Írjon nekünk

Gazdaság

Szívességből pár napra 110 milliós kölcsön – tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Szeviép-ügy

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szeviep_targyalas001kf

Másfél milliárd eltüntetésével vádolják az egykori Szeviép-vezéreket, O. Józsefet, B. Sándort és P. Lászlót, akik nem tartják magukat bűnösnek. A szerdai tárgyalási napon tanúként hallgatták meg a két korábbi vezérigazgatót, Gábor Attilát és Simon Sándort. Előkerült az MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István volt sofőrje, Báló Tamás által vezetett Biztonsági Üzem Kft., amelynek a Szeviép mintegy 430 millió forintot adott kölcsön, ám a pénz nincs meg. A két tanú a gazdasági világválságot, a romániai és a magyarországi nehézségeket okolja a csődért.

„Különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” – ez a tárgya hivatalosan a Szeviép-pernek, a cég egykori vezéreire, az elsőrendű vádlott O. Józsefre, a másodrendű vádlott, B. Sándorra és a harmadrendű vádlottra, P. Lászlóra az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket.

Még tavaly április végén emelt vádat a Szegedi Járási Ügyészség a három férfi ellen, akik fő tevékenységként útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó gazdasági társaság igazgatósági tagjaként követtek el bűncselekményt. 2015. októberében, öt év után ültek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei, az első tárgyaláson az ügyész azt közölte, hogy a Szeviép Zrt. ésszerűtlen gazdálkodása okozta a társaság csődjét, hiszen még akkor is kölcsönöket adtak, amikor már fizetési nehézségekkel küzdöttek. A vádlottak az első bírósági tárgyaláson nem tettek vallomást, ám a nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.

A január végén tartott tárgyaláson az ügy II. és III. rendű vádlottja egyaránt azt közölte, nem tartják magukat felelősnek a Szeviép Zrt. csődjéért, B. Sándor azt mondta, hogy a vádiratban szereplő döntéseket a mai napig jónak tartja, és P. László is azt közölte, hogy több tulajdonosi döntés pont a likviditást segítette, s egyben úgy értékelte, hogy a szakértő nem a teljes dokumentációt vizsgálta át.

Szeviép-saga

szeviep

A Szeviép Zrt. gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, tartozásait már nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A zrt. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolást.

Négy évig folyt a nyomozás, mellyel kapcsolatban a károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint emlékeztetett, hogy 2013 májusában azért demonstráltak a Szeviép-székháznál, mert tűrhetetlennek tartották, hogy két év után nagyobb értékű autókkal közlekednek a cégvezetők, mint a károsultak éves árbevétele. „Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe. Úgy látszik, csak ez az a mód, ami meggyőzi az embereket, a dolgozókat és nagyvállalkozókat arról, hogy tartsák be, amit ígérnek, a szerződést, amit aláírnak” – fogalmazott akkor Bárándy György ügyvéd. Három éve a három Szeviép-vezért vagyonát zárolták, ami Szabó Bálint információi szerint eléri a 3 milliárd forintot. Ez azonban nem elegendő a károsult alvállalkozók kártalanítására, ugyanis a 433 érintettnek több mint 6 milliárddal tartoznak. 2014 májusában a városháza előtt demonstráltak az alvállalkozók, akkor Botka László szocialista polgármesternek egy petíciót is átadtak. A városvezető akkor azt nyilatkozta, hogy 2002 és 2010 között semmilyen közbeszerzést nem nyert meg a Szeviép Zrt. a várostól. „Szeged első embere nem mondott igazat” – állította Szabó Bálint 2014 júniusában, amikor egy seprűt is megkísérelt átadni a közgyűlés előtt Botkának. Az Szeviép-ügyben 2015. április végén emelt vádat a Szegedi Járási Ügyészség, az első tárgyalás pedig október 19-én volt.

Időközben kiderült, még egy 500 milliós szál is kapcsolható a Szeviép-ügyhöz. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Csongrád megyében a Szeviép-cégcsoporthoz tartozó társaságnak bérleti díj jogcímen 385 millió fizetett ki – erről Szabó Bálint számolt be sajtótájékoztatóján. További mintegy 100 milliónyi közpénz vándorolt szintén az MVH-tól egy másik céghez, és mindkét társaság tulajdonosi körében évekig ott volt B. Sándor egykori Szeviép-vezér is. Az ügyben a jogász feljelentést tett hűtlen, hanyag kezelés miatt.

szeviep_targyalas007kf

Két vezérigazgató tanúskodott

„Csapatként dolgoztunk” – mondta Gábor Attila, aki pénzügyi igazgató, majd vezérigazgató volt a cégnél, sőt egy ideig még a Biztonsági Üzem Kft. élén is állt. Őt és a korábban szintén vezérigazgató Simon Sándort hallgatta meg tanúként a bíróság.

