Írjon nekünk

Egyetem

A terrorveszélyhelyzetről Szegeden: a kormány hajlik a kompromisszumra, amíg az nem veszélyezteti az emberek biztonságát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Brüsszeli robbantások - Kettes fokozatú terrorkészültséget

A brüsszeli, párizsi merényleteket követően egyre jobban érdekli az európai lakosságot a terrorveszély kérdésköre. Az ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosításról már hónapok óta folyik vita a parlamentben. Az egyetemen e témakörről tartottak beszélgetést Tuzson Bencével és Lánczi Tamással. Tuzson szerint minél hamarabb el kell fogadni a módosítást, míg Lánczi azt gondolja, ennek akadályozása az ellenzék számára sem előnyös.

“Ugyan a politika határozza meg az alkotmányozást, de nem szabad elszakadni a jogtól és a valóságtól” – a terrorveszélyhelyzetről szóló alkotmánymódosításról tartottak beszélgetést az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán. A rendezvény két meghívott vendége Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki a korábban idézett szavakat elmondta és Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója volt, a rendezvény moderálása és az első kérdések feltevése Löffler Tibor egyetemi docensre hárult.

“Döbbenetes, hogy a félelem és a terror érzete mennyire áthatja az embereket. Nemrég jártam a belgiumi Leuvenben, amely tipikus egyetemi város. A kocsmák üresek, ahol nem, ott is arabok ülnek. A terrorveszélytől való félelem történelmi magasságon van, mégsem beszélnek erről a nyugat-európai politikusok, hivatalosan ez a probléma nem létezik” – Lánczi többször egy frissen elkészült, 28 uniós tagállamból felvett adatokra támaszkodó kutatásra hivatkozott.

Tuzson azt gondolja, ma két, egymástól távol álló kérdés van az európai gondolkodás középpontjában: a fenntartható fejlődés és a terrorveszély. Az államtitkár problémának látja, hogy nincs egy közös európai ideológia, most van, aki az erős nemzetek szövetségében gondolkodik, mások inkább a sok népet feloldanák az európaiságban. A munkanélküliség, Olaszország, Görögország nehézségei, a Brexit (Nagy-Britannia kilépése az unióból – szerk.) kérdése továbbra is bizonytalanságot jelent. Miközben minden más kontinensen robbanásszerűen nő a népesség, Európában vészesen fogy. Ez utóbbira több válaszlépés létezik, az egyik a bevándorlás elősegítése, a másik a magyar álláspont, amely a családpolitikát erősítené. Igaz, az államtitkár egy félszavas kitérőjében utalt rá, hogy ez utóbbi nem biztos, hogy elég lesz.

tuzson_bence_eloadas007kf

A bevándorlás kezelésére szintén két javaslat van, ahova arányaiban több bevándorló érkezik, ott kvótapárti a közvélemény – ilyen Németország -, míg ahol nincsenek, ott nem akarnak átvenni embereket, ezen államok közé sorolható Magyarország. “Többségük alacsony iskolai végzettségű fiatal férfi. A kérdés az, hogy hagyjuk-e, hogy a kodifikáltakat a németek kiválogassák, a többieket pedig szétterítsék” – Tuzson Bencének az a véleménye, hogy – Magyarországot is beleértve – mindenki a saját érdekeit nézi.

Az államtitkár úgy látja, az egész migrációs folyamathoz eltérő a hozzáállás, egyesek szerint – hasonlóan a korábbi expanzív Európához (itt valószínűleg többek között a gyarmatosítást értette a politikus) – a földrész képes integrálni a bevándorlókat, míg mások – főleg Közép- és Dél-Európa – kevésbé optimista az utóbbi pár évtized integrációs tapasztalatai miatt. A brüsszeli terrortámadás bekövetkezte után a belga elhárítás rendszere az összeomlás szélére került: hiába volt elég információ, de ezeket nem gyűjtötték össze egy helyen. A magyar kormány feladata álláspontja szerint az, hogy információkat gyűjtsön az esetleges támadások elhárítására, megelőzze azokat, vagy kezelje azt a szituációt, ha mégis baj történik. Ehhez szükséges az a jogszabálycsomag, amely belügyi és honvédelmi részből áll. Az utóbbihoz kell csupán alkotmánymódosítás, tehát kétharmados többség, amivel jelenleg a Fidesz-KDNP nem rendelkezik, így alkut kell kötnie az ellenzékkel. “Az emberek biztonságát garantálni kell, belemegyünk a kompromisszumokba, de csak akkor, ha ez nem veszélyezteti a lakosságot” – foglalta össze a kormány üzenetét.

