Közélet

Palkovics Szegeden: Növelni kell a kutatásra és fejlesztésre fordítandó forrásokat

Palkovics Szegeden: Növelni kell a kutatásra és fejlesztésre fordítandó forrásokat

2016. augusztus 25., csütörtök
Palkovics Szegeden: Növelni kell a kutatásra és fejlesztésre fordítandó forrásokat
podiumbeszelgetes01_gs

Nagyobb mértékű együttműködés szükséges a vállalatok és a felsőoktatás között, több ezer új kutatóra van szükség – állapították meg a fizikusok vándorgyűlésén. Német és amerikai minta is van a magyar oktatás előtt. Jelentős uniós források is rendelkezésre állnak a kutatás, fejlesztés, innováció elősegítésére.

2012-ről 2013-ra 15,5 százalékkal növekedett a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított összeg, így már a GDP 1,44 százalékát szánták erre – többek között ez is kiderült

Palkovics László

oktatási államtitkár, akadémikus előadásából, amelyet a Magyar Fizikusok Vándorgyűlésén tartott meg. Meghívták

Lovász László

akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, aki betegség miatt nem tudott eljönni, viszont

Pálinkás József

akadémikus, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, az MTA volt vezetője ellátogatott a rendezvényre. Palkovics előadásában rámutatott, a magyar ipar az OECD országok között is kiemelkedő szintű a magas hozzáadott értékű termelés, ezért a szakemberekre is nagyobb számban van az európai átlaghoz képest. Ennek megoldásában az egyetemek szerepe fontos. A magyar felsőoktatási intézményeknek azonban minimális bevétele származik fejlesztést célzó piaci rendelésekből – ellentétben az Egyesült Államok iskoláival. Az egyetemek a nagyvállalati fejlesztések korai szakaszába képesek bekapcsolódni, míg a kis- és középvállalkozások számára fejlesztéstámogató, inkubációs feladatok megoldásával segíthetnek. Az államtitkár hangsúlyozta, nem lehet öncélú az egyetemi oktatás, ezért előírták, hogy a gazdaságfejlesztést szolgálnia kell a kutatásoknak. Módosították a felsőoktatási törvényt, mert eddig nem voltak elég vállalkozásbarátok az intézmények.

podiumbeszelgetes03_gs

Azonban probléma, hogy a jelenlegi rendszerben a doktori hallgatók csupán 22 százaléka fejezi be a tudományos fokozatot. Vita tárgya lehet az, hogy túl sok-e az önálló doktori iskola, mert elképzelhető, hogy intézményenként is elég lenne egy. A doktori képzés hosszúságát 6 félévről 8-ra emelték, az első két évben 140 ezer forint, a második kettőben egy komplex vizsga teljesítését követően 180 ezer lesz a havi ösztöndíjuk a korábbi 100 ezer helyett. Azt szeretnék, ha a 2012-es 37 ezer fő helyett 2020-ra 56 ezer kutató lenne, de az infrastrukturális feltételeken is javítanak, újabb kutatóhelyeket hoznak létre. EFOP-os forrásokból 2020-ig tudományos kutatásokra, kapacitásbővítésre 45 milliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyezte, igyekeztek senkit nem kihagyni a támogatásokból, beleértve a bölcsészeket is. Létrehozták a mesteroktató kategóriát, amely az adjunktusinak felel meg, de doktori nélkül, amelyet a jelentős mennyiségű, versenyszférában szerzett tapasztalat pótol. A mintát a németektől vették, ahol sok professzornak sincs doktorija, csak évtizedes szakmai tudása.

podiumbeszelgetes02_gs

Három helyen indították el az úgynevezett Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat, Kisvárdán a Debreceni Egyetem, Hatvanban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Siófokon a Gábor Dénes Főiskola segítségével. Ott hozzák ezeket létre, ahol igény merül fel rá, de nem önálló intézmények, ezért, ha szükséges, gyorsan megszüntethetőek. Egyre népszerűbb a duális képzés, amely arról kapta a nevét, hogy az elmélet után rögtön gyakorlat következik, ellentétben a tévhittel, amely a vállalat és az egyetem kettős szerepvállalását emeli ki. „Hátránya”, hogy sokat kell tanulni, de később ezt a munkája során kamatoztathatja a hallgató. 10 ezer diák jelentkezett idén 3 ezer helyre a különböző műszaki, informatikai, gazdaságtudományi karokról. Palkovics hozzátette, nem ingyen munkaerőt adnak a cégeknek, mert a sikeres felvételizők már a tanulmányaik során fizetést kapnak. A Nemzeti Kiválóság Programot átalakítják, ösztöndíjjal szeretnék itthon tartani a fiatal tehetségeket. A célra 2,2 milliárd forintot szánnak. A 75-350 ezer forint közötti ösztöndíjból kaphatnak már az alapszakos hallgatók is, az államtitkár abban bízik, hogy az igazán kiemelkedő tehetségek egy része itthon marad, s nem rögtön Oxfordban kezd el tanulni. 2021-ig meghosszabbítják a Lendület-programban résztvevő sikeres kutatók támogatását, amennyiben idén lejár a szerződésük.

podiumbeszelgetes06_gs

Pálinkás József előadásában rámutatott, az említett program támogatottjai úgy látják, hogy a legfontosabb egy külföldről hazatért kutató számára a stabilitás. Állandó intézményfejlesztést, karrierlehetőséget várnak, s nem 1-3 éves programokat. Olyan rendszert kívánnak, ahol tiszta szabályok között folyik a verseny. Elvárják az olyan alkotói környezetet, amely nem csak egy projekt végéig tart, fontos számukra az anyagi megbecsülés mellett a közösség elismerése is. Elmondta, sok olyan része volt a pályázati rendszernek, ami összehangolásra szorult. Korábban gyakran ugyanarra a projektre három helyen adtak pénzt, ez mostanra megszűnt. A finanszírozás három csatornán történik: kutatói témapályázatok, alkalmazott kutatások, innováció. Erre a célra 2,8 milliárd forinttal több jut, mint az előző években. Jelentős – szinte túl sok – forrás érkezik az Európai Unióból a konvergencia régióknak, ebből Debrecen és Szeged egyeteme is profitál.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.