/

Serfőző Levente: Csak összefogással lehet válaszokat adni a migránsválságra

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

migracios_konferencia11_gs

Az egyház egyik feladata a migránsválságban a humanitárius segítségnyújtáson és a személyességen kívül az is, hogy tartsák a reményt azokban, akik nem hagyták el hazájukat – mondta Serfőző Levente oktatási püspöki helynök egy Mórahalmon rendezett migrációs konferencián. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyház társadalmi tanításai már több mint hat évtizede foglalkoznak a menekültkérdéssel, és az ez irányú dokumentumok mér rég leírták azt a helyzetet, amit most tapasztal meg Európa.

A menekültkérdésben az egyház álláspontját, vagyis inkább küldetését ismertetve Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynöke azt mondta, hogy az egyháznak és a karitatív szervezeteknek küldetésük van minden olyan krízishelyzetben, mint amilyen a menekültválság. Az „Összefogásban a migráció kihívásai ellen” című mórahalmmi testvérvárosi találkozón az oktatási püspöki helynök emlékeztetett, nem egy ilyen körlevél dokumentum született meg az elmúlt mintegy nyolcvan esztendőben az egyház társadalmi tanításán belül. Elsőként 1952-ben XII. Piusz pápa adott ki ilyet, majd 1969-ben, 78-ban is született egy-egy körlevél, legutóbb pedig 2004-ben, ami szinte a mai állapotokat idézi 12 évvel ezelőtt. Serfőző úgy fogalmazott, prófétai minden dokumentum, hiszen az abban leírtak be is következtek.

Előadásában szólt arról is, hogy maga a migráció nem egy távoli, idegen gondolat az egyház számára. Ha valaki fellapozza a Bibliát, nem egy olyan történelmi helyzettel találkozik, amikor vándorló népekről írnak, akiknek menekülniük kellett, amikor szembe kellett, hogy nézzen a választott nép azzal, hogy el kell hagynia otthonát. Majd visszatért saját szülőföldjére, ahonnan elvándorolt. Az egyház kétezer éves történelmét is végigkísérik a hasonló helyzetek, a migráció, kezdve a Római Birodalmon belül a barbár népek Európába érkezésével, továbbá a világháborúk, polgárháborúk esetében sem egyszer kellett szembenéznie az egyháznak olyan helyzetekkel, amikor több százezer ember érkezett meg egy-egy kontinensre, egy más kultúrkörből a keresztény világba. „Egy olyan tapasztalaton nyugszik, amit az egyház tanít erről, ami történelmi alapokon nyugszik, amelyből lehet tanulni, és mi magunk a mai helyzethez próbálva igazítani igyekezhetünk a legjobbat kihozni belőle. Ma azonban olyan kihívásokat állít elénk a sok tapasztalat ellenére a migránshelyzet és a menekültválság, amelyre nem lehet egyéni válaszokat adni. A választ, a lehetőséget, a segítséget csak közös munkával lehet megadni, csakis közös erőfeszítéssel” – hangsúlyozta Serfőző Levente. Példaként a mögöttünk álló másfél évet hozta fel, amikor is Röszkén, Mórahalmon vagy épp Ásotthalmon működött együtt több szervezet és hatóság, ezért az oktatási püspöki helynök szerint a mai válsághelyzetben az összefogás az egyik legfontosabb kulcsszó.

Méltatlanul kevés szó esik a válságot kiváltó okokról

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem mehetünk el a migránsválság mellett anélkül, hogy ne keresnénk az okokat, vagyis hogy miért született meg ez a válság, hogyan érte el Közép-Kelet Európát, és miként is került bele ebbe Magyarország. Ugyanis nem egyik a napról a másikra történt ez, nem egyik napról a másikra indultak el ezek a közösségek. Mint mondta, minden a szemünk előtt zajlott az elmúlt évtizedekben, mégis sokan elcsodálkoztak, amikor hozzánk is elért ez a válság. Serfőző szerint legalább annyit kellene beszélni az okokról, mint az okozott jelenségről, amellyel szembenézünk, ám ez sokszor elmarad, keveset hallunk arról, hogy miért indulnak el ezek a népcsoportok. Az egyház körlevél dokumentumai már 50 évvel ezelőtt rávilágítottak arra, hogy a közéleti, politikai, gazdasági kiegyensúlyozatlanság, és erkölcsi okok azok, amelyek elindították ezeket a tömegeket. Hozzátette, az igazságtalanság és kizsákmányolás, a keleti és nyugati országok, valamint a déli és az északi földrésznek egymással szembeállítása mind olyan okok, amelyek elvezettek idáig. Ennek következménye pedig az, hogy különböző kulturális, vallási világok lépnek egymással kapcsolatba. Leszögezte, az látható, hogy az ide érkező menekültek teljesen más kultúrából érkeztek, mások a vallási hagyományaik, óriási különbségek vannak ilyen szempontból köztük és köztünk, de ezek a különbségek nem ellentétek Serfőző szerint, legalábbis jó, ha nem így értelmezzük. Megjegyezte, ezekből a különbségből lehet tanulni és egymást gazdagítani.

