Pártkontroll alatt állt az állampolgár és a közigazgatás – két kiállítás nyílt a Kormányhivatalban + FOTÓK

A közigazgatás Csongrád megyei fejlődésének történetét két újonnan megnyílt kiállítás is bemutatja.

A Kommunizmus Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából két kiállítás is bemutatkozott a nagyközönség előtt. A I. emeleti emlékszoba az állampárti diktatúrát, a III. emeleti kiállítás Csongrád megye államigazgatásának múltját mutatja be.

Pol Pot megye párttitkárának szobáját rendezték be

Most adták át a Pártkontroll – A szocialista közigazgatás Csongrád megyében” című tárlatot a nagyközönségnek. Juhász Tünde kormánymegbízott beszédében – Magyary Zoltánt idézve – hangsúlyozta, a közigazgatás nem egyes emberek hatalma mások felett, hanem egyes emberek és a nemzet szolgálata, ezzel szemben az 1950-ben létrehozott tanácsokkal a kommunista pártnak az volt a célja, hogy az eszmének rendeljék alá az állampolgárokat. 1945-öt követően, Magyarország szovjet megszállása után kiépülő államszocialista diktatúra fokozatosan fölszámolta a politikai és gazdasági élet szabadságát, és korlátozta az alapvető állampolgári jogok gyakorlását – az épület története ehhez szervesen kapcsolódik. Hangsúlyozta, az emlékszoba kialakításával nem a feltárás a céljuk, mert ez történészek dolga, s nem is elítélés, mivel ez az igazságszolgáltatás feladata. “A totális diktatúrák csak céljaik eléréshez használták az embereket” – vélekedett. Jellemző volt, hogy a kommunista párt érdekeit szolgálata a közigazgatás, a rendvédelem és az igazságszolgáltatás.

A nem is olyan régi múlt egyes részeit még fel kell tárni, mert minél inkább tudjuk, milyen volt a pártállami diktatúra, annál jobban értékeljük a közigazgatás jelenlegi átalakításának üzenetét. Rámutatott, a kormányzati törekvés ma arra irányul, hogy az állampolgárok számára szolgáltatásokat biztosítson, az egyének és vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentse, könnyítse az engedélyeztetési eljárásokat, megsokszorozza a kapcsolattartási pontok számát, s lerövidítse az ügyintézési határidőket. “Azt szeretné a kormány, amit Magyary Zoltán szavai is elvárnak tőlünk: az emberek és a nemzet szolgálatát” – zárta szavait.

A Komócsin-klán tevékenysége Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke szerint szimbolizálja a rendszer nomenklatúrájának a működését, nem véletlenül nevezték Csongrád megyét Pol Pot megyének. Id. Komócsin Mihály még 61 évesen is fegyverrel vállalta 1956 után a “rendteremtést”. Legkisebb fia dolgozószobáját rendezték be most, aki saját megyéjének tartotta Csongrádot, mégis 1985-ben elvesztette a választást (Király Zoltánnal szemben). Kiemelte, ehhez az új elithez önként csatlakoztak a pártvezetők, “választott karrierutak voltak”, ennek megfelelően kell értékelni ifjabb Komócsin Mihály szegedi tevékenységét.

“Egy funkcionárius személye az egész térségről kialakított képet befolyásolta” – utalt arra, hogy elsősorban ifj. Komócsin Mihály dogmatikus nézetei vezettek a Pol Pot megye jelzőhöz. “Komócsin Zoltánról már halála évében teret neveztek el, de tíz évvel korábban tankokkal lövették rommá a neobarokk Kálvária templomot, hogy helyére benzinkutat építsenek” – hívta fel az ellentétekre a figyelmet Földváryné Kiss Réka.

Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője elmondta, a pártkontroll kiterjedt a közigazgatásra, önkormányzatra, önigazgatásra ezt mutatja a kiállítás neve is. “Ez az az épület, amely a Csongrád Megyei Tanácsnak és a Csongrád Megyei Pártbizottságnak adott otthont 1962-től, kifejezetten azért épült, hogy ezt a pártkontrollt szimbolizálja” – mondta. A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának dokumentumaiból a Móra Ferenc Múzeum tárgyaiból válogatták össze a kiállítás anyagát.

Az emlékszobákról tekintse meg fotógalériával kiegészített cikkünket!

Szent István hagyományozta ránk a megyei szervezetet

Homoki-Nagy Mária tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg a Csongrád megyei közigazgatás történetéről szóló kiállítást. A professzor asszony rámutatott, Szent István korától, a vármegyerendszer bevezetésétől napjainkig még az idegen megszállások ellenére is folyamatos jelen van a megye fogalma. “Kellett egy összekötő kapocs az uralkodó és az ember között” – mondta az ispáni tisztség megszületéséről. A törökök ugyan új közigazgatási rendszert vezettek be 150 éves uralmuk alatt, mégis az emberek megszervezték a hagyományaikon alapuló, saját közigazgatási rendszerüket, a “parasztvármegyéket”. Ezt követően ugyan helyre állt az ország területi egysége, de a XVIII. század felvilágosult abszolutista Habsburg uralkodói inkább az egységes birodalom érdekeit tartották szem előtt, II. József pedig a németet szerette volna a hivatalok nyelvének. A kiegyezést követő éveket a “magyar államfejlődés egyik legcsodálatosabb időszakának” nevezte Homoki-Nagy Mária, mert a vármegye átalakult a klasszikus polgári berendezkedés szempontjait követve. A II. világháború után több elképzelés született a megyerendszer megszüntetéséről, mégsem történt ez meg. „Nem lehetett a magyar nép tudatából, lelkéből kitörölni a megyét, az emberek számára fontos az önkormányzatiság, s az, hogy ez a szervezet értük működjön” – fogalmazott.

Juhász Tünde bízik abban, hogy a kollégái megismerkednek az intézmény gyökereivel, s ez segíti egy közös identitás kialakítását. “Ha a hivatalban dolgozó 1600 ember bő tíz percet szán a kiállításra, s elgondolkodik a tartalmán, az akár az új erőt adhat a munkához” – mondta.

Bemutatták a két szociológus, Saád József és Nagy Mária Péntek volt és huszonhárom című tanulmánykötetét, amely az 1950-1953 között működtetett hortobágyi és nagykunsági kényszermunkatáborok és a deportálások történetét, illetve Csongrád megyei vonatkozásait dolgozza föl. 1950. június 23-ra utal a kötet címe, amely napon több száz családot telepítettek ki a déli és nyugati határsávban a rendőrség és az Államvédelmi Hatóság felügyeletével. B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa mondott köszöntő beszédet.

no images were found

no images were found