Közélet

Hamarosan hungarikummá válhat a tiszai halászlé - Algyőn a két világháború közötti ízekben hisznek

Hamarosan hungarikummá válhat a tiszai halászlé - Algyőn a két világháború közötti ízekben hisznek

2016. július 24., vasárnap
Hamarosan hungarikummá válhat a tiszai halászlé - Algyőn a két világháború közötti ízekben hisznek
halaszlefeszt_sajtotajekoztato04kf

A nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé. A bejelentés a Tisza-tónál történt, de az elismerés a szegedi konyha remekének is szól. Barta László szerint ponty nélkül nincs halászlé.

A Hungarikum Bizottság által meghatározott nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé - számolt be az MTI

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter bejelentéséről szombaton. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen az agrárpolitikus elmondta: a tiszai halászlé egyedülálló, védendő érték, amely a magyar életérzés, identitás részét képezi. Hozzátette, bízik abban, hogy a tiszai halászlé hamarosan a hungarikumok sorába is emelkedhet. "Ugyanaz a módszer, a technológia, ugyanúgy passzírozzák Szegeden és Szolnokon is a halászlét" - nyilatkozta a SZEGEDma hírportálnak

Barta László

, az Algyői Halászcsárda vezetője. Ugyan vannak különbségek, de a tiszai halászlé gyakorlatilag megegyezik a szegedivel. Hangsúlyozta, ponty nélkül nincs halászlé, a harcsa, a süllő, a kecsege pedig gazdagítja az ízét."Egyszer próbáltam csak harcsából készíteni halászlét, katasztrofális lett" - mondta. Néhányan főznek kárászt, apróhalat az alaplébe, Algyőn azonban az utóbbit inkább sütve tálalják a vendégeknek. A Földművelésügyi Minisztérium a kecsege és széles kárász visszatelepítésére, szaporítására 65,7 millió forint támogatást nyújtott, a Tiszába Mindszentnél engedik majd az őshonos halfajokat. Barta László a feltálalt halak 90 százalékát eddig is tenyésztőktől szerezte be, mert az utóbbi időben már ritkán jelentek meg a halászok. Negyedévszázaddal ezelőtt még 10-15 család élt a halászatból Algyőn, tavaly már csak egy ember hozott be időnként halat, január elsejétől pedig megszüntették a kereskedelmi halászatot a folyóvizeken. Egykor a halászlé és a halpaprikás megegyezett, de ma már különbözik. A halászcsárdában a halpaprikáshoz pörköltalapot készítenek, ezt felöntik halászlével, kicsit főzik hagymával, s ezt követően rakják bele a harcsafilét, vagy a pontyfilét. Azonban nemcsak halászlé kiemelkedő szegedi étel, egyre többen fedezik fel a fokhagymás szegedi sült halat, amit kukoricalisztben forgatnak meg, bő zsírban sütnek ki. Barta László tapasztalatai szerint, aki megkóstolja az megkedveli a haltepertőt. Úgy gondolja, elsősorban vendéglők aranykoráig, az 1920-as és 1930-as évekig érdemes visszanyúlni, de az ételeket a mostani vendégek ízléséhez igazítják.

Rézi néni szegedi szakácskönyvében

,

Czifray István

nemzeti szakácskönyvében

találhatóak napjainkban is hasznosítható receptek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.