Közélet

Ötgyermekes migránscsalád a szomszédomban - Szegeden is lehet valóság?

Ötgyermekes migránscsalád a szomszédomban - Szegeden is lehet valóság?

2016. szeptember 28., szerda
Ötgyermekes migránscsalád a szomszédomban - Szegeden is lehet valóság?
migransok_0911_50_gs

Vasárnap 3200 helyi népszavazáson döntünk arról, hogy milyen jövőt szabunk településünknek. A veszély reális: Brüsszel már az idei évben megkezdheti a migránsok hazánkba telepítését, ha nem mondunk elég hangos nemet. Ez pedig nemcsak biztonsági kockázatokkal járna, de gazdaságilag is súlyos terhet jelentene Szegednek.

Október 2-án minden helyi eredménynek külön jelentősége lesz - hívta fel a figyelmet a napokban

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki elmondta, amennyiben az Európai Uniónak sikerül Magyarországra kényszerítenie a kötelező betelepítési kvótát, a kormány nyilvánvalóan az alapján dönt majd, hova kerüljenek a bevándorlók, hogy mit gondolnak az adott településen élők. Így elsősorban oda kerülhetnek migránsok, ahol kicsi volt a betelepítéssel szembeni ellenállás vagy a választókat nem érdekelte a népszavazás, így minden helyi eredménynek - így "a" szegedi referendumnak is - külön jelentősége lesz. Ráadásul kiemelt jelentőségű össznemzeti ügyről van szó, amit nem szabad belpolitikai versengésként értelmezni. Hiszen - idézzük ismét Lázár Jánost - valószínűleg "sem a szocialista, sem a jobbikos, sem a fideszes szavazó nem szeretné, ha a közvetlen szomszédságába költöztetnének egy ötgyermekes afrikai családot". Kormányzati szereplők az utóbbi napokban többször kijelentették: az október 2-i népszavazás eredményei szabhatnak gátat Brüsszel legújabb terveinek, melyek már nem létszámokat, hanem százalékokat határoznának meg a bevándorlókkal kapcsolatban. Ezek alapján ha például tízmillió migráns érkezik Európába, akkor annak az 1,79 százalékát – 179 ezret – kényszerítenek ránk, ha húszmillió, akkor 358 ezret, de a folyamat vége - állítják a szakértők - nem is látszik, mert akár 30-35 millióan akarhatnak Európába vándorolni Afrika és Ázsia legszegényebb régióiból a következő időszakban. A bevándorlás és a terrorizmus összefüggései immár mindenki számára tagadhatatlanok. Legutóbbi cikkünkben a nyugat-európai nagyvárosokban gyakorlatilag önálló életet élő

