Egyetem

Az egyetemi pénzek nyomában - nyilvánosság elé lépett a Fehérkéz Mozgalom

Az egyetemi pénzek nyomában - nyilvánosság elé lépett a Fehérkéz Mozgalom

2016. május 6., péntek
Az egyetemi pénzek nyomában - nyilvánosság elé lépett a Fehérkéz Mozgalom
feherkez_sajttaj003kf

Pereskednek az egyetemmel, fizetések, támogatások nyilvánosságra hozatalát szeretnék elérni. Az egyetem álláspontja az, hogy nem adhatják ki az adatokat a törvényi előírások miatt.

A fiatalokból álló, egyetemi ügyekben érdeklődést tanúsító, „tisztaságával hódító” csapatként jellemezte az eddig blogként működő Fehérkéz Mozgalmat annak szóvivője,

Janotka Bálint

. Most először tartottak sajtótájékoztatót, ahol bemutatkoztak, viszont konkrétum szinte alig hangzott el. „Jogunk van arról tudni, hogy milyen pénzek és hova mozognak az egyetemen belül. Peres viszonyban vagyunk az SZTE-vel, szeretnénk kikérni az ehhez kapcsolódó adatokat. Tudni akarjuk, hogy a vezető beosztású emberek mennyit keresnek, de senkire nem akarjuk ráhúzni a vizes lepedőt” – mondta az SZTE Zeneművészeti Kar volt tanulója, aki jelenleg a Gál Ferenc Főiskola hallgatója. Úgy értékelte, „nem igazán kooperatív” az egyetem, szeretnék, ha ez megváltozna. Céljuk kideríteni, hogy fizetésükön felül esetleg mennyi plusz juttatást kapnak az érintettek. „Olyan problémák léptek fel a finanszírozásokkal kapcsolatban, amelyek elgondolkodtatóak, erre feddhetetlen adataink vannak” – fogalmazott.

feherkez_sajttaj002kf

Lapunk kérdésére, hogy mit jelent a vezető beosztás azt válaszolta, „akár komolyabb pozíciót, akár tanszékeken lévő pozíciókat betöltő” személyeket értenek alatta. A rektort, a dékánt, a tanszékvezetőt, az ápolási főosztályvezetőt tartalmazó felsorolásra rábólintott, de egy országos lap munkatársának már nem válaszolta meg, hogy hány főt értenek ez alatt, mert „ennek bárki utána tud nézni”. Egy másik sajtóorgánum zsurnalisztájának érdeklődésére sem kívánt konkrétumokat elárulni, általánosságban az uniós projektekre, fejlesztési, kutatási pályázatokra gondolnak. Kérdésünkre azt mondta, „nem a pár tízezres, hanem a nagyobb tételek iránt érdeklődnek. Akár havi szinten bizonyos beosztású embereknél nem azok a számok, mint amiket tapasztalunk”. „A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán tanultam, ott is tapasztaltuk, hogy aki pikszisben van, az könnyebben tud megszerezni egy jegyet, annak lehet vizsgáznia még egyszer. Akinek van ismeretsége – s itt akár a HÖK-ről beszélek – az mindent el tud érni, akinek nincs, az pedig nem, magam is ezt tapasztaltam meg. Ez felháborító, etikátlan, mert minden hallgatónak ugyanannyi joga van.” – a probléma Jablonka szerint más karokat is érint. „Nyilvánvalóan ezt a sajtótájékoztatót egy bemutatkozónak szántuk, nem akartunk konkrétumokat mondani, vagy rágalmazni, nem az egyetemet kívánjuk támadni, csak együttműködést szeretnénk tőlük” – zárta szavait Janotka Bálint.

feherkez_sajttaj005kf

SZTE: nem lennénk képesek a kért módon kiadni az adatokat

„Egy magánszemélytől érkezett adatigénylés a Szegedi Tudományegyetemhez 2015 szeptemberében, ami arról szólt, hogy az összes egyetemi dolgozó – közel 8000 ember - bérét, költségtérítését, keresetkiegészítését öt évre visszamenőleg adja ki az intézmény” – reagált a helyszínen

Bittner Péter

, az SZTE Közkapcsolati Igazgatóság vezetője. Elmondta, ezt követően többször módosította a keresetet az adatigénylő, jelenleg a „vezetői oktatói kör” (ilyen kategória nincs a felsőoktatási törvényben Bittner szerint), a dékánok, a tanszékvezetők, a szenátusi tagok juttatásaira kíváncsi. „Az első kérése gyakorlatilag megbénította volna a teljes intézményi adminisztrációt, beleértve a szegedi egészségügyet, hiszen az ápolónőtől a rektorig mindenkinek ki kellett volna adni az adatait. Ezt a törvény nem is engedi” – fogalmazott. „Azt mondtuk, rendben van, megnézzük, hogy milyen adatok adhatóak ki a törvény szövege alapján. Ekkor kiderült, semmiképpen sem adhatjuk ki csoportosítva, erre az egyetemi béreket utaló rendszer nem is képes” – az SZTE nevében Bittner úgy vélekedett, „nem akadályozzák az adatok kiadását, csupán eltérő jogi állásponton állnak”. Hangsúlyozta, ha a bíróság úgy dönt, akkor természetesen a kért adatokat rendelkezésre bocsátják.

Tóth Péter: az elmúlt három évben nem hallottam ilyen esetről

„Meglep a dolog, az elmúlt három évben semmilyen visszajelzést nem kaptunk a hallgatóktól arról, hogy bármilyen hátrány érte volna őket azért, mert nincsenek a pikszisben” – mondta lapunknak

Tóth Péter

, az SZTE Zeneművészeti Kar dékánja, aki nem érti, mire alapozza a volt hallgató állításait. Cáfolta azt is, hogy a HÖK-ösök előnyt élveznének. A dékán tagja a hallgatói kérelmeket elbíráló bizottságoknak is, s úgy tudja, az esetek „99,9 százalékában a hallgatók javára döntöttek”.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.