Írjon nekünk

Egyetem

Az egész Földnek össze kell fogni a globális felmelegedés ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

The_Earth_seen_from_Apollo_17

Baranyai Gábor miniszteri biztos beszélt Szegeden a párizsi klímamegállapodás jelentőségéről a Föld Napja alkalmából. Az utóbbi kétszáz évben közel egy fokot emelkedett a bolygó átlaghőmérséklete, ha a folyamatot nem állítjuk meg, az milliárdok életét befolyásolhatja negatívan.

„Kész csoda, hogy létrejött ez a megegyezés” – kommentálta Baranyai Gábor a Párizsban 2015 decemberében kötött klímamegállapodást. Baranyai jelenleg a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos, de korábban a külügyminisztérium helyettes államtitkáraként több ENSZ környezetvédelmi konferencián részt vett.

Először fordul elő: az ember felelős a klímaváltozásért

„Klímaváltozások sokszor voltak, de ez most nem geológiai okokból, hanem emberi hatásra jött létre. Az utóbbi 200 év beavatkozásainak köszönhetően 0,8 fokot emelkedett a hőmérséklet” – mutatott rá. Ez kevésnek tűnik, de az utolsó jégkorszakban 4-5 Celsius-fokkal volt hidegebb, Oxfordot mégis jégpáncél borította. A Föld vízmennyisége eközben nem változik, csak máshogy oszlik el, ez egyes helyeken elsivatagosodást, máshol viszont hirtelen esőzéseket, árvizeket jelenthet. A mezőgazdaság számára is fontos az állandóság, ez azonban megváltozik, nem lehet már a régi tapasztalatokkal számolni. Hárommilliárd ember a Himalája gleccservizeit issza, ha az itt kialakult rendszer felborul, az hatalmas problémákat okozhat. „Nem ismeretlen senki számára a klímamigráció, ami a vízhez kapcsolódó szárazság, s az ebből fakadó élelmiszerhiány miatt alakul ki” – magyarázta.

„Nem egy lineáris folyamat a klímaváltozás, bizonyos események begyorsíthatják” – ilyen lehet a permafroszt (legalább két éven keresztül fagyott talaj) kiolvadása, ezeken a részeken rengeteg metán van, ami kiszabadulva még jobban ráerősít a felmelegedésre.

Kína a legnagyobb károsanyag-kibocsátó

Ezért is fontos az utóbbi kétszáz év trendjének megállításáért tenni. Kína 28 százalékban, az Egyesült Államok 16 százalékban, az Európai Unió 10 százalékban, Oroszország és India hat-hat százalékban felelős a károsanyag-kibocsátásért. A távol-keleti kommunista állam a 2000-as évek elején szerezte meg a kevés dicsőséget hozó első pozíciót, miközben az EU, sőt, az Egyesült Államok is csökkentette szennyező tevékenységét Kiotó óta. Jelenleg egyre kisebb mértékben tehet a fejlett világ a környezet pusztításáról, habár eközben Baranyai emlékeztetett, a korábbi hasonló tevékenység haszna nagyobbrészt ott csapódott le.

baranyai2_gs

Leszögezte, nem pusztán környezetvédelmi kérdésről van szó, hiszen gyakran meglévő magas energiabevitelre épülő gazdasági és fogyasztói modellek átalakítása szükséges, jelentősek a globális különbségek. Lengyelországra a 90 százalékban szénalapú energiatermelés jellemző, így ott szinte „vallásos módon” ’68-as balos összeesküvést sejtenek minden egyezmény esetében.

