NGM-államtitkár: a többletforrások nem oldanak meg minden problémát az egészségügyben

A jövő évi költségvetés tervezete 167 milliárd forint többletforrást tartalmaz az egészségügyben, de pusztán a többletforrások nem elégségesek arra, hogy minden probléma megoldjon - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára egy csütörtöki budapesti konferencián.

Banai Péter Benő

a Figyelő című hetilap XXXIII. Medicina konferenciáján kijelentette, ha a korábbi években az erőforrásokat nem a gazdasági növekedésre koncentrálták volna, akkor ma nem beszélhetnének arról, lehetséges-e az egészségügybe pluszforrást juttatni anélkül, hogy felborulna a költségvetési egyensúly. Mint mondta, az egészségügy területén a költségvetés tervezete 167 milliárd forint többletet tartalmaz az idei évhez képest, ebből a béremelés fedezetére szánt körülbelül 80,6 milliárd forint nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vagy az Egészségbiztosítási Alap fejezetében van, hanem a Miniszterelnökségnél. Ennek az az oka, hogy ha a kormány számol egy pluszkiadással, de annak pontos mértékét nem ismeri, akkor arra céltartalékot kell képeznie, amely a Miniszterelnökség fejezetében jelenik meg - fűzte hozzá. Rámutatott: nemzetközi összehasonlításban Magyarország az egy főre jutó egészségügyi kiadásait növelni tudta, szemben például Görögországgal, Portugáliával vagy Spanyolországgal. Az államtitkár szerint a költségvetésben lévő pluszforrás és az Emmi által megfogalmazott szakmai programok együtt vezethetnek el oda, hogy javul az egészségügyi ellátás színvonala és az állampolgárok egészségi állapota, kevesebb egészségügyi dolgozó hagyja el a pályát és stabil lesz az intézmények gazdálkodása. Banai Péter Benő kiemelte, ehhez szükség van az ellátórendszer hatékonyságának növelésére, a strukturális átalakításra, mert a kórházak adósságkonszolidációja "nem megoldás". Jelezte, változtatni kell az ellátás finanszírozásnak aránytalanságain is, illetve el kell különíteni a szociális és egészségügyi ellátórendszert. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az egészségügyi dolgozók béremelésének szerkezetéről szólnak a bértárgyalások, amelyek csütörtökön is folytatódnak. Közölte, a kormányzati szándék az, hogy a szakápolók és az orvosok is többlépcsős béremelésben részesüljenek, és nem zárta ki, hogy a béremelés a 2016-os évet is érintse.

Éger István

, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke előadásában arról beszélt, hogy egy középgenerációs orvos bruttó átlag alapbére nem éri el a 300 ezer forintot, miközben a környező országokban 1500-2000 ezer eurónak megfelelő összeget keresnek az orvosok. A kamarai elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal orvosoknak juttatott ösztöndíjak és bérkiegészítés hatása kettős, mert ugyan itthon és a pályán tartja őket egy ideig, de egyre elviselhetetlenebbé teszi a bérfeszültséget az idősebb és fiatalabb orvosok között, ami tovább rontja a fiatal generáció képzési esélyeit. Jelezte: a bértárgyalásokon azt az álláspontot képviselik, hogy ütemesen kell felzárkóztatni a béreket. Hozzátette, az alapellátásban minimum 10 milliárd forint forrásbővítésre lenne szükség, ez kellene ahhoz, hogy "az eltartóképesség közelébe" kerüljenek a praxisok. A járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban pedig azonnal meg kellene adni a nem pályakezdő szakorvosoknak a 151 ezer forintos emelést, a továbbiakban pedig 2017-ben 10 százalékos, 2018-ban pedig 20 százalékos béremelést kellene biztosítani. A MOK elnöke elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy a jövőben a dologi kiadásokat értéken finanszírozza az állam, mert - mint mondta - csak így lehet megelőzni az intézmények folyamatos eladósodását.