Írjon nekünk

Közélet

12 kérdés – az egykori Mars téri kereskedők nyílt levelet írtak Zélity Lászlónak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

A Mars téri kereskedők a 2009-es pavilonbontással párhuzamos rendőrségi cselekmények ügyében intéztek 12 kérdést a szegedi rendőrkapitányhoz. Sajtóközleményként közreadott nyílt levelüket alább olvashatják.

Tisztelt Rendőrkapitány Úr!

Alulírott egykori Mars téri építménytulajdonosok, közérdekű adatigénylést és állásfoglalást kérelmező levelünket az alábbiakban terjesztjük Ön elé, ahogyan megtettük ugyanezt postai úton is. Bízva a nyilvánosság erejében, most a médián keresztül szólítjuk meg Önt. Szíves válaszát és a szegedi rendőrség adatszolgáltatását előre is köszönjük!

Amint ismeretes Ön előtt is, magántulajdonú építményeinket (igazoló dokumentumokat már postai úton mellékeltük: 1.) hatósági jegyzőkönyvek, 2.) szegedi építési hatóság határozatai, 3.) geodéziai szakvélemény, 4.) hatósági bizonyítvány, 5.) Szeged, Mars téri piacterület jelenleg is érvényes térképvázlata), jogellenesen más felépítményekkel, pavilonokkal együtt 2009. november 29-én a szegedi Mars téri piacterületen eredeti helyükről áthelyezték, elmozdították, lerombolták. Tudvalévő, hogy építmények áthelyezését, bontását csak építésügyi hatósági jogkörben lehet végezni. A mellékelt hatósági bizonyítványból kiderül, hogy építményeinkre engedélyt viszont az illetékes eljáró hatóság nem adott ki. Fontos azt is tudni építményeinkkel kapcsolatban, hogy azok 2009-ben már közel negyven éve álltak eredeti helyükön. Tíz év elmúltával a hatályos jogszabályok alapján az építési hatóságnak az építménnyel szemben sem elbontásra, sem más intézkedésre további lehetősége nincs, a terület tulajdonosa pedig az ilyen építményeket tűrni köteles, még akkor is, ha azok esetlegesen szabálytalanul épültek volna.

Az Ön által is ismert helyzetet kiváltképp igazolja azon tény, hogy a jelzett cselekmény sajnos rendőri karhatalmi biztosítással történt az adott nap éjszakáján. Engedje meg, hogy vázlatosan összefoglaljuk a 2009-től máig is tartó ügy kronológiáját:

A piacrekonstrukciót megelőzően a szegedi önkormányzat 2007-ben pert indított ellenünk azzal a célzattal, hogy „Aló mars!” a bíróság mondja ki a területen való szabálytalan tartózkodásunkat úgy, hogy előtte már két évvel hatósági eljárások bizonyították felépítményeink „építmény” jellegét és, hogy azok építőhatósági jogkörbe tartoznak. Ahogyan fent is írtuk, ez már magában hordozta azt a tényt, hogy a fenntartó az építményeinket tűrni köteles a piacterületen.

2009. október 26-án, a perfolyamat végén, jogerőre emelkedve utalta vissza az egész ügyet első fokra az ítélő szerv azzal, hogy az új eljárásban minden kereskedelmi felépítményt vizsgálni szükséges a piacon. Bizonyítani kell azok ingó, vagy ingatlan jellegét, amelyre elsősorban felperest, az önkormányzatot kötelezte a bíróság.

2009. november 23-án Pusztai Lajos úr, a piac igazgatója levelet intézett az önkormányzathoz: a Mars téri felépítmények között a mi építményeink állagsérelem nélkül nem áthelyezhetőek…

A később birtokunkba került jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban két napra rá, november 25-én tulajdonosi állásfoglalás céljából összeült az önkormányzat jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága (JÜKB). A véleményezési jogkörrel rendelkező grémium (a bizottság csak véleményt mondhatott, nem volt jogosult másra, jogerővel bíró határozatot, végzést nem hozhatott!) egy Mars téri bérleti szerződés felmondásában született Kúria-ítéletre hivatkozva úgy látta, hogy bérleti szerződéssel nem rendelkező ingóságok, amely a piacon évtizedek óta helyet foglaltak, minden további nélkül egyik pontból a másikba áthelyezhetőek. (Hozzátesszük, a mai napig is keressük azon törvényi tényállást, amely kapcsolódást tudna mutatni a bérleti szerződések és az építmények státusza között… A bérleti szerződések a kereskedői magatartásra vonatkoznak, az építmények fennmaradása, amelyek elmúltak tíz évesek, építőhatósági, közigazgatási ügymenetet igényelnek.) A november 25-i véleménynyilvánító bizottsági ülésnek különlegessége az volt, hogy neves jogászok mellett – akik lehet, hogy az ügyet kevésbé ismerték – dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, mint a törvényesség őre is helyet foglalt a teremben, birtokolva azon információt, hogy mintegy négy évvel előtte már az ő felhatalmazása alapján születtek azon építőhatósági határozatok, amelyek építményeink státuszát a területen legitimizálták. A bizottsági ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint – számunkra érthetetlen módon – dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző nem reagált az ülésen elhangzottakra, nem jelezte az általa ismert négy kereskedői felépítmény építmény, mint önálló ingatlan jellegét. Ezzel hozzájárult a négy építmény jogellenes lerombolásához.

