Közélet

Exodus előtt a vajdasági és a kárpátaljai magyarság

Exodus előtt a vajdasági és a kárpátaljai magyarság

2016. június 4., szombat
Exodus előtt a vajdasági és a kárpátaljai magyarság
trianon06_gs

Bárdi Nándor történész a Trianon utáni budapesti kormányok magyarságpolitikáját mutatta be szegedi előadásában. A határon túliak jogilag voltak már rosszabb helyzetben, de a baj ma nagyobb. A kettős állampolgárság ugyan megerősítette a nemzettudatot, de a hét kárpát-medencei, anyaországon kívüli magyar közösségből három a múlté, s félő, hogy még kettő szintén eltűnik.

„Minél többet beszélünk a nemzetről, annál kevesebbet foglalkozunk vele” – véli

Bárdi Nándor

, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa. A karrierjét Szegeden kezdő történész szerint óriási exodus zajlik ma Délvidéken és Kárpátalján, magyar fiatalok tömegei jönnek az anyaországba, vagy Nyugat-Európába friss útlevelükkel. Ukrajnából 30-40 ezren vándoroltak át az utóbbi időszakban, beleértve 15-20 ezer fő katonaköteles korú férfit. Ők elsősorban Magyarországra betelepülésben gondolkodnak, a kárpátaljai magyarság több mint 40 százaléka csak az anyanyelvét beszéli, még ukránul sem tud. Ezzel párhuzamosan a felmérések szerint a vajdasági magyar érettségizők 80-91 százaléka hazánkban kíván továbbtanulni, ami későbbi terveikről is üzen. 180 ezer délvidéki és erdélyi dolgozik magyar útlevéllel Nyugat-Európában, annak ellenére, hogy Románia is uniós tagállam.

Hiába készültünk a II. világháborút követő osztozkodásra

A különböző magyar kormányok eltérő módon viszonyultak az 1920. június negyedikén megkötött békediktátum által idegen uralom alá jutott magyarokhoz. A Horthy-korszakban előtérbe került a revíziós propaganda, különböző határon túli egyesületeket támogatnak. Az 1938 és 1941 közötti visszacsatolásoknak köszönhetően beköszöntött a „kis magyar világ” Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken, azonban hiába készült a

Teleki

-kormány a „végső leszámolásra” és a háború utáni béketárgyalásokra, a területeket újból elvesztettük. 1944 és 1947 között a magyar kormány szinte semmilyen eredményt nem tudott elérni, a párizsi béke visszaállította a trianoni határokat, viszont a kisebbségvédelmi klauzulákat elhagyták. Súlyosbította a traumát, hogy Kárpátaljáról ezreket hurcoltak kényszermunkára,

Tito

partizánjai 25 ezer magyart gyilkoltak le, Csehszlovákiában pedig alkalmazták a

Benes

-dekrétumokat, megkezdődött a jogfosztás, a kitelepítés, a reszlovakizáció. Az egyetlen apró siker az volt, hogy a deportálások csak részlegesek maradtak, nem kellett mindenkinek elmenekülni a szülőföldjéről.

Magyar szekusok segítették Kádár titkosszolgálatának felépítését

bardi_nandor003kf

Jugoszláviában az 1948-as Kominform határozatot követően teremtették meg a magyar médiaelitet, a nemzetiségi jogokat, a nyelvhasználatot – így a kisebbség kevésbé volt veszélyes. Romániában kezdetben jó a magyarok helyzete, többek között azért, mert a kommunista pártban is felülreprezentáltnak számítottak a zsidókhoz hasonlóan. 1956 után a Securitate magyar származású tisztjei segítik újjászervezni Kádár titkosszolgálatát. Később a magyar pártfőtitkár kijelentette, belügynek tekinti az erdélyi magyarok helyzetét. A románok alig hitték el, hogy ezt Budapest komolyan gondolja… A magyarokat – akik közül sokan támogatják a desztalinizációt – fokozatosan háttérbe szorították a román kommunista pártban, s egyben részleges területi autonómiájukat is eltörölték.

Amerikai magyaroknak köszönhető a legsikeresebb kampány a határon túliakért

Az 1960-as évek közepétől az új gazdasági mechanizmust féltették, a belpolitikai reformok érdekében feláldozták a határon túliakat. Az óvatos változás a ’70-es évek közepén kezdődött, 1975-ben a helsinki találkozón Kádár nemzetközi porondra vitte az ügyet, 1977-ben pedig a Politikai Bizottság foglalkozik helyzetükkel. Az utóbbi oka az, hogy több ekkor bekerült technokrata a trianoni határokon kívül született. Párton belül és kívül egyre több embert érdekelt a következő évtizedben a kárpát-medencei magyarság. Az MSZMP Központi Bizottság Külügyi Osztályán

Tabajdi Csaba, Szűrös Mátyás,

a népi írók közül

Illyés Gyula

,

Csoóri Sándor

foglalkozott velük, s a tudományos kutatások is megkezdődtek. A liberális ellenzék szerepe kiemelkedő abban, hogy az ekkoriban felnőtt amerikai születésű magyar demokrata szimpatizánsok segítségével emberi jogi köntösbe bújtatva mutatták be a magyar kisebbség helyzetét. Bárdi Nándor szerint ez messze a legsikeresebb nemzetközi projekt volt, ennek köszönhetően vonta meg az Egyesült Államok Romániától a legnagyobb kedvezmény elvét. A változás az anyaország közvéleményében is megfigyelhetővé vált, egyre többen tartották a nemzet részének a határon túliakat is.

