Írjon nekünk

Közélet

Emléktábla őrzi a fény művészének, Zsigmond Vilmosnak az emlékét Alsóvároson + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

tabla_avato009kf

Zsigmond Vilmos nyolcvanhatodik születésnapja alkalmából emléktáblát avattak az Oscar-díjas operatőr alsóvárosi szülőháznál. Az egykori szegedi fiúra, akinek az életét egy fényképezésről szóló könyv változtatta meg, Szabó Gábor operatőr emlékezett, kiemelve, hogy Zsigmond Vilmost tehetsége mellett az tette igazán a szakma nagyjává, hogy munkája során a vizuális képességei mellett dramaturgiai érzékenységét is kamatoztatta, ezért is volt újszerű és egyedi, amit csinált.

2004-ben lett Szeged város díszpolgára az Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos, akinek alsóvárosi szülőházánál, a Dobó utcában mészkő emléktáblát avattak, amiről még májusban döntött a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság. Az emléktábla avatón – amit az operatőr nyolcvanhatodik születésnapjára időzítettek – Solymos László alpolgármester ismertette életének fontosabb eseményeit és méltatta munkásságát. Mint elmondta, nemcsak az önkormányzat igyekszik a tenyerén hordozni híres szülöttét, egy videóüzenetben is üdvözölte, hogy a Belvárosi mozi legnagyobb vetítőtermének ő lett a névadója, és nagy büszkeséggel mutogatta a termet meg azoknak a forgatócsoportoknak, akiket elvitt oda.

A világhírű operatőrre, arra a szegedi fiúra, akinek az életét az változtatta meg, hogy egy fényképészetről szóló könyv került a kezébe, Szabó Gábor Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Operatőrök Társasága alapító- és vezetőségi tagja emlékezett, aki egy filmben dolgozhatott Zsigmond Vilmossal. „Amikor az én generációm járt főiskolára, ugyanarra, ahol Vilmos is tanult, ugyanabban a műteremben tanultunk, és ugyanaz a tanár, Illés Gyuri bácsi, a „Papi” tanított minket is, mint őt. Számunka Zsigmond Vilmos volt a távoli példakép, fényképét nap mint nap láttuk a műterem falán, és bár egyikünk sem ismerte őt személyesen, ő volt az ékes bizonyíték, hogy ezek közül a falak közül oda is vezethet út, Hollywood és az Oscar-díj felé, amelyeket ő mind elért” – fogalmazott Szabó Gábor. Elárulta, hogy csak Viliként emlegették maguk között, úgy tekintettek rá, mint közeli barátra.

tabla_avato011kf

Kiemelte, hogy Zsigmond Vilmos neve fogalommá vált hamar a szakmában, és nemcsak tehetsége, hanem ötletessége miatt is. Egy alkalommal például bírósági teremben forgatott, ahol egyetlen szöget sem lehetett a falba beverni, oda meteorológiai ballonokat vitt, amelyeket nem kellett rögzíteni és alulról világította meg, így azok sugárzó fénygömbbé váltak. „Talán az amerikaiak nem értik, de Magyarországon természetes, hogy amire a nagyszabású filmipari körülményekhez szokott filmeseknél megvan a profi szerszám, azt miként lehet ötlettel, dróttal és szigetelőszalaggal pótolni” – mesélte el. Szabó Gábor portálunknak elmondta, hiába vannak a profi eszközök, minden forgatáson tíz percenként adódik olyan helyzet, amit nem lehet megoldani a legdrágább kütyükkel sem, ezért is igényel sok találékonyságot minden egyes forgatás. „Zsigmond Vilmosnak a meteorológiai léggömbös ötletét később tovább is gondolta a szakma, az alapján kitaláltak egy olyan lámpát, amit mai napig használnak. Egy héliummal töltött léggömb belsejébe helyeznek egy lámpát, ami éjszakai forgatásokon biztosít szórt fényt” – tudtuk meg az operatőrtől. Szintén itthonról vitte magával mintegy útravalóul azt Zsigmond Vilmos, amivel iskolát is teremtett, nevezetesen hogy az operatőr legfontosabb tulajdonságai között nemcsak a vizuális képességek, hanem a dramaturgiai érzékenység is egyforma fontossággal bír a munka során. Szabó Gábor szerint ez a látásmód az, ami Kovács Lászlóval együtt az amerikai film történetében fontos szereplőkké tette őket.

Az egyetlen, Zsigmond Vilmos által rendezett filmben, a Tékozló apában dolgozhatott operatőrként Szabó együtt a Szegedről elszármazott hírességgel. Mint elmondta, lámpaláza hamar elillant, önállóan dolgozhatott, ezen felül pedig a segítőkészségét emelte ki a Balázs Béla-díjas operatőr. Mint elmondta, hiába tekintették a szakma legjobbjának, sosem feledte, hogy honnan származott, és mindig mindenkivel emberséges volt. „Nagyon sokat tanultam tőle, bölcsességet, emberséget és mesterséget. Most egy újabb dologra tanított meg, hogy hogyan kell szépen befejezni…” – fogalmazott az emléktábla avatáson Szabó Gábor.

A fények és árnyékok szerelmese

Az MTI-Sajtóadatbank portréja szerint Zsigmond Vilmos, „a világítás mestere, a fény művésze” Szegeden született, tanulmányait az ottani piarista gimnáziumban folytatta. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel.

tabla_avato016kfA két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben, ugyanebben az évben a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-darab forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze.

Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat és a Harmadik típusú találkozások, amelyért 1978-ban Oscar-díjat kapott. Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amelyért – bár jelölték – Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak, jóllehet mindet szerette, mert mindegyiknek „volt értelme”.

Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért (1985-ben A folyó című drámáért nominálták). Az elmúlt években dokumentumfilmet (God the Father) és játékfilmet (Hat tánclecke hat hét alatt) egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára is.

A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat és a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon is elismerték életművét.

Kommentek

Hírzóna

Elfogadták a vásárhelyi költségvetést

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára döntöttek arról, hogy az önkormányzat nem vehet fel hitelt sem működési, sem fejlesztési célra.

Tovább olvasom

Hírzóna

Egyre több iskolás használ bankkártyát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A pénzügyi szemléletformálás a célja a 2018-ban indult Készpénzkímélő iskolák programnak.

Tovább olvasom

Hírzóna

Marad a sitten Magda Marinko

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nem engedélyezték a sorozatgyilkos feltételes szabadságra bocsátását.

Tovább olvasom

Aktuál