menekulthullam_konferencia21kfFelmerült, nem jelenthet-e ez túlhatalmat a kormánynak, jogosak-e az ezzel kapcsolatos aggodalmak. “A nyugati világ majd minden pontján előfordul, hogy az ellenzék ezzel vádolja az aktuális kormányt, mert nem engedheti meg magának az egyetértést” – vélekedett Lánczi Tamás. Szerinte nehéz ezzel szemben ellenvéleményt kifejezni, rámutatott, ifj. George Bush pont annak köszönhette második győzelmét, hogy a demokraták hasonlóan cselekedtek a terrorellenes lépések ügyében, mint most a magyar baloldal. “A terroristáktól, vagy a magyar kormánytól kell jobban félni? Az ellenzék szerint az utóbbitól, ez egy megnyerhetetlen csata” – fogalmazott a Századvég elemzője.

Löffler emlékeztetett, 2006-ban pont terrorveszélyhelyzetre hivatkozva nem engedtek megtartani egy Fidesz-nagygyűlést, fontosnak érzi, hogy hasonló ne ismétlődhessen meg. Tuzson Bence ebben kormányzati felelősséget lát, s úgy hiszi, a választók megbüntetik az ezzel visszaélőket.

“Ötféle rendkívüli jogrendet ismer az alkotmány, négy ebből háborús helyzetre vonatkozik, egy pedig szükséghelyzetre, de ez túl erős intézkedési jogkört jelent, szinte minden a köztársasági elnök kezébe kerül” – indokolta Tuzson az újabb jogrend bevezetésének szükségességét. Elsődleges célként említette, hogy bevezetése után minél hamarabb helyreálljon a rend. Többek között arról van vita, hogy meddig tarthat a terrorveszélyhelyzet, itt Tuzson a maximum 60 és a 30 napot említette, de a beszélgetés után két nappal már a 15 napra csökkentés is előkerült. Felkészülnének egy negyedik generációs háborúra, amikor nem katonai, közigazgatási célpontokat támadnak, hanem polgáriakat, amelyeket még nehezebb felderíteni, de ebbe a kategóriába tartozik a kibertámadás is. Életbe léphetnének közigazgatást egyszerűsítő lépések, hivatalnokokat berendelhetnének, vagy veszélyes külföldieket lefoghatnának. A legtöbb vita a média korlátozását érinti, pedig véleménye szerint csupán arról van szó, hogy a mentők, rendőrök és más szervek kommunikációja elsőbbséget kap, valamint bizonyos fontos közleményeknek el kell hangoznia.

tuzson_bence_eloadas006kf

“Meg kell oldani a problémát sürgősen, mert utána csak futhatunk az események után” – vélekedett. Az egyik kérdező arról érdeklődött, ha valóban olyan sürgős, akkor miért nem januárban vitték a törvényhozás elé az ügyet. Tuzson válaszában újból hangsúlyozta, ha nincs meg a többség, egyeztetni kell, s ugyan a téma a médiában hullámonként jelenik meg, valójában a tárgyalások folyamatosan zajlanak. A jelenlévő hallgatókkal megosztotta, stratégiai szempont, hogy ne szavazzanak le egy javaslatot, hiszen azt követően már sokkal nehezebb kompromisszumra jutni bármilyen ügyről is legyen szó. A türelem azért is fontos, mert úgy látja, változott az ellenzék magatartása, elutasításból kompromisszumkészség kezd kialakulni. Nem örül neki, hogy az MSZP a honvédelmi egyeztetéseken nem vesz részt, miközben a valós veszély létezik.

Lánczi szerint a baloldali pártokat erősen fogja saját értelmiségük, bármilyen békülékeny hangot ezek a körök árulásnak minősítenének. Ő nem tudja elképzelni, hogy az összes ellenzéki párt elfogadná a módosítást, kivételnek csak a rendpárti Jobbikot tartja.

Egészség

Tudományos napot rendeznek az egyetemen az Alzheimer-kórról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 20-án, pénteken.

Tovább olvasom

Egészség

Új helyre költözött a Gyermekgyógyászati Klinika egyik szakambulanciája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A régi Gyermekkórház épületében várják a kis betegeket.

Tovább olvasom

Baleset

Megkezdődött a baleset-megelőzési kurzus az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ebben a félévben több mint ötvenen vesznek részt a képzésen.

Tovább olvasom

Aktuál