Bulvár

Gregor Bernadett: a jó cirkusz mindig lenyűgöz!

Gregor Bernadett: a jó cirkusz mindig lenyűgöz!

2016. június 16., csütörtök
Gregor Bernadett: a jó cirkusz mindig lenyűgöz!

"Miközben a körmeimet rágom le az izgalomtól, néha arra gondolok: itt aztán nem lehetséges, hogy az ember félvállról csinálja végig" - Gregor Bernadett színművésszel készített interjút a Szegeden szereplő Magyar Nemzeti Cirkusz.

Hacsak alkalma adódik, Gregor Bernadett mindig elmondja, mennyire lenyűgözi a cirkuszművészet varázsa. A szépséges színésznőt ma a Magyar Nemzeti Cirkusz szegedi turnéján sikerült rajongáson érnünk. - Amint meghallottam, hogy amikor hazajövünk látogatóba, Richterék épp Szegeden lépnek föl, eufórikus hangulat lett rajtam úrrá – mondja a titokzatos szépség, akit

Álmos

fiával, férjével,

Szarvas Attila

színművésszel és nővére családjával pillantottunk meg az előadásra tolongó sokaságban. – Vagy Szegeden, vagy a Balatonon, de nem múlhat el úgy nyár, hogy ne lássuk hátborzongató produkcióikat és az általuk Magyarországra invitált, világszínvonalú artistaszámokat.

- Ezek szerint a művésznő visszatérő vendég...

- Az utóbbi 15-20 évben mindenképpen! Emlékszem, mennyire lenyűgözött, amikor először itt jártam. Az igazgató testvére Richter Flórián sokat készült akkor Monte-Carlo meghódítására. Ez 2008-ban sikerült is neki és zsoké csoportjának. Azóta is ő az egyetlen magyar Arany Bohóc-díjas! A koncentrációnak az az emberfölötti foka, az emberi összpontosítás csodája és az állatokkal megtalált összhang úgy hatott rám, mintha a legendák közül elevenedne meg valami a szemem előtt. És a varázslat mindmáig tart: csodálattal és izgalommal figyelem, hogyan lépnek ezek az emberek estéről estére a manézsba, hogy az életüket kockáztatva mutassák meg, mire képes az emberi kitartás, tehetség és koncentráció. Ifjabb Richter József szinte a szemünk láttára nőtt fel, és vált a családi hagyomány méltó folytatójává: ötletekből kifogyhatatlan artistává, aki sohasem éri be azzal, amit már egyszer bizonyított. Bravúr, stílusérzék és emberfeletti kitartás – a cirkusz ezen a színvonalon a művészetek legmagasabb fokát képviseli. Miközben a körmeimet rágom le az izgalomtól, néha arra gondolok: itt aztán nem lehetséges, hogy az ember félvállról csinálja végig, „megússza” az aznapi szerepét. Nekünk, színháziaknak volna még mit tanulnunk a cirkusz művészeitől. - Egy ízben a művésznő is föllépett a Nemzeti Cirkuszban... - Eljátszottam akárhány főszerepet, de annyira még sohasem izgultam! A Cirkuszok Éjszakáján történt, 2014-ben, Balatonlellén. Ifj. Richter József cirkuszigazgató bizalmat szavazott nekem és annak a dalnak, amelyet a New York, New York híres dallamára, erre az egy estére verselt meg némi cirkuszi romantikával közös barátunk, Marton Árpád. Részt vettünk az elefántok balatoni fürdőzésében, majd elérkezett a várva várt pillanat, és én rémülten döbbentem rá: amit eddig csak kívülről csodáltam, a manézs világa egészen más, mint a színpad. Kicsinek, jelentéktelennek éreztem magam. Pedig az artisták, akiket annyira csodálok, mind hatalmasnak és lenyűgözőnek látszanak kívülről! A fűrészpor csodája mindenesetre ezúttal is működött: nagy tapsot kaptam egy sereg olyan embertől, akik színházban talán sohasem láttak még korábban.

- Van kedvenc műsorszáma?

- Minden akrobatikus szám lenyűgöz, de a lovas zsokészámok alatt a hideg futkos a hátamon. Köztudomású, hogy állatbarát vagyok, de az a partneri kapcsolat, ahogyan a Richter-család kommunikál lovaival és elefántjaival, ámulatba ejt. Macskabolond lévén nem tudok betelni a tigrisekkel sem, ahogy titokzatosan fürkészik az embereket. Mindig az az érzésem, ők csupán fejedelmi nagyvonalúságból engedik, hogy az idomár játszadozzon velük – miközben tisztában vagyok vele, micsoda állhatatosság, milyen professzionális munka vezet ahhoz, hogy a nézőtéren így érezzük. Színészcsaládban nőttem föl, pontosan tudom, mi a különbség szemfényvesztés és vérre menő, küzdelmes jelenlét között. Ahol a nézőt megérinti az előadó összetéveszthetetlen aurája, ott valódi művészettel van dolgunk. Bevallom, színházak nézőterén gyakran ér csalódás. A cirkuszművészet valóban művészi rangú képviselőiben még sohasem csalódtam. A porondon nincs mellébeszélés, nincs üresjárat!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.