben megrendezik a Nemzeti Emlékezet Hetét, ami az 56-os forradalomról és a 20. századi sorsfordító eseményekről emlékezik meg októberben, a forradalom tizenkét napján rendezik meg. „Az idei évben rendhagyó módon Nemzeti Emlékezet 2016 nevet adtuk ennek a programsorozatnak, ami szeptember 21-étől egészen november 10-éig tart. Rendhagyó történelemórákkal, könyvbemutatókkal és tudományos konferenciákkal is készülünk. Szeptember 21-én Út a forradalomba – Szovjet-Magyarország, 1944–1956 című rendezvényünkkel nyitottuk meg a programok sorát, ami azt a témát boncolgatta, hogy mi vezetett az 1956-os forradalomhoz, vagyis Magyarország szovjetizálásáról szólt. Az Emlékpont köré tömörülő történészgárda meggyőződése ugyanis az, hogy már 1944 szeptemberében megpecsételődött hazánk sorsa, amikor a szovjet csapatok elérték a trianoni ország határát” – mondta el portálunknak Miklós Péter történész, az intézmény igazgatója.

Másik nagyszabású konferenciát is rendeznek, október 21-én „Pokol és menny. Mélységek és magasságok az 1956-os forradalomban” címmel, amelyen 18 előadó vizsgálja az 1956-os forradalom világát és körülményeit a nemzetközi színtértől, a közel-keleti átalakulásoktól egészen a vidéki Magyarország, Hajdú-Bihar megyei és főként hódmezővásárhelyi eseményeire fókuszálva. Az „Istenért, emberért, szabadságért! Közelítések Mindszenty József bíboros pályaképéhez” című konferenciának október 27-én, Mindszenty kiszabadításának hatvanadik évfordulóján ad otthont az Emlékpont. Miklós Péter elmondta, a rendezvényen egyház- és politikatörténészek, külpolitikával foglalkozók és sajtótörténészek vizsgálják a bíboros hatástörténetét, amely nem ért éget 1975-ben bekövetkezett halálával, hanem a rendszerváltás után az egész közép- és kelet-európai kommunista-ellenes mozgalmak jelképévé vált, kiváltképp a keresztény irányzatoknak. November 10-én a Gulág-emlékév kapcsán tartanak megemlékezést Vásárhelyen, „Ameddig a lábam bírja” – Mindennapok a Gulágon címmel, amelyen a szovjet munkatáborok mindennapjait ismerhetik meg közelebbről az érdeklődők nemcsak hazai, hanem romániai és kárpátaljai előadók segítségével.

emlekpont_56_konferencia_16-09-21004

„Könyvbemutatókat is tartunk, nagy öröm, hogy a munkatársaim, Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc készítettek egy visszaemlékezés kötetet, beszélgettek, interjúkat készítettek olyan 56-osokkal, akik még ma is köztünk élnek, Huszonhárom vásárhelyi 56-ossal készült ilyen anyag, ami egy önálló kötetben, Összefogás a szabadságért címmel jelenik meg, az ünnepélyes bemutatója pedig október 23-án lesz” – tudatta Miklós Péter. Ugyanezzel a címmel is kiállítás is nyílik az Emlékpontban, mely tablókon, dokumentumok és korabeli tárgyakon keresztül mutatja be a hatvan évvel ezelőtti eseményeket. Magángyűjtők, a Tornyai és a Móra Ferenc Múzeum anyagát vonultatja fel a kiállítás, továbbá a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium irattárának dokumentumait mutatják be. „Az 1956-os forradalom vásárhelyi eseményei október 19-én a Bethlen-gimnáziumban egy diákparlamenti gyűléssel kezdődtek, utána megkoszorúzták a Kossuth-szobrot, tüntetéseket tartottak és a szovjet szobor, az Iván ledöntésével folytatódtak, vagyis a fiatalságnak itt is nagy szerepe volt az akkori történésekben” – részletezte az intézményvezető.