A szocialisták pénzzel „vették meg” a határon túli elitet, az első Fidesz-kormány inkább projekteket finanszírozott

A rendszerváltást követően minden kormány támogatta a kárpát-medencei magyarságot, de különböző eszközökkel. Antall József a támogatáspolitika mellett tette le voksát, de az európai integráció miatt óvatosan lépett minden esetben. A Horn-kormány egy pragmatizmusra törő nyelvezetet használt, s azzal nyerték meg a határon túli magyar elitet, hogy a pénzek szétosztását rájuk bízták, ekkor jött létre a Vajdasági Magyar Szövetség, s emelkedett ki

Bugár Béla

a Felvidéken a magyar és szlovák média segítségével.

bardi_nandor008kf

Az első

Orbán

-kormány euronacionalista álláspontot foglalt el: a szomszédos államokat is be kell emelni az Európai Unióba. „Érdekesség, hogy az államtitkárok között felülreprezentáltak voltak a határon túliak, sőt a feleségeik között még jobban igaz ez” – hívta fel a figyelmet a történész. A Fidesz elsősorban programfinanszírozást vállalt pénzosztás helyett, stratégiai keretekben, a felsőoktatás fejlesztésében gondolkodott. Cáfolta azt, hogy az Orbán-kormány mindig a kettős állampolgárságért küzdött. Inkább apróbb lépéseket kívántak tenni, s a státusztörvényt egy karácsonyfához hasonlóan szerették volna feldíszíteni egészen az állampolgárságig, így megakadályozva a szomszédos országok tiltakozását.

23 millió román – Gyurcsány csak Orbánt akarta legyőzni

2001 decemberében riogatott először az MSZP 23 millió románnal. Ezt a „jóléti sovinizmus hiszterizálásának” nevezte Bárdi, s hozzátette, „nem hittük el, hogy idegenellenes riogatásba kezd a baloldal”. Megjegyezte, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak semmi köze nem volt a határon túli magyarokhoz.

Gyurcsánynak

csupán egy célja volt, be akarta bizonyítani mint új vezető, hogy képes legyőzni a démonizált Orbán Viktort. A népszavazás sikertelen volt, de egy érdekes dolog derült ki: az MSZP szavazók 32 százaléka támogatta a kettős állampolgárságot, a fideszesek 18 százaléka viszont nem.

Meg lehetett volna várni a kettős állampolgársággal a szlovák választást?

2010-ben a második Orbán-kormány több jelképes lépést tett, átalakította a

Bethlen Gábor

Alapot, lehetővé tette az iskolások határon túli utazását, a Nemzeti Összetartozás Napjává tette június negyedikét, elfogadta a honosítási törvényt. Ez utóbbiakat kritizálta is Bárdi Nándor, aszinkron helyzetnek tartja, hogy a határon túli gyerekek nem utazhatnak az anyaországba, s jobbnak tartaná, ha a kárpát-medencei magyarság március 15-én ünnepelné együvé tartozását, mert Trianon évfordulója egyértelműen gyásznap az elcsatolt részeken élőknek. Sokan azzal vádolják a Fideszt, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével meg kellett volna várni a szlovák választásokat, ami igaz, de ebben az esetben a Jobbik fogalmazza meg ezt a követelést.

bardi_nandor002kf

Hálózati túlfeszültséget lát az erőközpontok között,

Kövér László

egységes politikai közösségben gondolkodik, a határon túliakat már túl gyengének tartja, hogy megtervezzék saját gazdasági fejlődésüket.

Németh Zsolt

egy szerződéses nemzettel számol, ő inkább a helyi szintű döntéseket pártolja, hét ország, hét út.

Matolcsy György, Varga Mihály, Lázár János

a munkaerő-utánpótlás szükségességét emelik ki, a gyermekorvosok 9 százaléka határon túli, a marosvásárhelyi orvosi egyetemről annyian jöttek, mint ahányan kivándoroltak, a Kárpátalján végzett magyar doktorok kétharmada az anyaországba jön dolgozni.

Kettős állampolgárság: megerősödött nemzettudat

Az eltelt hat év alatt 800 ezer kettős állampolgárunk lett. Megerősödött az elvándorolni nem akarók nemzettudata, egyre többen visszamagyarosítják a nevüket, szeretnék, ha a hivatalos iratokban is Lászlók lennének, s nem Ladislavok. A legtöbben Romániából, Szerbiából, Ukrajnából, Izraelből igénylik az állampolgárságot. Az utóbbi nem véletlen, így utazhatnak EU állampolgárként akár arab országokba is…

Megállíthatatlan a határon túli magyarság eltűnése?

„A burgenlandi, a szlovéniai, a horvátországi magyarok története gyakorlatilag véget ért” – kezdte el a jelenlegi helyzet összefoglalását Bárdi Nándor. „Két nagy exodus következik be hamarosan, az egyre falusiasabbá váló Vajdaságé és Kárpátaljáé” – fogalmazott. Ezt a kijelentést erősíti meg, hogy az utóbbi két terület fiataljainak 80 százaléka már rendelkezik magyar útlevéllel. Az előadás végkicsengése pesszimista: nincs más megoldás, ki kell menekíteni az itteni magyarságot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.