Globális újraelosztásra van szükség a migráció megállításához

Rigó Róbert szociológus szerint Magyarországra a migráció tekintetében elsősorban kibocsátó országként kell tekintetni, a Németországba tartó bevándorlóáradat nem hazánk gondja. A Kecskeméti Főiskola docense, a Forrás folyóirat 2015-ös migrációval foglalkozó számának szerkesztője a Móra Ferenc Szakkollégium vendége volt nemrég.

“A migráció egyidős az emberiség történetével” – jelentette ki Rigó Róbert. A szociológus szerint a migráció jelenségét rétegekre kell bontani, az elvándorlás alapját a demográfiai helyzet teremti meg, ugyanis onnan indul meg a vándorlási hullám, ahol a legnagyobb a népességnövekedés, jelenleg Afrikában nő a leggyorsabban a népesség, de Ázsia nem sokkal marad el a fekete kontinenstől. A migráció másik alapjaként a globális kapitalizmust jelölte meg, pontosabban a rendkívül nagy bérkülönbségeket, mivel ma a leggazdagabb országokban a bér a legszegényebb országokban kapottnak akár 420-szorosa is lehet, értékében pedig 80-szorosát teszik ki a gazdag országok bérei a szegényebbekét. “Globális újraelosztásra van szükség a migráció megállításához” – fogalmazott Rigó Róbert, aki szerint ha létrejönne egy világméretű redisztribúció (ez azonban aligha reális), akkor a világátlag a magyar, illetve a cseh szint környékén állna. A szociológus kiemelte, hogy a jelenleg is folyó migrációs hullámot két tényező is erősíti: egyrészt a háború Szíriában, másrészt a munkaerőhiány Németországban, ezen két dolog miatt is erősödhetett fel ennyire az Európába tartó bevándorlás napjainkra. “Aki elindul, nem azért teszi, hogy terrorcselekményt hajtson végre a célországban, a terrorizmus létezett és létezni is fog migráció nélkül” – hívta fel a figyelmet Rigó Róbert.

“Magyarországra a migráció tekintetében elsősorban kibocsátó országként kell tekintetni, a Németországba tartó bevándorlóáradat nem hazánk gondja” – szögezte le az előadó, utalva arra, hogy a Forrás folyóirat általa szerkesztett 2015-ös migrációval foglalkozó számának fő témája is a hazánkból kifelé irányuló migráció a XX. század folyamán. Ezt a jelenséget erősíti a migrációs háló, vagyis az, hogy minél több ismerőse dolgozik valakinek külföldön, annál nagyobb az esélye annak, hogy ő maga is az ország határain kívül próbál szerencsét. Rigó Róbert szerint a migráció esetében is működik a természetes szelekció, ugyanis elsőként a vállalkozó szellemű, talpraesett fiatalok indulnak el, őket követik a többiek. “Európa esetében a nyugati országok fogadják be a tehetséges bevándorlókat, mi pedig saját munkaerőnket sem tudjuk megtartani” – fejtette ki. Elmondása szerint nincs gond azzal, hogy ha valaki néhány évre kimegy külföldre, hogy szerencsét próbáljon, azonban ha véglegesen kiköltöznek a fiatalok, ráadásul tömegesen, annak beláthatatlan következményei lehetnek. “Egy ország akkor ér valamit, ha ott tenni akaró emberek élnek” – mondta el Rigó Róbert.