Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Trócsányi László; Paczolay Péter

Tudományos ülésen köszöntötték a hatvanéves Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökét, római nagykövetet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorát a Tisza-parti városban pénteken.

Trócsányi László igazságügyi miniszter az SZTE jogi kara által szervezett konferencián elmondta, Paczolay Péter 1956-ban született, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia, a jogállamiság iránti vágyakozás évében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatójaként kiváló oktatóktól tanulhatta a jogot. Jogászként mindig kettős érdeklődés jellemezte: egyszerre vonzódott a jog-, valamint a politika- és államtudományokhoz. A közügyek és közjó iránti elkötelezettsége is közismert, kész volt ezekben részt venni, érdekükben szerepet vállalni – tette hozzá.

Paczolay Péter neve – bár más felsőoktatási intézményeken is vállalt feladatokat – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik. Ő volt az, aki megszervezte helyben a politológia tanszéket, és négy éven át oktatási dékánhelyettesként is dolgozott a jogi karon, jelentősen előmozdítva az intézmény nemzetközi kapcsolatainak megújítását – méltatta professzortársa munkáját a miniszter.

A Sólyom László vezette Alkotmánybíróságon főtanácsadóként, majd főtitkárként Paczolay Péter az új közjogi kultúra kialakulásának, a legfontosabb döntések megszületésének szemtanúja lehetett. Fontos kitérőt jelentettek életében azok az esztendők, amelyeket előbb Mádl Ferenc, majd Sólyom László köztársasági elnök mellett töltött – közölte Trócsányi László.

Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, Paczolay Péter a Velencei Bizottság egyik meghatározó tagja volt, bölcs kompromisszumot kereső szavára a testület mindenkor odafigyelt. Politikailag is érzékeny rapportőri szerepet is rendszeresen kapott. Nem véletlen, hogy tagságának lezárultát követően a testület tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.

Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese hangsúlyozta, Paczolay Péter munkássága, személyisége örökre összefonódott a magyar alkotmánybíráskodással, a jogállam és az alapjogok tényleges érvényesülésének mindennapos védelmével. Tudományos munkássága is jól mutatja a következetes és megalkuvást nem ismerő elköteleződését a jogállamiság mellett.

Közölte: az, hogy az alaptörvény megőrizte, sőt a bírói hatalom feletti alkotmányos kontroll bevezetésével az egyéni jogvédelem területén bizonyos értelemben meg is erősítette a magyar alkotmánybíráskodást, nem kis mértékben Paczolay Péter szakmai tekintélyének, diplomáciai érzékének köszönhető.

Sulyok Tamás kitért arra, az Ab elnökeként Paczolay Péter meghatározó szerepet játszott az alaptörvény hatálybalépését követő időszak gyakorlatának kialakításában, ebben fontos szerepe volt a korábbi döntések hatályon kívül helyezéséről szóló értelmezésnek, amely méltán egyensúlyt teremtett az alkotmányozó szándéka és az alkotmánybírósági esetjog érvényesülése között. Az alaptörvény hatálybalépését követően előadóbíróként részt vett nagy alapjogvédelmi határozatok megszületésében, ezekben a testület lényegében megerősítette a korábbi alkotmány alapján meghozott döntéseit – közölte az elnökhelyettes.

A konferenciára kötet készült, amelyben Paczolay Péter pályatársai és egykori tanítványai közül félszázan írtak egy-egy tanulmányt.

Default thumbnail
Előző sztori

Ötvenmilliárd forintos erdősítési pályázatot hirdetett a Miniszterelnökség

Következő sztori

Rabosított ünnep: Szabó Bálint bilincsben - Botkát nem érdekli több mint 7000 szegedi aláírása (FRISSÍTVE)

Legutóbbi hasonló cikkek