Gábor Attila működési példaként azt említette, hogy a kivitelezési és kölcsönszerződésekkel kapcsolatban előbb a kereteket az igazgatósággal állapították meg, majd a napi szintű feladatok már hozzá tartoztak. Heti rendszerességgel egyeztetett az igazgatóság tagjaival ő és Simon Sándor. Az utóbbi először azt mondta, hogy nem vett részt ezeken az üléseken, később a két tanút szembesítette a bíró, amire úgy módosította szavait, hogy a döntések születésénél nem volt ott, csak az előkészítésnél.

A nagyobb horderejű döntések előtt előkészítő tevékenységet végeztek, Simon és Gábor feladata volt, hogy egy-egy kölcsönnél megnézzék, milyen pénzügyi, gazdasági hatásokkal jár a lépés, de időnként bevontak külső szakértőket is. Gábor Attila úgy emlékezett, a kölcsönökről sok esetben született igazgatósági határozat is, ha ellenvetése volt elmondhatta, de a megkötött szerződésekből minddel egyetértett. A két tanú tudomása szerint a vezérigazgató százmillióig, a divízióvezetők ötvenmillióig dönthettek, a vállalat sokszínűsége miatt több jogkört telepítettek a megfelelő személyekhez.

Előlegfizetésként tekintettek a kölcsönökre

Gábor szerint csupán technikai döntés volt, hogy a leányvállalatoknak kölcsönt adtak, mivel a tőkeemelés túlzottan sok adminisztrációval járt volna, míg az előlegfizetés az áfa-visszaigénylés lassúsága miatt esett ki. Azt mondta, elsődleges cél volt a kölcsön megtérülése és a profit. Elismerte, jogi szempontból indokoltabb lett volna előleget fizetni a leányvállalatoknak. A finanszírozást Simon Sándor jellemzése szerint a cash-pool módszerrel oldották meg, ami azt jelentette, hogy egy összegből időeltolódással több dolgot is finanszírozhattak.

Piaci információk összegyűjtése, az előkészítő részleg felméri a lehetőségeket, átnézi az úgynevezett cenzúrabizottság a jogi, gazdasági és más szempontokat, végül pedig a döntés felelőssége azé volt, akihez ez telepítve volt – mutatta be a döntéshozás folyamatát Simon Sándor.

szeviep_targyalas008kf

Elfelejtett aláírások

A konkrét kölcsönszerződésekre is rákérdeztek mindkét tanúnál. A B. Istvánnak adott kölcsönre Gábor Attila ugyan nem emlékezett, de biztos benne, hogy nem személyi kölcsön volt, hanem tevékenységért járt, s ennek kiszámlázásával lett kifizetve. Simon Sándorral többször előfordult, hogy nem emlékezett egy-egy cégre, kölcsönökre, miközben az ő aláírása is ott volt az érintett dokumentumokon. Ezt az ellentmondást azzal magyarázta, hogy régen volt, azóta többször váltott munkaterületet

Visszalízingelték a nem sokkal korábban megkapott eszközöket

A Biztonsági Üzem Kft.-t 2005-2007 körül vette a Szeviép, a benne található vagyontárgyat eladta a cég, így az 2008-ra üres lett Gábor Attila információi szerint. A cég történetével kapcsolatban visszakanyarodott ahhoz az időszakhoz, amikor a Viadom Zrt. nem fizette ki a Szeviép által elvégzett munkát. Úgy látta, két út volt lehetséges, vagy leírják a követelést, vagy elfogadják azt az ajánlatot, hogy a 350 millió forintos tartozás értékében válogatnak a cég azon gépei közül, amik a Szeviépnek is megfelelőek. Úgy emlékezett, a felszámoló szerette volna, hogy ne közvetlenül a Szeviéphez kerüljenek az eszközök, így merült fel a Biztonsági Üzem Kft., mint alkalmas cég. Ezt úgy oldották meg, hogy ezért cserébe a leányvállalat 350 millió forinttal tartozott, de készpénzt nem adott. Ezután az eszközök a Lombardhoz – Gábor Attila régi munkahelyéhez – kerültek, ahonnan ezeket visszalízingelték. A volt pénzügyi igazgató ezt azzal indokolta, hogy ilyen módon tudtak forráshoz jutni.

Gábor Attila többször hangsúlyozta, hogy ez milyen jól sikerült megoldás volt a kényszerhelyzet feloldására. Ezzel szemben Simon Sándor 600 milliós követelésre emlékezett, ahol ugyan a felszámolóval sikerült a követelések egy részét érvényesíteni, így kerültek oda a gépek, de nagyobb részt „egyértelmű veszteség”. A kft. profilját később szállítmányozással egészítették ki, ehhez nyerges vontatókat szereztek be.

