Az első világháborúról tartottak konferenciát Ópusztaszeren

Az első világháború centenáriuma alkalmából szerveztek konferenciát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol történészek, egyetemi oktatók és hallgatók számoltak be a háború meghatározó történéseiről.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és aBelvedere Meridionale közös szerevezésében létrejött konferencia napjával egy időben nyílt meg a látogatóközpontban a „Székelyek az I. világháború harcterein” című időszaki kiállítás.

Kertész Péter

, az emlékpark ügyvezetője köszöntőbeszédében elmondta, a székelyek háborús szerepvállalásáról és személyes történeteikből építkező tárlatot

Nagy József

állította össze még 2014-ben. Az ügyvezető emlékeztetett, immár második alkalommal került sor arra, hogy az emlékpark otthont adhatott a 100 évvel ezelőtti világháború témájában összehívott konferenciának, ahol egyetemi hallgatók és oktatóik számolhattak be kutatási területeikről. A szakmai fórumot három szekcióra osztották: az elsőben kaptak helyet az első világháború hadszíntereinek eseményei, ezeket az előadásokat követték a hadtörténeti és elméleti, valamint a helytörténeti bemutatók.

Elsőként

Stencinger Norbert

, a Nagy Háború blog szerzője tartott előadást az 1916 júniusi, Doberdó-fennsíkon történt gáztámadásról. Stencinger azt vette górcső alá, miért került sor a vegyi csapásra, és milyen eredménnyel zárult a monarchia rajtaütése, melynek áldozatairól ma is megemlékeznek az Isonzó mellett. Elmondta, bár a harci gázokkal történő felfegyverkezést nemzetközi egyezmények tiltották, az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint több más állam is rendelkezett hasonló vegyi fegyverekkel. A tilalmat mind úgy játszották ki, hogy a gázpalackokra titkosított jeleket festettek, így csak az illetékesek tudták, pontosan mit rejtenek a palackok. A Doberdó-fennsíkon történt gáztámadásban, és úgy általában a hasonló támadások során nagy szerepe volt a széljárásnak, ezért meteorológusok közreműködésével számították ki a rajtaütés pontos idejét és helyét - vezetett be az érdekességekbe a blogger. A kijelölt osztrák-magyar alakultok harci gázokkal történő támadása a túlerőben lévő, a fennsíkot szorongató olasz csapatokkal szemben azonban nem a tervek szerint alakult, hiába az alapos gyakorlati kiképzés. Az éjszaka elrejtett 6000 klór- és foszgénkeverékkel töltött palack ellenére az utolsó pillanatig bizonytalan volt a támadás sorsa (a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt), míg végül 1916. június 29-én, 17 órakor kifújták az első palackokat. Stencinger Norbert idézett néhány gondolatot a korabeli feljegyzésekből, melyek szerint a zöldellő mezők a gáz hatására azonnal besárgultak, mindennek tetejében pedig a földrajzi adottságok miatt úgynevezett gázszigetek alakultak ki, így a tisztán maradt területekről az olaszok válaszul azonnal tűz alá vették az osztrák-magyar csapatokat. Máig nem tudni, pontosan mennyien veszítették életüket a Doberdó-fennsíkon, mindenesetre az áldozatokról a mai napig megemlékeznek. Nagy Háború Blog szerzőjét követően

Ferwagner Péter Ákos

tartott előadást Arábiai Lawrence és az arab felkelésről, majd

Gorcsa Oszkár

Szerbia megtöréséről beszélt az érdeklődőknek. A második szekcióban a Szegedi Tudományegyetem két oktatója,

Olasz Lajos

és

Kiss Gábor Ferenc

tartott előadást a légiókról,

Fröhlich Dávid

lovasságról szóló beszámolója zárta a szekciót. A tengeri háború elméleti kérdéseiről

Bartók Ádám

, Hegedűs Antal harctéri naplójáról

Szabó Sándor

, a nagy háború endrődi halottairól pedig

Dávid Benjámin

adott elő.