2009. november 27-én a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft; Pusztai Lajos úr „szignójával” szerződést írt alá a piacrekonstrukció generálkivitelezőjével pavilonok áthelyezésével kapcsolatban. A szerződéshez mellékelték a JÜKB november 25-én kelt jegyzőkönyvét, arra gondolva talán, hogy az olyan lehet, mint egy határozat, vagy végzés(?), és a papír érvényesítheti a bontásra szóló megállapodást (áthelyezésként aposztrofálták a cselekményt, de mindannyian tudjuk, hogy valójában mi történt). A szerződésben olyan melléklet nem volt, amelyben sorra szedték volna a pavilonokat számozásuk szerint, így az építményeink bontására, áthelyezésére vonatkozó szerződést eddig nem találtunk.

A következő napon Kohári Nándor önkormányzati képviselő, akinek tudomására jutott, hogy készülődik valami a városházán, a következő szövegezésű bejelentést tette a Csongrád Megyei Rendőrkapitányságon, amelyről Önnek értesülnie kellett: „A mai napon olyan információk jutottak tudomásomra, hogy állítólag a szegedi Mars téren ma éjszaka, vagy esetleg a közeljövőben Mars téri kereskedők építményeit illegálisan el kívánják bontani. A hír valóságtartalmának leellenőrzése nem áll módomban, ugyanakkor a kedélyek megnyugtatása és az esetleges törvénytelenségek és bűncselekmények (jogerős pereket nyerő, birtokvédelemmel bíró kereskedők tulajdonának elpusztítása) megelőzése érdekében arra kérem a T. Rendőrkapitányság munkatársait, hogy ma estétől, különösen éjjeli órákban a Mars téren fokozott járőrözéssel és odafigyeléssel a kereskedői tulajdont fokozottan óvni szíveskedjenek! Szeged, 2009. november 28.”

Még ugyanezen a napon, az egyik helyi internetes portál is felfigyelt a rendőrségi bejelentésre. A következő híranyag jelent meg az oldalon (szegedma.hu; 2009. november 28.): „Megszólal az ügyvezető és a rendőrség – Megkerestük Pusztai Lajost, a piacot üzemeltető önkormányzati cég, a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft. vezetőjét, van-e arról információja, hogy még szombat este vagy hamarosan elkezdenék a bontást a Mars téren, és mit tenne, ha elindulnának éjszaka a buldózerek. Az ügyvezető igazgató arról tájékoztatta portálunkat: nem értesült ilyen tervről, de ha ilyen eset történne, a biztonsági szolgálat mindenképpen értesítené, ő pedig szólna a rendőrségnek. Felhívtuk a rendőr-főkapitányságot is, ahol kérdésünkre a sajtószóvivő megerősítette: ha értesítést kapnak a biztonsági szolgálattól vagy a terület üzemeltetőjétől, intézkedni fognak, ellenőrzik az engedélyeket, és ha illegális a bontás, azonnal leállítják azt.”

Ugye olvasható két bekezdéssel feljebb, hogy mi történt november 27-én? A piacigazgató szerződést írt a kivitelezővel pavilonok áthelyezése tárgyában. A következő napon, november 28-án, érdekes módon azt nyilatkozta, hogy nem értesült ilyen tervről. (?)

2009. november 29-én este, a bontás elkezdésekor a helyszínre érkeztünk, és a már ott jelenlévő rendőröktől, nyomozóktól kértünk segítséget, jelezve, hogy építményeinket idegen emberek jogellenesen feltörték, több millió forint értékű árukészleteinket autókba rakodják, ismeretlen helyre viszik. Ekkor már többen telefonos bejelentést is tettünk. A rendőrök közölték velünk, hogy két nappal korábban arra kaptak eligazítást, hogy a bontást biztosítaniuk kell, így a segítségkérésünknek nem tehetnek eleget! (A telefonos bejelentésekről és a dialógusokról Önöknek hangfelvételük is van, hallgassák vissza, valóban így volt!)

Ezután történt, ami történt… Pedig fent felsorolt hatósági jegyzőkönyvek és a hatósági bizonyítvány együttesen, de akár külön-külön is döntően bizonyítják felépítményeink önálló ingatlan jellegű építmény státuszát, amelyeket kizárólag csak jegyzői hatáskörbe utalt jogerős építőhatósági bontási, vagy építési engedély birtokában lehetett volna áthelyezni, bontani.