A céget a későbbiekben Báló Tamás, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő volt sofőrje, a Biztonsági Üzem Kft. egykori ügyvezetője, az SZKT jelenlegi repülési üzletág vezetője irányította. Báló cégének a Szeviép Zrt. összességében 428 millió 905 ezer 423 forintot adott kölcsön. „Báló Tamás a kölcsönt nem adta vissza, a céget csődbe vitte, és kifizetetlen alvállalkozókat hagyott maga mögött. Ez a pénz valahol eltűnt, vagy felélte azt a Biztonsági Üzem Kft., vagy nála landolt az összeg, a harmadik variáció pedig az, hogy valakinek továbbadta. Ez utóbbit tartjuk a legéletszerűbbnek” – közölte Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, aki februárban talicskával ment el Báló Tamáshoz a Szeviép-károsultak pénzéért.

szeviep_demonstracio01_gs

110 milliós kölcsön szívességből

A Global Bau 2000 Kft.-nek „szívességből adtak kölcsön” pár napra 110 millió forintot Gábor Attila szerint. Ennek működését úgy jellemezte, hogy néha zárt bankrendszeren keresztül adtak pénzt cégeknek, amihez ők is hozzáférhettek, majd nem sokkal később ez visszakerült hozzájuk. Jellemzően olyan cégnek nyújtottak ilyet, amely beruházást tervezett, s a Szeviép akart lenni a kivitelező.

A válság nélkül nem lett volna gond?

A Szeviép eredményei a 2006-os csúcstól csökkenő tendenciát mutattak, de a tanúk azt emelték ki, hogy így is termeltek profitot a következő években. Rontotta Simon szerint az a helyzetet, hogy 2007-ben vágtak bele a magasépítésbe és az útépítésbe, s a három-öt év beletanulás alatt rosszabb eredményt ér el bármely cég.

„Olyan időszakban vállaltunk sok munkát a magyar és a román államnak, amikor azok rossz anyagi helyzetben voltak. Rendkívül nehézzé vált a követelések elismertetése és behajtása” – ezzel magyarázta Gábor Attila a Szeviép csődjét. Keleti szomszédunk felmondta a megkötött szerződéseket, a hazai pénzek pedig késtek. Úgy vélekedett, a romániai tartozások összege elérte a 800 milliót, a pótmunkák az M43-ason összesen a kétmilliárd forintot, 600 milliós áfa-követelése volt a Szeviépnek, valamint egy 360 milliós uniós beruházáson nyert pénz sem érkezett meg. „Az alvállalkozókat mindenesetre annak ellenére fizettük, hogy nem kaptuk meg az önkormányzatoktól a munka ellenértékét, mert bíztunk a román állammal folytatott tárgyalásokban” – mondta a tanú. Azt állította, „biztos, hogy nem megy csődbe a cég, ha kifizetik”, s a pénzügyi válság nélkül sem lett volna gondjuk.

„A Szeviép adottságai miatt jobban kitett volt a válságnak” – erősített erre rá Simon Sándor. A kintlévőségek nagyok voltak, s a cégnek egyre nagyobb mértékű külső finanszírozásra volt szüksége az egykori szeviépes szerint. Négy-öt bankkal álltak kapcsolatban, ezek időnként változtak, de csak 2010-ben kezdtek el felmondani nekik a pénzintézetek. Általánosságban azt jegyezte meg, hogy a bankok 2008 előtt túlhitelezték magukat, míg ezt követően túlzottan óvatossá váltak, a válságban pedig a kereslet-kínálat viszonya megbomlott a beruházások tekintetében, mindenki önköltséghez közeli áron vállalt munkát. A csődmegegyezésről is úgy tudja, hogy a bankok miatt hiúsult meg. Simon Sándor azt hangsúlyozta, még 2010 elején is úgy tűnt megteremthető a működés alapja. Mindkét vezető tagadta azt, hogy találkozott volna olyan lépéssel, ami a csőd felé löki a céget.

A tárgyalások nyáron folytatódnak, valószínűleg ekkor kerül sor Báló Tamás sokak által nagyon várt tanúvallomására is.

Hírzóna

Folytatódik az Adókedd sorozata Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Október elsején, kedden.

Tovább olvasom

Hírzóna

Több mint félmilliárd forint adót csalt egy szerb vállalkozó Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Természetesen vádat emeltek ellene.

Tovább olvasom

Egyetem

Ennyit keres a rektor és a kancellár a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nem rossz.

Tovább olvasom

Aktuál