Miklós Péter elmondta, városi történelemversenyt is szerveznek, céljuk ugyanis, hogy minél élőbb kapcsolatot ápoljanak a fiatalsággal. Az idei évben Wittner Mária ötvenhatos halálraítélt is kapcsolódik ehhez a versenyhez, méghozzá oly módon, hogy egy saját maga által készített lyukas magyar zászlót ajánlott fel annak az iskolának, amelyik a legjobb eredményt éri el a történelemversenyen, amit az 56-os megemlékezéseiken használhatnak. A fiataloknak rendhagyó történelemórákat is szerveznek a Nemzeti Emlékezet 1956-2016 programsorozat keretében, amelyeken többek között vásárhelyi 56-osokkal találkozhatnak.

A hatvan évvel ezelőtti hódmezővásárhelyi eseményekkel kapcsolatban Miklós Péter a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a városban a bukott politikai vezetők, így a tanács végrehajtó bizottságának az elnöke felismerte, hogy vége van, így lemondott, és átadta Török Imrének a tanácselnökséget, aki egy konszolidáltabb politikát folytatott. Átalakult a nagy tekintélyű Bethlen-gimnázium akkori vezetőjének irányításával a városi vezetés forradalmi bizottsággá, amelynek Gyáni Imre lett az elnöke. „Ő ekkoriban gimnáziumi igazgató volt, korábban parasztpárti politikus és Csongrád megyében Szeged és Hódmezővásárhely főispánja volt a koalíciós években, így Gyánit nemcsak az állásából mozdították el, hanem hat év börtönre is ítélték, és az egyik áldozata volt a forradalomnak” – magyarázta Miklós Péter. Hozzátette, ellentétben az országos tendenciákkal, Vásárhelyen fegyveres összecsapások nem voltak, zömében a két világháború között szolgáló katonatisztek vezetésével nemzetőrséget szerveztek, ezek járőröztek éjszakánként. „A szovjet benyomulás után jó egy hónappal, december 10-én volt egy tüntetés, amelynek során az egyik mérleggyári munkást, Gácsi Lászlót agyonlőtték, ő tekinthető a forradalom egyetlen vásárhelyi áldozatának. A forrásaink azzal kapcsolatban azonban ellentmondóak, hogy a karhatalmisták szándékosan vagy véletlenül lőtték le őt” – fűzte hozzá. Ami még jellemezte a hatvan évvel ezelőtt hódmezővásárhelyi viszonyokat, hogy az értelmiség ellen példátlan megmozdulás indult, elsősorban a tanárokat és a gyári középvezetőket igyekeztek mellőzni, meghurcolni, s ők ennek terhét egészen az 1960-as évek közepéig viselték a történész elmondása szerint.

Miklós Péter azt is kiemelte, hogy a rendezvénysorozat kapcsán túlélőkkel is lehet találkozni, az ő visszaemlékezéseikből egy interjúkötetet is szerkesztettek. A megszólalók között van, aki keserű szájízzel gondol vissza 1956-ra és az azt követő időszakra, másoknál inkább beletörődést tapasztaltak, de akadnak olyanok is, akik akkor még diákok voltak, ők nyilván másként élték meg az akkori történéseket, mint mondjuk Gyáni Imre, akit be is börtönöztek. De nemcsak ez az interjúkötet kapcsolódik a Nemzeti Emlékezet 1956-2016 rendezvénysorozathoz, hanem az október 21-ei és a Gulág-konferencia anyagát is kötetbe rendezik majd. Ezen kiadványok mellett Bálint László adattára is elérhető lesz az érdeklődők számára, amely a Csongrád megyei 1956-os forradalomban való tevékenységükért megfigyeltek katalógusa.

A Nemzeti Emlékezet 1956-2016 programjait ITT találja.

Hírzóna

Már 396 ezren töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az ellenzék azonban újra és újra torpedózza a konzultációt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Közösen fejlesztik Csongrád-Csanád és a Vajdaság turisztikai értékeit

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Tematikus turisztikai útvonalakat, közös brand-et és online platformokat állítottak össze.

Tovább olvasom

Közélet

Nyugodt szívvel engedhetik a szülők táborozni a gyerekeket Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Bár a vírusjárvány nem szűnt meg, a táborokban kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra.

Tovább olvasom

Aktuál