Írjon nekünk

Egyetem

Csapó Benő: Babonák irányítják a magyar oktatáspolitikát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

mta_kozgyules008kfTényekre alapozott oktatáspolitikára lenne szükség mind a köz-, mind pedig a felsőoktatásban, nem pedig hiedelmekre és babonákra – jelentette ki Csapó Benő az SZTE-BTK Neveléstudományi Intézet vezetője a Szegedi Akadémiai Bizottság csütörtöki közgyűlésén, ahol átadták a 2015-ös médiadíjakat is.

A tanártüntetés és a pedagógusok által megfogalmazott 25 pont aktualitást ad a mai előadásnak – vezette fel a Prima Primissima díjas egyetemi tanár “A magyar közoktatás fejlődése – a tudomány felelőssége” című beszámolóját. Csapó Benő azzal kezdte, az oktatáspolitikában két oldalról is hiányosságok mutatkoznak: egyrészt kevés a pénz, másrészt hiányzik a tudás. Gondolatait a 2012-es PISA-felmérés eredményeivel támasztotta alá, melynek a magyar gyerekekre levetített adatai három éve sokként érték – nem túlzás ezt állítani – a teljes magyar társadalmat.

Mint már ismert, a nemzetközi kompetenciamérésen 2009 óta radikálisan romlik a magyar gyerekek teljesítménye, főleg matematikából. A PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke különösen elszomorítónak tartja ezt annak tükrében, hogy egykor Magyarország a világ éllovasa volt a matematika és természettudományok területén (igaz, ez még az 1980-as években volt, a PISA-hoz hasonló TIMSS-méréseken). 2006-tól volt egy átmeneti időszak, amikor javultak a szövegértési felmérés eredményei, de ez sem tartott sokáig. Magyarország a fejlett és a fejletlen országok határán foglal helyet, Csapó Benő ki is fejtette véleményét, hogy miért.

Finnországot és Észtországot hozta fel példaként, mely államok az elmúlt tíz évben képesek voltak alapjaiban változtatni oktatáspolitikájukon. “Két tényezőt lehet kiemelni, hogy mennyi költünk a közoktatásra és azt milyen okosan költjük el. Ebben játszik szerepet, hogy milyen tudományos eredményeket tudunk felhasználni a közoktatás fejlesztéséhez.” 2013-ban a közoktatásba fordított összeg 2003-as évi 69 százaléka, vagyis diákonként 15 éves korukig hazánkban kevesebb mint 50 ezer dollárt (11 millió forint) költenek a tanításukra. A Prima-díjas oktató megjegyezte, ugyanez figyelhető meg az egészségügyben is. Hozzátette, ha holnaptól visszaállnánk a 2003-as szintű finanszírozásra, akkor is 1-2 százalékkal többek kellene az oktatásba forgatni, ugyanis legalább ennyire lenne szükség ahhoz, hogy az infrastrukturális hiányosságot helyretegyék.

mta_kozgyules001kf

Csapó szerint idáig tart a “mennyi pénzt költenek el”, de sokkal fontosabb a hogyan. A már említett Észország és Finnország azért zárkózhatott fel, majd előzhette meg PISA-felmérésen a nyugat-európai államokat, mert felismerte, mennyire fontos a neveléstudomány fejlesztése. Az uniós csatlakozás óta számos publikáció született arról, hogyan lehetne hatékonyabb a közoktatás, ezek hatására szakítottak a berögződésekkel. Finnországban például a pedagógusok kutatói készségekre tesznek szert tanulmányaik alatt, így nem csak a katedrán álló tanárokká válnak – ez a kutatás alapú tanárképzés.

Magyarországon jelenleg 30 intézményben zajlik pedagógusképzés, holott elég lenne, ha csak, ha a 4 legnagyobb indítana szakokat – vallja az intézetvezető. Azzal a példával élt, hogy a pedagógus továbbképzési normatíva meglétéig olyan képzők és képzőhelyek indítottak kurzusokat, ahol szakmai munka nem zajlott. “A pénz jelentős része ott folyt el, hogy nem az ország elismert képzőhelyeiben teljesítették, hanem nagyon sokfelé elment ez az összeg. Tartalmi fejlesztés, pedagógiai értékelés, sajátos nevelési igényű gyerekek, kora gyermekkor – ezek a legfontosabb területek, ahová a legtöbb tudást kellene tenni.” Mint arra rávilágított, ma is közhiedelmek és babonák irányítják az oktatást, nem pedig tényekre alapozott oktatáspolitika. “A magyar neveléstudomány messze elmarad a nemzetközi mezőnytől, de elmarad elmarad más magyarországi tudományterületektől is. ezeknek a fejlesztése olyan feladat, amit önmagában nem lehet megoldani, nagyon nagy szükség van a társtudományok és az egész tudományos közösség kritikájára. Közoktatás fejlesztése nem lehet eredményes a neveléstudomány fejlesztése nélkül” – zárta gondolatait.

mta_kozgyules010kf

Négy kategóriában díjazta a SZAB a legjobb sajtósokat

Csernus Sándor, a SZAB médiapályázat bíráló bizottságának elnöke elmondta, összesen 21 pályamű érkezett a 2015-ös kiírásra, ami valamivel kevesebb, mint a tavalyi évben. Négy kategóriában díjazták a sajtósokat: írott mű, fotó, rádió és mozgókép. Fotó kategóriában Bobkó Anna, az SZTE Média Centrum munkatársa; rádió kategóriában Balázs Alexandra, az Európa Rádió szerkesztő-riportere; mozgókép kategóriában a Szeged Tv Kvantum című magazinműsora hozta el az első díjat; írott kategóriában pedig megosztott első díjat kapott Cservenák Zoltán, a Délmagyarország újságírója és Török Erika. Az okleveleket Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke adta át a díjazottaknak.

Tényekre alapozott oktatáspolitikára lenne szükség, nem pedig hiedelmekre és babonákra – jelentette ki Csapó Benő a SZAB csütörtöki közgyűlésén, ahol átadták a médiadíjakat is.http://szegedma.hu/?p=612539

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. február 25.

Egyetem

Ismét megkoszorúzzák Szent-Györgyi Albert szobrát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 16-án, hétfőn, a Dugonics téren.

Tovább olvasom

Egyetem

Folytatódik a szegedi science park kialakítása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Inkubátorházat, innovációs központot, látogatóközpontot, valamint járműipari kompetenciaközpontot alakítanak ki.

Tovább olvasom

Egészség

Nőgyógyászok gyülekeznek Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Három nap, 700 résztvevő, 70 előadás.

Tovább olvasom

Aktuál