no-go zónák

negatív jelenségére is felhívtuk a figyelmet. A biztonsági kockázatokon kívül egyéb nehézségekkel is járna a nagyszámú migráns Magyarországra, így Szegedre költöztetése. Lázár János többször mutatott rá a napokban, azzal kell számolni, hogy a betelepítésben érintett önkormányzatoknak több embert kellene támogatniuk, így a segélyezés fejenkénti összege is csökkenne. Mivel a betelepítettek minden uniós tagországban egyforma mértékű szociális támogatást kapnának, az többszöröse annak, mint amennyit cigány honfitársainknak tudunk biztosítani szociális támogatásként: azaz a bevándorlók 300 eurót kaphatnak, a romák viszont csak 30 eurót. A betelepülőknek természetesen lakást, munkát, iskolát, óvodát, szociális és egészségügyi ellátást kellene biztosítani, ami gyakorlatilag elviselhetetlen terhet jelentene a központi magyar büdzsének és a helyi szegedi költségvetésnek is. A német példa figyelmeztető lehet számunkra. Mostanra kiderült, 27 milliárd euró, azaz magyar forintban közel 8 billiárd 300 milliárd(!) forint is kevés a migránsok ellátására Németországban, már most további félmilliárd eurót (több mint 150 milliárd forintot) irányoztak elő az ellátásukra. A Kölni Gazdasági Intézet szakemberei a Frankfurter Allgemeine Zeitung februári cikke szerint úgy látták, hogy 2016-ban és 2017-ben 50 milliárd euróba fognak kerülni a migránsok, ezért Németországnak újabb hiteleket kell felvenni. S miből áll össze ez a hatalmas, hétköznapi ember számára alig felfogható összeg? Csak a migránsok ellátása – mint az étkezés, a szállás – napi 23 euró (több mint 7000 forint), ez egymillió menekülttel és bevándorlóval számolva is 23 millió euró összesen. Levetítve Szeged esetére: kétszáz ide telepített bevándorló ellátása napi 1,4 millió (évi 511 millió), kétezer migráns napi 14 millió (évi 5,11 milliárd) forintjukba kerülne a helyi adófizetőknek. Még az első, kétszáz migránsra vonatkozó összeg is jóval, de jóval több pénz, mint amennyit Szeged városa jelenleg a rászorulók szociális segélyezésére (400 millió forint) vagy a lepusztult utak és járdák karbantartására (380 millió forint) éves szinten fordít. Arról nem is beszélve, hogy a már jelenleg is Európában tartózkodó migránsok többmilliós nagyságrendjét és a brüsszeli kvótaelképzeléseket tekintve nem tűnik lehetetlennek, amit a kormányzat kommunikál: márpedig ha már a közeljövőben akár 100 ezer menekültet akar Magyarországra küldeni az EU, akkor abból Szegednek mérete alapján bizony nemcsak kétszáz bevándorló jut. Különösképpen, ha október 2-án a többi megyeszékhelyzet képest - utaljunk vissza Lázár János fent idézett szavaira - kisebb ellenállást mutatna a betelepítéssel szemben. Nem árt tehát észnél lenniük az itt élőknek, mert ilyen alapon nem zárhatjuk ki, hogy egy balul elsült népszavazás után végül nem is százmilliókba, de milliárdokba kerülne a városnak a migránsok - minden bizonnyal jelenleg üresen álló, kihasználatlan önkormányzati ingatlanokba történő - betelepítése. Az utóbbi másfél évben egyébként többször olyan pletykák indultak el Szegeden, amelyek migránsok kényszerbetelepítéséről szólnak. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület számtalan alkalommal tett fel kérdést, igaz-e, hogy az üres IKV-s lakásokat a későbbiekben bevándorlóknak is kiutalhatják. Az ilyen hírek nem egyediek, a napokban

Pécsett is az egyik helyi hírportál

arra kereste a választ, hogy mely épületek állnak üresen, azaz hol helyezhető el nagyobb embertömeg szükség esetén. A csongrádi megyeszékhelyen nagy vitákat kavart a 2015-ben

Botka László

és

Ujhelyi István

szocialista politikusoknál itt vendégeskedő, tárgyaló

Martin Schulz

európai parlamenti elnök elhíresült kijelentése, aki

azt állította

, hogy Szeged egy “elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. Ezt követően derült ki, hogy a szociáldamokrata német politikus pártja új menekültelosztási módszert javasolt, azt szerették volna, ha a menekültek befogadásáról nem uniós tagállami kormányokkal, hanem önkormányzatokkal kellene megállapodni... Szintén

tavasszal váltott ki sokakban felháborodást az

, hogy egyes híradások szerint a MigSzolnak használatra átadott, amúgy évek óta üresen álló szentmihályi iskolaépületbe később migránsokat helyeznek el. A körzet önkormányzati képviselője, a fideszes

Nógrádi Tibor

azonnal tiltakozott,

a lakosság hasonlóan gondolkodott. “Szeged-Szentmihály lakossága nevében bátran kijelenthetem, hogy tiltakozunk az ellen, hogy migránsokat telepítsenek a Gárdonyi Géza utcai iskolaépületbe” – mondta az ott élő

Fejes Ferenc

a sajtótájékoztatón.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.