Vasárnap 3200 helyi népszavazáson döntünk arról, hogy milyen jövőt szabunk településünknek. A veszély reális: Brüsszel már az idei évben megkezdheti a migránsok hazánkba telepítését, ha nem mondunk elég hangos nemet. Ez pedig nemcsak biztonsági kockázatokkal járna, de gazdaságilag is súlyos terhet jelentene Szegednek.
Október 2-án minden helyi eredménynek külön jelentősége lesz - hívta fel a figyelmet a napokban
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki elmondta, amennyiben az Európai Uniónak sikerül Magyarországra kényszerítenie a kötelező betelepítési kvótát, a kormány nyilvánvalóan az alapján dönt majd, hova kerüljenek a bevándorlók, hogy mit gondolnak az adott településen élők. Így elsősorban oda kerülhetnek migránsok, ahol kicsi volt a betelepítéssel szembeni ellenállás vagy a választókat nem érdekelte a népszavazás, így minden helyi eredménynek - így "a" szegedi referendumnak is - külön jelentősége lesz. Ráadásul kiemelt jelentőségű össznemzeti ügyről van szó, amit nem szabad belpolitikai versengésként értelmezni. Hiszen - idézzük ismét Lázár Jánost - valószínűleg "sem a szocialista, sem a jobbikos, sem a fideszes szavazó nem szeretné, ha a közvetlen szomszédságába költöztetnének egy ötgyermekes afrikai családot". Kormányzati szereplők az utóbbi napokban többször kijelentették: az október 2-i népszavazás eredményei szabhatnak gátat Brüsszel legújabb terveinek, melyek már nem létszámokat, hanem százalékokat határoznának meg a bevándorlókkal kapcsolatban. Ezek alapján ha például tízmillió migráns érkezik Európába, akkor annak az 1,79 százalékát – 179 ezret – kényszerítenek ránk, ha húszmillió, akkor 358 ezret, de a folyamat vége - állítják a szakértők - nem is látszik, mert akár 30-35 millióan akarhatnak Európába vándorolni Afrika és Ázsia legszegényebb régióiból a következő időszakban. A bevándorlás és a terrorizmus összefüggései immár mindenki számára tagadhatatlanok. Legutóbbi cikkünkben a nyugat-európai nagyvárosokban gyakorlatilag önálló életet élő
no-go zónáknegatív jelenségére is felhívtuk a figyelmet. A biztonsági kockázatokon kívül egyéb nehézségekkel is járna a nagyszámú migráns Magyarországra, így Szegedre költöztetése. Lázár János többször mutatott rá a napokban, azzal kell számolni, hogy a betelepítésben érintett önkormányzatoknak több embert kellene támogatniuk, így a segélyezés fejenkénti összege is csökkenne. Mivel a betelepítettek minden uniós tagországban egyforma mértékű szociális támogatást kapnának, az többszöröse annak, mint amennyit cigány honfitársainknak tudunk biztosítani szociális támogatásként: azaz a bevándorlók 300 eurót kaphatnak, a romák viszont csak 30 eurót. A betelepülőknek természetesen lakást, munkát, iskolát, óvodát, szociális és egészségügyi ellátást kellene biztosítani, ami gyakorlatilag elviselhetetlen terhet jelentene a központi magyar büdzsének és a helyi szegedi költségvetésnek is. A német példa figyelmeztető lehet számunkra. Mostanra kiderült, 27 milliárd euró, azaz magyar forintban közel 8 billiárd 300 milliárd(!) forint is kevés a migránsok ellátására Németországban, már most további félmilliárd eurót (több mint 150 milliárd forintot) irányoztak elő az ellátásukra. A Kölni Gazdasági Intézet szakemberei a Frankfurter Allgemeine Zeitung februári cikke szerint úgy látták, hogy 2016-ban és 2017-ben 50 milliárd euróba fognak kerülni a migránsok, ezért Németországnak újabb hiteleket kell felvenni. S miből áll össze ez a hatalmas, hétköznapi ember számára alig felfogható összeg? Csak a migránsok ellátása – mint az étkezés, a szállás – napi 23 euró (több mint 7000 forint), ez egymillió menekülttel és bevándorlóval számolva is 23 millió euró összesen. Levetítve Szeged esetére: kétszáz ide telepített bevándorló ellátása napi 1,4 millió (évi 511 millió), kétezer migráns napi 14 millió (évi 5,11 milliárd) forintjukba kerülne a helyi adófizetőknek. Még az első, kétszáz migránsra vonatkozó összeg is jóval, de jóval több pénz, mint amennyit Szeged városa jelenleg a rászorulók szociális segélyezésére (400 millió forint) vagy a lepusztult utak és járdák karbantartására (380 millió forint) éves szinten fordít. Arról nem is beszélve, hogy a már jelenleg is Európában tartózkodó migránsok többmilliós nagyságrendjét és a brüsszeli kvótaelképzeléseket tekintve nem tűnik lehetetlennek, amit a kormányzat kommunikál: márpedig ha már a közeljövőben akár 100 ezer menekültet akar Magyarországra küldeni az EU, akkor abból Szegednek mérete alapján bizony nemcsak kétszáz bevándorló jut. Különösképpen, ha október 2-án a többi megyeszékhelyzet képest - utaljunk vissza Lázár János fent idézett szavaira - kisebb ellenállást mutatna a betelepítéssel szemben. Nem árt tehát észnél lenniük az itt élőknek, mert ilyen alapon nem zárhatjuk ki, hogy egy balul elsült népszavazás után végül nem is százmilliókba, de milliárdokba kerülne a városnak a migránsok - minden bizonnyal jelenleg üresen álló, kihasználatlan önkormányzati ingatlanokba történő - betelepítése. Az utóbbi másfél évben egyébként többször olyan pletykák indultak el Szegeden, amelyek migránsok kényszerbetelepítéséről szólnak. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület számtalan alkalommal tett fel kérdést, igaz-e, hogy az üres IKV-s lakásokat a későbbiekben bevándorlóknak is kiutalhatják. Az ilyen hírek nem egyediek, a napokban
Pécsett is az egyik helyi hírportálarra kereste a választ, hogy mely épületek állnak üresen, azaz hol helyezhető el nagyobb embertömeg szükség esetén. A csongrádi megyeszékhelyen nagy vitákat kavart a 2015-ben
Botka László
és
Ujhelyi István
szocialista politikusoknál itt vendégeskedő, tárgyaló
Martin Schulz
európai parlamenti elnök elhíresült kijelentése, aki
azt állította, hogy Szeged egy “elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Ezt követően derült ki, hogy a szociáldamokrata német politikus pártja új menekültelosztási módszert javasolt, azt szerették volna, ha a menekültek befogadásáról nem uniós tagállami kormányokkal, hanem önkormányzatokkal kellene megállapodni... Szintén
tavasszal váltott ki sokakban felháborodást az
, hogy egyes híradások szerint a MigSzolnak használatra átadott, amúgy évek óta üresen álló szentmihályi iskolaépületbe később migránsokat helyeznek el. A körzet önkormányzati képviselője, a fideszes
Nógrádi Tibor
azonnal tiltakozott,a lakosság hasonlóan gondolkodott. “Szeged-Szentmihály lakossága nevében bátran kijelenthetem, hogy tiltakozunk az ellen, hogy migránsokat telepítsenek a Gárdonyi Géza utcai iskolaépületbe” – mondta az ott élő
Fejes Ferenc
a sajtótájékoztatón.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.