Évtizedek munkájába telt a megegyezés elérése

Hosszú út vezetett a mostani megállapodáshoz. 1992-ben a Rio de Janeiroban megkötött ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben még csak azt ismerték el, hogy van embertől származó károsanyag-kibocsátás, de kötelezettségeket nem vállaltak. Az öt évvel későbbi Kiotói Jegyzőkönyvet is elsősorban a fejlett világ tagjai írták alá.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény konferenciái a világ legnagyobb évente megtartott nemzetközi eseményei, gyakran 15 ezer fő is részt vesz ezeken, Párizsba ennek duplája jött el. A megegyezést nehezíti az egyhangú döntéshozatal elvárása, egyes dél-amerikai államok szeretik bedönteni ezeket a tárgyalásokat. Néha a házigazdával van a gond, 2009-ben a koppenhágai egyeztetésen a dán környezetvédelemért felelős miniszternő annyira erőszakosan akart megoldást elérni, hogy végül az addigi eredmények is kárba vesztek. Nehézség az is, hogy szakadék van a technikai és politikai folyamatok között.

A francia diplomácia sikere

A franciák viszont vállalták, hogy minden fontos vezetőt Párizsba hoznak már a konferencia elején, s ráveszik őket arra, hogy mindenképpen legyen megegyezés. Ezzel lehetővé vált, hogy egy-egy hagyományosan akadékoskodó delegációra rápirítsanak: az elnökük döntést szeretne. Felismerték azt is, hogy a kiotói modell nem életképes, csak önkéntes vállalásokkal lehet tenni a sikerért.

baranyai1_gs

A párizsi megállapodás 11 oldalon 29 cikkből és egy mellékletet tartalmaz, ez utóbbihoz nem kell kongresszusi ratifikáció. A célok a következőek: a globális felmelegedés két (jobb esetben másfél) Celsius-fok alatt tartása, a kibocsátások minél korábbi tetőzésének elérése, a kibocsátások és a nyelők egyensúlyának megteremtése a század második felére. 2023-tól ötévente felülvizsgálják a megállapodást, lehetőség szerint még szigorúbb feltételeket szabva. Baranyai Gábor hangsúlyozta, minden ország részt vesz a csökkentésben, a fejlődő országok pénzt, vagy beruházást kapnak az eredményekért a fejlettektől (Magyarország eddig mintegy kétmilliárd forintot ajánlott fel). A hatálybalépéshez a következőt várták el, vagy fogadja el a 197 állam 55 százaléka, vagy a kibocsátás minimum 55 százalékáért felelős államok (az EU, az Egyesült Államok és Kína) tegyék ezt meg.

Mi is tehetünk a klímaváltozás ellen

Az országokon kívül a civilek is hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni harchoz. Az amerikai gazdagok milliárdokat ajánlottak fel a célra, a Tesla 35 ezer dolláros elektromos autójára tömegek jegyeztek elő, s mi magunk is szigeteltethetjük házunkat, ami jó a világnak, a tárcánknak és a magyar kisvállalkozásoknak is. Magyarország szerencsére jól áll már most a párizsi kötelezettségvállalás teljesítésében, a károsanyag kibocsátásunkat ugyanis a viszonyítási alaphoz (EU 27 tagállama: 1990, Magyarország 1985-87 átlaga) képest – a nehézipar szerepének csökkenése, s az ipari szerkezetváltozás miatt – képest már annyival csökkentettük, hogy szinte teljesítettük a követelményeket. Hazánk összkibocsátása megegyezik a fele akkora Szlovákiáéval, s egyben a hasonló méretű Csehországénál is jóval kedvezőbb.

Kommentek

Egyetem

Gyógyszerésztudományi területen az SZTE a legjobb hazai egyetem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A legjobb vidéki felsőoktatási intézményként szerepel a Szegedi Tudományegyetem az Academic Ranking of World Universities 2019-es listáján. A világrangsorban a legjobb ezer intézmény közé került az SZTE. A gyógyszerésztudományi listán hazai viszonylatban az első, a világrangsorban a 151-200. helyen áll. Kommentek

Tovább olvasom

Egészség

Egészségszűrésre várják a lakosságot a szegedi Rotary klubok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szombaton, az újszegedi Rotary Tanösvény-Gergő ligetben.

Tovább olvasom

Egyetem

A munkaerőpiaci igényekhez igazodnak az SZTE képzései

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Idén hat százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat.

Tovább olvasom

Aktuál