A mostani helyzetünkben szeretnénk választ találni a rendőri biztosítás okaira. Annyit tudunk bizonyosan, hogy jogerős hatósági bontási engedély hiányában építményeink vázrajzát a földhivatali nyilvántartás térképéről nem lehet törölni. Ez a szabály. Nincs papír, nincs törlés. Tehát elméletileg még mindig ott vagyunk a piacterületen és kereskedelmi tevékenységet végzünk! További információnk, hogy ennek következtében az új piaci létesítmények nem kaphatják meg az állandó használatbavételi engedélyüket, vagyis most több száz Mars téri kereskedő kérdezheti sorban állva, hogy tulajdonképpen akkor a piacnak mire is fizet bérleti díjat…?

Tisztelt Rendőrkapitány Úr!

Kérjük az alábbi kérdések megválaszolását 15 napon belül levél formájában. Továbbá, mivel közérdekű adatokról van szó, válaszlevelében jelezze azt is, hogy milyen időpontban tekinthetjük át a rendőri cselekménysorozat iratanyagát a kapitányságon. Minden olyan irat megtekintését kérelmezzük (pl. szolgálati naplók, műveleti tervek, területbiztosítási jegyzőkönyvek, egyéb jelentések, esetleges szerződések, és előzőleges megkereső/felkérő levelek stb.), amelyek a 2009. november 29-i rendőri biztosításra vonatkozóan teljes körű adatszolgáltatást jelenthetnek. Előre bocsájtjuk, hogy kérvényünk személyes adatainkkal, valamint jogérvényesítésünkkel kapcsolatosak, tehát a Szegedi Rendőrkapitányságnak az erre vonatkozó adatokat hivatalból nyilvánossá kell tennie számunkra, valamint a hatályos közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében jelen ügyben nem állnak fenn olyan tényezők, amelyek miatt az adatkiadást korlátozni lehetne. A kijelölt időpont mellett, tehát kérjük válaszlevelében a következő kérdésekre adott válaszait:

1.) A szegedi Mars téri piacterület fejlesztésének előkészítése okán 2009. november 29-én az ott lévő építményeket, és más pavilonokat egyetlen éjszaka alatt mintegy 40 millió Ft értékű közpénzből a beruházók áthelyeztették, helyükről elmozdíttatták és lebonttatták. Hogyan került oda a rendőrség, miért kellett olyan műveleti területként kezelni a magántulajdonainkat is, hogy azok bontását csak a területről kizárva tudtuk végignézni, és azokat még megközelíteni sem engedték?

2.) A bontás cselekménye előtt a kapitányságot, vagy Önt személyesen megkereste-e valaki hivatalosan levélben, vagy félig hivatalosan szóban, hogy a bontáshoz kérje a rendőrség biztosítását, segítségét?

3.) Ha érkezett megkeresés, ki volt az a személy, aki a kérelmet benyújtotta Önökhöz? És mi állt a megkeresés tárgyában, miért és mihez kellett segítség? Tehát, mi volt az indok?

4.) Az adott nap éjszakáján megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a piac kerítésének mindkét oldalán rendőrök vannak. Kívülről szirénás kocsik biztosították a területet, belülről pedig hatalmas reflektorokat a szemünkbe és a média kameráiba világítva fegyveres, rendőrkutyás karhatalmi erők árnyait láttuk. Miért volt erre szükség? Mivel volt indokolt a terület ilyen mérvű biztosítása?

5.) A tárgyalt építményekkel kapcsolatos persorozatban az elsőfokú bírósági ítélet (ügyszám: 11.P.20.059/2010/82), amely erre vonatkozó fellebbezés hiányában, a Kúria ítéletének ismeretében, első fokon jogerőre emelkedett, a következőt állapította meg:„Helyesen hivatkoznak azonban az alperesek arra (Mars téri építmény és pavilontulajdonosok!), hogy önkéntes teljesítés hiányában önhatalom a felépítmények elbontására a felperest (Önkormányzat!) nem illette meg, hiszen a Ptk. 98.§ alapján a birtoklás és a birtokvédelem az alpereseket is megilleti. A felperes csak jogerős bírósági határozat, illetve elrendelt végrehajtás után bontathatta volna le a pavilonokat, ezért a 2009. november 29-i elbontás jogellenesen történt.” A jogerős (!) bírósági ítélet ismeretében, a jogellenes cselekménnyel kapcsolatban, hogyan ítéli meg a szegedi rendőrség munkáját? A jogtalanság talaján álló cselekményhez miért nyújtottak segítséget?