migransok_szerda_0909_06_gs

Az elvándorolt, elüldözött, kivégzett keresztényekről is szót ejtett, kiemelve, hogy a Közel-Keleten harmadára csökkent számuk az elmúlt néhány esztendőben. A kivégzések, az elrablások és az üldöztetés mindennapi eseménynek számít, és erről is kevés szó esik. „Történelmi pillanat az, amit élünk és megtapasztalunk Közép-Kelet Európában, és egy ilyen pillanatban nagyon kritikus, ha szélsőséges választ fogalmaznak meg egyes emberek, országok vagy épp maga az Európai Unió szélsőséges választ fogalmaznak meg” – szögezte le. Emlékeztetett arra is, hogy Ferenc pápa 2013-ban, amikor sorra süllyedtek el a Földközi tengeren csónakok, bárkák és hajók, több ezer emberrel a fedélzeten úgy fogalmazott, hogy a Földközi tenger Európa legnagyobb temetője. „Azóta sokszor megnyilatkozik katolikus egyházfő a kérdésben, és sokszor a szavai mögött érezhetjük, mintha Európa lelkiismerete lenne, aki olykor erősen megfogalmazza mindazt, ami egy irány, egy cél lehetne ebben az összekuszált és kiismerhetetlen helyzetben az európai emberek számára” – fogalmazott.

Bár sokan várták, a magyar katolikus egyház nem adott ki nyilatkozatokat a migrációval összefüggésben, nem álltak ki a kamerák elé, hanem cselekedtek, többek között a Szeged-Csanádi Egyházmegye is. Az Egyházmegyei Karitász 4 teherautónyi tárgyi adományt osztott ki, 10 ezer palacknyi vizet, 2 busznyi bébiételt, több 100 ágyneműt, tisztító és tisztálkodási szereket, továbbá több mázsa élelmiszert vittek a táborokba, valamint bútorokat is. Mindezeken felül kísérő nélküli kiskorúakat segítettek abban, hogy elhelyezésre leljenek az egyház karitatív, szociális intézményeiben.

A legfőbb feladat a béke megteremtése

Serfőző Levente úgy értékelte, hogy a migránsválság kapcsán nem nekünk kell a válaszokat megfogalmazni, mint ahogy a feladatokat sem nekünk kell elsősorban leírni. Elmondta, hogy a libanoni karitász vezetője néhány hónapja járt hazánkban, s azt mondta, a legfontosabb megteremteni azt a békét, amit elvettek az ott élőktől, hogy visszatérhessenek az otthonaikba.

migransok_szerda_0909_10_gs

Libanonban évek óta 1,5 millió menekült él táborban a határ mentén, problémát okoz nekik, hogy miként temessék el halottaikat a családok. Második feladatként a humanitárius segítségnyújtást emelte ki az egyházmegye oktatási püspöki helynöke, míg harmadikként a személyességet. Elmesélte, hogy az egyházmegyében több mint 10 millió forintot gyűjtöttek össze, amit egy szír keresztény templomépítésre fordítana. Amikor Kiss-Rigó László megyéspüspök afelől érdeklődött, hogy hova utalják a pénzt, a szír püspök azt kérte, személyesen vigyék el nekik a pénzt, ugyanis adományokat rendszeresen küldenek számukra, ám senki nem látogatja meg a Szíriában élő keresztény közösségeket. A harmadik feladat tehát a személyesség, elmenni Szíriába vagy épp Libanonba, oda, ahol a szenvedő emberek élnek.

Serfőző Levente beszámolt arról is, maguk az egyházi vezetők fogalmazták meg, hogy nagyobb szenvedésben és veszélyben élnek azok, akik nem menekültek el, hiszen minden nap támadásoknak vannak kitéve az ország egész területén. A püspök és a muzulmán lelki vezető egyaránt azt hangsúlyozta, hogy próbálják a reményt tartani azokban, akik otthon maradtak. „Az egyház feladata a reményt megtartani az emberekben ott, ahonnan elindulnak, ahol úgy érzik, hogy már nincs tovább. Ők visszavárják mindazokat, akik elindultak. A negyedik feladat, megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek révén vissza tudnak térni szülőföldjükre azok, akik elvándoroltak” – hangsúlyozta. Ötödik feladatként a kizsákmányoló embercsempészek megállítását sorolta fel, akik áltatják és becsapják az ide érkezőket egy olyan álomvilággal, ami egyáltalán nem létezik.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási püspöki helynöke úgy összegzett, ha keresztény választ akarunk adni a menekültválságra, akkor rosszul fogalmazunk, ugyanis nincs keresztény és nem keresztény válasz: emberi válasz van elsősorban erre a helyzetre, s amennyiben emberi, annyiban keresztényi is.

Előző sztori

Labdarúgás: veszélyes Cegléd ellen mutatkozik be a SZEOL hazai pályán

Következő sztori

„9 aranyunk lesz!” – ismert szegedieket kérdeztünk a várható riói sikerekről + SZAVAZÁS