Írjon nekünk

Közélet

Szerbia belsejében is ellátnák a karitatív feladataikat a magyar máltaisok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

migransok_0910_43_gs

A szerb hatóságok csak a tranzitzónákban és a határnyiladékban engedélyezik, hogy a magyar karitatív szervezetek tevékenykedjenek, pedig az ország belsejében is végeznék a munkájukat – mondja Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi programvezetője.

A súlyosbodó globális migrációs válság kezelése érdekében rendeztek Mórahalmon konferenciát „Összefogásban a migráció kihívásai ellen” címmel, amelyen Solymári Dániel elmondta, hogy a hazánk déli határaihoz érkező migránsok szinte mindegyike egészségügyi ellátásra szorul, ha más nem, a hosszú út után egy-egy seb biztos van rajtuk. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi programvezetőjét többek között arról kérdeztük, hogy a július 5-én bevezetett mélységi határőrizetnek érzékelik-e valamilyen hatását a tranzitzónáknál.

– A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is kapott támogatást a Karitatív Tanácstól, milyen munkát végeznek részben ebből az összegből?

– Valóban a Karitatív Tanács által támogatott civil szervezetek közé tartozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, de az általuk ellátott feladat nem idén kezdődött, hanem a magyarországi menekültválság első percétől jelen van a szervezetünk minden olyan fontos ponton, ami a migrációs eseményekben érintett volt. Ez tavaly országosan 15 helyszínt jelentett, jelenleg pedig heti két alkalommal végzünk alapvető egészségügyi ellátást a rászorulók között a röszkei és a tompai határátkelő pontoknál kialakított tranzitzónákon belül, és a jogi lehetőségekhez mérten a határnyiladékban, a magyar kerítéshez közel a szerb területen lévő migránsoknak és menekülteknek.

migracios_konferencia17_gs

-Mit ért azon, hogy a jogi lehetőségeikhez mérten, netán akadályozzák a munkájukat?

– A szerb hatóságoktól nem kaptunk sem mi, és tudomásunk szerint más magyar szervezet sem engedélyt arra, hogy a tranzitzónán kívül mélyen a szerb területen, vagyis a határnyiladékon kívül szolgálatot nyújtsunk ezeknek az embereknek. De dolgozunk azon, hogy a szerb hatóságokkal folyamatos párbeszédet folytatva lehetőséget kapjunk arra, hogy mélységében is meg tudjunk jelenni, és legálisan tudjuk jelenlétünkkel munkánkat elvégezni.

– Miért fontos, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legyen kint, szerb társszervezetek nem tudják vagy éppen akarják ellátni a felsorolt feladatokat?

– Természetesen elsődlegesen határainkon belülre vonatkozik a feladatunk, illetve a Kárpát-medence magyarlakta területeire, így a szórványra is, és prioritás szempontjából természetesen a szerb karitatív szervezeteknek lenne a dolguk, hogy ellássák a feladatot, nem pedig egy magyarnak. Ez evidens, de a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Kárpát-medencén kívül Kelet-Afrikában és a Közel-Keleten is kiegészítő szolgáltatást végez, vagyis ahol úgy érezzük és látjuk, hogy van rászoruló ember, azaz van dolgunk az adott területen, ott igyekszünk megjelenni humanitárius segélyprogramunkkal. Ezért vagyunk jelen Szerbiában is, mert úgy ítéltük meg, hogy az igény jelentős, viszont a segélyszervezetek jelenléte az csekély.

– Mire van leginkább szükség a bevándorlóknak?

– Alapvetően egészségügyi ellátást nyújtunk, hiszen ezek mögött az emberek mögött hosszú út áll, jellemzőek a különböző végtagsérülések, légúti fertőzésekkel is találkozunk, ami egy hosszú út során bárkinél előfordulhat. A gyerekek és azok a felnőttek, akiknek legyengült az immunrendszere szintén megbetegedhetnek, de egyéni higiéniás csomagokat is adunk, továbbá pelenkát és bébi tápszert. Pszichoszociális segítségnyújtásunk kapcsán az esetleges visszaéléseket vagy erőszaktételeket próbáljuk felfedezni, azokra odafigyelni, és természetesen alapvető élelmiszereket is átadunk.

migransok_roszke_0908_19_gs

– Mit mondhatunk el, milyen a korosztályi megoszlás a déli határainkhoz érkezőknél?

– A korosztály heterogénebb, mint tavaly, nagyon sok a gyerek és fiatal, de egyedülálló férfiakkal is találkozunk nagy számban, illetve idősek is.

– Július 5-én változtak a szabályok, immár azokat, akiket a határtól nyolc kilométeres sávban fogtak el, visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz és a tranzitzóna felé igazítják útba. Ennek van-e valamilyen hatása, amit a tranzitzónáknál tapasztalnak?

– Eddig is folyamatosan növekvő létszámot tapasztaltunk, az idomeni tábor bezárása után elméletileg az ott felgyülemlett embereket szétosztották különböző helyszínek között, tehát azt kellene, hogy lássuk, hogy idővel a Szerbiában a szórványban lévő menekültek száma csökken. Ezzel szemben mi azt tapasztaljuk, hogy van egy folyamatos várakozó jelenlét Röszke és Tompa térségében, a létszám pedig nemhogy csökkenne, hanem növekszik. Azt viszont nem tudjuk sajnos, hogy mely útvonalon keresztül érkeznek a határ térségébe. Azt nem tudom megítélni, hogy a növekvő létszám a júliusi jogszabályváltozások következménye, vagy más egyéb okra vezethető vissza, például görögországi vagy törökországi eseményekre, netán a menekült úttal kapcsolatos változásokból következik, de az biztos, hogy egyre többen várakoznak a tranzitzónákba való belépésre.

Közélet

Megszűnhet a Szegeder

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Értesülésink szerint december 1-ével teljesen beleolvad a szeged.hu-ba a Szegeder hírportál, megszűnik a tartalomgyártás a szegeder.hu oldalon. A Szegeder beköltözik a szeged.hu szerkesztőségébe.

Tovább olvasom

Közélet

Kasszát robbanthatnak a szegedi alpolgármesterek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Eddig közel 900 ezres bruttó fizetést kaptak az alpolgármesterek.

Tovább olvasom

Közélet

Nemesi Pál: Én minden titulusomban a gazdasági fellendülést támogatom

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Arra kérte a választópolgárokat, hogy ne adják fel elveiket.

Tovább olvasom

Aktuál