Ferenc pápa, aki a melegek szerint is az év embere

I. János Pál pápa óta Ferenc pápa az első, aki korábban nem használt pápai nevet választott. Akárcsak a ferences rend alapítója, ő is a szegények, a béke és a teremtett világ érdekében emeli fel hangját, vagyis olyan egyházat szeretne, ahol az örömhír a legfontosabb. Buenos Airesben már megválasztásának hírét is meglepődve fogadták, intézkedései és modern szemléletmódja pedig a Vatikánban is megosztja a bíborosokat. De kicsoda valójában Ferenc pápa, akit ugyanabban az évben az Év emberének választott a Time magazin és egy melegeknek szóló amerikai lap, a The Advocate?

Ferenc pápa

2013-as megválasztása óta gyakorlatilag állandóan címlapokon szerepel. A Twitteren több mint 20 millióan követik üzeneteit, melyben legtöbbször napi taníttatásokat fogalmaz meg követőinek. Az egyházfő Twitter-posztjaiból azonban az aktuális események sem hiányoznak: a pápa egysoros üzenetben üdvözölte a brazíliai labdarúgó-világbajnokság kezdetét, és a Twitteren fejezte ki részvétét 2015 januárjában a Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége elleni és a novemberi párizsi terrortámadás miatt is. A katolikus egyház jelenlegi vezetője már többször kijelentette: az egyház csak akkor képes megújult módon közvetíteni üzeneteit, ha maga is megújul. Míg egyesek egy 21. századi, felvilágosult vezetőt látnak személyében, addig mások élesen kritizálják vonalvezetését. A Közéleti Kávéház összejövetelén

Máté-Tóth András

vallástörténész, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékét vezető egyetemi tanár a Vatikánban uralkodó feszültségről, a pápai intézkedésekről, megítéléséről és a névválasztás mögötti tartalomról beszélt.

Ferenc pápa az első jezsuita egyházfő, az első, aki az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről származik, valamint az első nem európai pápa

III. Gergely

óta. Már önmagában ezek a tények óriási érdeklődést keltettek a világban az Argentínában született

Jorge Mario Bergoglio

iránt, intézkedéseire és modern felfogásról árulkodó megszólalásaira pedig még azok is felkapták a fejüket, akik korábban nem érdeklődtek az egyház szövegei felől. Máté-Tóth András elmondta több legenda is kering arról, hogy névválasztása éppen

Assisi Szent Ferenc

tiszteletére történt. Ami biztos: olyan egyházat szeretne, amellyel kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ érdekében az evangélium taníttatásai szerint. Ami kevésbé biztos, mindenesetre egy kedves történet: 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban, amikor megválasztották pápának, a mellette ülő bíboros odasúgta neki, hogy ne feledkezzen meg a szegényekről. Így történt

I. János Pál pápa

óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.

A szegedi vallástörténész szerint Ferenc pápa eddigi tevékenysége a bizonyíték arra, milyen komolyan veszi Assisi Szent Ferenc tanait, hiszen a társadalom legkitaszítottabb rétege, a "nyomorban élő" szegények szolgálatába állította magát. Bíborosként testközelből tapasztalta, hogyan lehet a világ igazságtalanságát strukturális bűnnek tekinteni, s bár tisztában van vele, hogy a katolikus egyház nem rendelhet el intézkedéseket a társadalmi igazságtalanság lerombolásáért, az egyházi jelenlétet a szegények mellett kötelező érvényűvé tette. Ferenc pápa nem egyik fontos tevékenységnek tekinti a tanítást és a hagyományápolást, hanem azt mondja, ezek határozzák meg a szegénység elleni küzdelem mikéntjét. Ferenc pápa bizonyos témákban mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel, elutasítja például az abortuszt, az azonos neműek házasságát, valamint a halálbüntetést, ugyanakkor egészségügyi megközelítésből kiáll az óvszerhasználat mellett (erről tavaly decemberben az AIDS elleni küzdelem világnapján beszélt Afrikában), de a melegekkel szembeni diszkriminációt sem nézi jó szemmel ("Ha valaki meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla? Mindannyian a testvéreink.") Enciklikáiban (A hit fénye kezdetű enciklikát

XVI. Benedek

emeritus pápa után fejezte be, míg az Áldott légy címűt teljes egészében ő írta) sikerült végrehajtania - ahogyan Máté-Tóth fogalmazott - azt a szemléleti és strukturális reformot, amire a vatikáni zsinat nem volt képes. Ferenc pápa a második vatikáni zsinat meghaladását tűzte ki célul a hatékony evangelizáció érdekében. Szövegeit teológiai műveltség nélkül is meg lehet érteni, kijelentései egyszerűek - ez különösen fontos egy szélsőségektől terhelt Európában.

Máté-Tóth András ugyanakkor hozzátette, ez az egyszerűség, s pápai mércével mért haladó gondolkodás nincs mindenkinek ínyére. Többek között Horvátországban és Romániában is éles kritikát fogalmaznak meg vele szemben, személye sokaknak ellenszenves, de a Vatikánban sincs teljes egyetértés körülötte. Az egyház elsősorban társadalmi pozíciója, tekintélye miatt aggódik, hiszen Ferenc pápa nemcsak szókészletet cserélt kommunikációjában, hanem 2013 áprilisában a Római Kúriát is megfosztotta abszolút döntéshozói szerepétől a nyolcfős bíborosi tanács (C8) felállításával. Ezzel egyértelművé tette, hogy a kúriában nem látja az evangéliumi szemléletet. Ferenc pápa megszólalásaival, döntéseivel időről időre a fókuszba kerül, s nemcsak az egyházi, hanem a világi sajtó is szívese(bbe)n foglalkozik a vatikáni történésekkel. Az sem elhanyagolható tény, hogy szavaival sok emberben újra felélesztette a reményt az egyház iránt, s újra bizalmat adott az elakadt híveknek, "jó akaratú" embereknek. "Nem csoda, hogy nem csak három napig maradt csoda" - zárta gondolatait Máté-Tóth András.