Írjon nekünk

Közélet

Hamarosan hungarikummá válhat a tiszai halászlé – Algyőn a két világháború közötti ízekben hisznek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

halaszlefeszt_sajtotajekoztato04kf

A nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé. A bejelentés a Tisza-tónál történt, de az elismerés a szegedi konyha remekének is szól. Barta László szerint ponty nélkül nincs halászlé.

A Hungarikum Bizottság által meghatározott nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé – számolt be az MTI Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bejelentéséről szombaton. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen az agrárpolitikus elmondta: a tiszai halászlé egyedülálló, védendő érték, amely a magyar életérzés, identitás részét képezi. Hozzátette, bízik abban, hogy a tiszai halászlé hamarosan a hungarikumok sorába is emelkedhet.

“Ugyanaz a módszer, a technológia, ugyanúgy passzírozzák Szegeden és Szolnokon is a halászlét” – nyilatkozta a SZEGEDma hírportálnak Barta László, az Algyői Halászcsárda vezetője. Ugyan vannak különbségek, de a tiszai halászlé gyakorlatilag megegyezik a szegedivel. Hangsúlyozta, ponty nélkül nincs halászlé, a harcsa, a süllő, a kecsege pedig gazdagítja az ízét.”Egyszer próbáltam csak harcsából készíteni halászlét, katasztrofális lett” – mondta. Néhányan főznek kárászt, apróhalat az alaplébe, Algyőn azonban az utóbbit inkább sütve tálalják a vendégeknek.

A Földművelésügyi Minisztérium a kecsege és széles kárász visszatelepítésére, szaporítására 65,7 millió forint támogatást nyújtott, a Tiszába Mindszentnél engedik majd az őshonos halfajokat. Barta László a feltálalt halak 90 százalékát eddig is tenyésztőktől szerezte be, mert az utóbbi időben már ritkán jelentek meg a halászok. Negyedévszázaddal ezelőtt még 10-15 család élt a halászatból Algyőn, tavaly már csak egy ember hozott be időnként halat, január elsejétől pedig megszüntették a kereskedelmi halászatot a folyóvizeken.

Egykor a halászlé és a halpaprikás megegyezett, de ma már különbözik. A halászcsárdában a halpaprikáshoz pörköltalapot készítenek, ezt felöntik halászlével, kicsit főzik hagymával, s ezt követően rakják bele a harcsafilét, vagy a pontyfilét. Azonban nemcsak halászlé kiemelkedő szegedi étel, egyre többen fedezik fel a fokhagymás szegedi sült halat, amit kukoricalisztben forgatnak meg, bő zsírban sütnek ki. Barta László tapasztalatai szerint, aki megkóstolja az megkedveli a haltepertőt. Úgy gondolja, elsősorban vendéglők aranykoráig, az 1920-as és 1930-as évekig érdemes visszanyúlni, de az ételeket a mostani vendégek ízléséhez igazítják. Rézi néni szegedi szakácskönyvében, Czifray István nemzeti szakácskönyvében találhatóak napjainkban is hasznosítható receptek.

Hírzóna

Újabb pályázatok jelentek meg a Magyar falu programban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Egyből három is.

Tovább olvasom

Közélet

Összeolvad a szeged.hu és a Délmagyar

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Március 1-től egyesül a két újság.

Tovább olvasom

Egészség

Koronavírussal fertőződött meg egy magyar Japánban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Pozitív lett a Japán mellett karanténba helyezett hajón dolgozó egyik magyar állampolgár koronavírustesztje.

Tovább olvasom

Aktuál