A Mars téri közérdekű adatok végrehajtásáról szóló per múlt héten folytatódott, amelynek célkeresztjében a többek szerint vitatható módon lefolytatott 2009-2010-es, szegedi uniós pénzből finanszírozott piacberuházás áll. A maratoni tárgyalást követően sikerült előrelépést elérni, mert ugyan még mindig nagyon sok szerződést hiányolnak a kereskedők, de a bíróság javaslata alapján az adatigénylők május végén a piac irattárában kereshetik az anyagokat.
Ahogyan az erről szóló legutóbbi cikkünkben is megírtuk, a Szegedi Városkép és Piac Kft.-t legfelsőbb bírósági (LB) ítélet kötelezi arra, hogy minden szerződés, amely a Mars téri beruházás része volt, nyilvánosságot kell, hogy kapjon. Az adatkérést 2008-ban indították el a szegedi piac kereskedői, de a hiányos szolgáltatás miatt az önkormányzati cég hat éve, 2010 óta végrehajtás alatt áll. A szegedi piac most ennek megszüntetését kéri a bíróságtól, mert állítják, ők minden adatot kiadtak.
Azokat a dokumentumokat, szerződéseket, amelyek kimaradtak az LB döntése nyomán előzőlegesen átadott három kötetből, most elektronikus adathordozóra írták ki (CD) a kereskedőknek. Pintér Ferenc, a Szegedi Városkép és Piac Kft. ügyvédje ugyan többször vitatta, hogy egyes iratok beletartoznak-e a polgári jogi szerződések közé, sőt azt is elmondta, ha igaza van, ezen papírok miatt áfa nélkül 165 ezer forintnyi anyagköltséget és munkaórát számolhatnak el a kereskedőknek. A másik oldal képviselője, Bodnár Beáta úgy vélekedett, mégsem alap nélkül hiányolhatták ezek szerint a dokumentumokat az egykori kereskedők, ha most pedig a piac ilyen mérvű irathalmazzal rukkolt elő. Véleménye szerint hat éve inkább akadályozza a kft., mint segíti a teljes nyilvánosság biztosítását. Egyes iratokról Pintér azt állította, nincsenek meg, vagy más az adatgazda, az önkormányzat, esetleg a Szeged Pólus Nonprofit Fejlesztési Kft., egyes esetekben pedig azt feltételezte, a rendőrségnél találhatóak meg a beruházás további anyagai, a 2009. november 29-i „dózerolás” okán folytatott bűnügyi vizsgálatok miatt.
A feszültségektől sem mentes legutóbbi tárgyaláson a felek nem értettek egyet az asztalos kereskedők szerződéseivel kapcsolatban, Pintér szerint ilyenek nem keletkeztek, a kereskedők viszont pont az ellenkezőjét vélték, mert anno a jó helyekért fizetni kellett. Egy 2009-es szerződést is hiányoltak a piacosok, amire a beruházók egy 2010-es dokumentumban utaltak. A cég ügyvédje viszont csupán módosításról beszélt, mert törvényi okok miatt kikerült a piac a beruházói konzorciumból. A kereskedők szerint ez nem jelent mást, mint hogy 2009 és 2010 között valószínűleg a Piac Kft. érvénytelenül vitte a piacfejlesztés ügyeit. Ez közel sem megnyugtató, mert amennyiben a piac nem lehetett a projekt szereplője, úgy minden közbeszerzési eljárás, amit a terület felelőse folytatott le, ez által érvénytelen.
Komoly vita kerekedett abból, hogy miként kell értelmezni az LB ítéletét, aminek folytán elindult a végrehajtás a hiányos adatszolgáltatás miatt. Pintér Ferenc a jogszabályokra hivatkozott, s azt kérte, konkrétumokat nevezzenek meg a kereskedők, milyen szerződések kellenek még. Ezzel szemben a kereskedők ügyvédje rámutatott, a jogi gyakorlat a minél tágabb körű értelmezést preferálja, hiszen pont azért kérnek ki adatokat, mert nem tudják, hogy létezik-e, hol található, mi a pontos megnevezése. „Mindent kérünk” – foglalta össze röviden az egyik piacos a követelésüket.
Nincs meg a Mars téri piac azon iratanyaga sem, amely négy építmény bontására vonatkozik, csak a bazársori pavilonok bontásáról van meg a kivitelezői megállapodás. Benyújtották a Mars téri piac területét felmérő geodéta szakvéleményét is az egykori üzlettulajdonosok, amely kimondja: a négy felépítmény „építmény” kategóriába sorolható, és ezt hitelesíti a tárgyaláson bemutatott hatósági bizonyítvány, amelyet a közigazgatási törvény okán mindenki köteles elfogadni. Mózes Ervin, a szegedi címzetes főjegyző felhatalmazásával kiadott építésügyi szakhatósági jegyzőkönyvek, helyszíni szemlék, valamint az arra született határozatok is ezt erősítik meg.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2009-ben hatályos építésügyi szakhatósági jogszabálya (37/2007 számú – a szerk.) kimondja, építmények áthelyezésére, elmozdítására építési engedélyt kellett volna kérnie a szakhatóságtól az áthelyezés kivitelezőjének – magyarázták a kereskedők. Álláspontjuk szerint, valamint a hatósági bizonyítvány alapján a 2009-es piacrekonstrukció folyamatában az elsőfokú építésügyi szakhatóság és az engedélyező hatóság, Makó városa sem építési, sem bontási engedélyt nem adott ki a Mars téri építmények áthelyezésére, bontására. Úgy látják, még mindig nem tudni, hogy ki adott utasítást a rendőri karhatalmi biztosítás kíséretében, jogellenesen végzett négy építmény áthelyezésére, bontására.
A maratoni tárgyalás végén sikerült megegyezni, hogy május 31-én a kereskedők megtekinthetik az iratokat, fotózhatnak is. Ezt követően a kereskedők listát készítenek arról, hogy az említett szerződéseken kívül milyen dokumentumokat hiányolnak még.
no images were found