6.) A szegedi önkormányzat és a Mars téri kereskedők közötti persorozatban 2009. október 26-án (a bontás előtt egy hónappal), a másodfokú bíróság jogerős végzésében új eljárást írt elő, az ügyet visszahelyezte első fokra. Tudta-e, hogy az előírt új eljárásban, a perben szereplő minden egyes Mars téri felépítmény leépítettségét, ingó, vagy ingatlan voltát köteles lett volna vizsgálnia a bíróságnak úgy, hogy ezek bizonyítására elsősorban az ügy felperesét, tehát az önkormányzatot kötelezték? Ebből adódik a következő kérdés: Ennek ismeretében elfogadja-e, hogy a kivitelezők és beruházók perszünetben elpusztították a per bizonyítékait, és ehhez sajnálatosan a rendőrség segítséget nyújtott?

7.) 2009. november 29-én, amikor a bontási cselekményt karhatalmi jelenlétükkel segítették, volt-e Önöknek, vagy megrendelőjüknek a birtokában jogerős bírósági végzés, és végrehajtásra kötelezés, amely által a bontásokat törvényes módon lehetett volna végrehajtani?

8.) Fentiek alapján idézünk a 2009-ben hatályos rendőrségi törvényből (1. §. [1]): „A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése.” A jogszabály sorainak ismeretében Ön, hogyan értékeli a szegedi rendőri szervek 2009. november 29-i magatartását? Az elbontás alkalmával Önök valósan a rendeltetésüknek megfelelően, bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést hajtottak-e végre, vagy visszaszerezték-e a bűncselekményből származó vagyont?

9.) A 2009. november 29-i rendőri biztosítás érdekében kötöttek-e Önök a megrendelőjükkel szerződést? Történt-e ellenszolgáltatás a terület őrzéséért, vagy csak akkor és ott közfeladatot láttak el? Amennyiben nem kötöttek szerződést, akkor a jelzett cselekménysorban (áthelyezés/bontás) milyen tényező játszhatott szerepet, ami által meggyőződtek a közfeladat ellátásának szükségességéről?

10.) Az építményeink elbontása, illetve a többi pavilon áthelyezése közben közülünk többen megpróbáltak a kerítéshez kerülni, azon átmászni. A kerítés és köztünk felsorakozott rendőrök ekkor közölték velünk, hogy ha a kerítéshez közelebb jövünk, akkor előállítják az abban részvevőket.

Tudta-e Ön, hogy ezzel a jogellenes magatartásukkal a rendőrök megakadályoztak bennünket a törvény által biztosított jogos önhatalom gyakorlásától (Btk. 273.§, Ptk.115.§, BH. 2000.338)?

11.) Később a rendőrség és az ügyészség végig azzal védekezett, hogy a nehéz megítélésű polgári perben a jogvitát nem a Rendőrség feladata eldönteni. Tudta-e Ön, hogy ehhez képest a szolgálatban lévő rendőr parancsnok egy olyan, a Piac Kft-től kapott LB ítéletre hivatkozott, amely csak egy személlyel szemben született, amelynek tárgya csak a bérleti szerződés felbontására korlátozódott, amelynek semmi köze nem volt az építményeink fennmaradásához, és ahelyett hogy leállíttatta volna a jogellenes cselekményt, szabad utat engedett a jogellenes rombolásnak, amely az Önök tudtával, és ráadásul tárgyalási szünetben történt?

12.) Tudta-e Ön akkor, hogy a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet 3.§. értelmében bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése, valamint a közbiztonságot, a közrendet, az államhatár rendjét, a polgárok személyét vagy javait sértő vagy fenyegető veszélyhelyzet esetén, illetőleg ha ilyet hoznak tudomására, a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli? Tudta-e Ön, akár később is, a bejelentések és a feljelentések alapján, hogy az ekkor történtek a fenti szolgálati szabályzatban foglaltakat teljes körben kimerítette, tehát a polgárok javait sértő, korábban írásban bejelentett cselekmények zajlottak, illetve hogy az eljáró rendőrök intézkedésének az elmaradása az előírt intézkedési kötelezettséggel szöges ellentétben áll?

Tisztelt Rendőrkapitány Úr!

Szíves válaszait tisztelettel köszönjük, valamint az előre jelzett időpontot is a levelében, amely alkalommal megismerhetjük az említett iratanyagokat. Munkájához további erőt és egészséget kívánunk!

Szeged, 2016. május 24.

Egykori szegedi, Mars téri építménytulajdonosok

Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv

Közélet

Csapatkapitányával és edzőjével is hosszabbított a Szeged-Csanád GA

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Közélet

Június 2-től oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Marad a digitális oktatás a tanévben, de igény szerint egyéni felkészítés, kiscsoportos felzárkóztat tarthatnak igény és szükség szerint. echo adrotate_group(27);

Tovább olvasom

Közélet

Kincs: komoly segítség a szülőknek a nyári tábor

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Aktuál