Írjon nekünk

Közélet

Tizenkét látványosság, amivel fel lehetne dobni Szeged turizmusát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

szunyagirtas_legifotok32_gs

Miért érdemes Szegedre utazni? A dóm, a múzeumok és kiállítóhelyek, esetleg a szabadtéri játékok miatt? Tíz szegediből legalább nyolc ezeket ajánlaná a Tisza-parti utazóknak, pedig oly’ sok érdekesség, legenda kering a városban, híres és hírhedt helyei vannak Szegednek, ahová érdemes, legalábbis érdemes lenne betérni. Babik Barna 2011-ben összeállított egy csokorra valót Szeged múltjából, s a tucatnyi kiragadott történetet turistáknak is fogyasztható köntösbe öltöztette, hogy “legyen miért a napfény városában maradni a szabadtéri játékok végével is”.

Babik Barna, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet docense megfontolandó elképzeléseit a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában ismertette csütörtökön, a Kommunikációs és Reklámklub idei elő találkozóján. Előadása apropóját az adta volna, hogy a magyar városok között Pécs mellett Szeged is esélyes az Európa Kulturális Fővárosa címre 2023-ban, ám aznap délelőtt kiderült, a Tisza-parti város nem pályázik. Botka László polgármester a döntést azzal indokolta, a szegedi fejlesztési tervekben nem prioritás az EKF projekt, inkább a városrehabilitációra és a közúthálózat-fejlesztésre koncentrálnak.

A szegedi orvos már több mint egy tucat szervezetnek benyújtotta a szegedi múzeumnegyedről alkotott elképzeléseit, 2011 óta azonban sehonnan nem kapott biztató választ. Pedig a helyi civil és kulturális egyesületek kapva kapnának az alkalmon, ha részben vagy egészben megvalósíthatnák Babik terveit, sőt az ötletgazda is arra hajlik, hogy programjait ne valamely politikai párt tűzze zászlajára. Ahogyan ő fogalmazott, széles összefogással csak egy kis erőfeszítésbe kerülne megvalósítani a projekteket, ráadásul az egyetem, a közgyűjteményi intézetek, múzeumok és nagykövetségek mind segíteni tudnának egy-egy program kialakításában.

tisza_parti_tortenetek05_gs

A múzeumi negyed lényege az, hogy a Szegedre érkező látogatók az állomásokra érkezve eltérő korokba csöppenjenek és átadva magukat a historizáló előadásmódnak, megérezzenek valamit abból, hogyan éltek a város lakói az előző évszázadokban. Lentebb pontokba szedve, röviden olvashatnak Babik felvetéseiről.

Boszorkány-sziget
Hírhedt szegedi történet az 1728-as boszorkányégetés, mely hátborzongató eseményt egy Tisza-parti sétahely névleg őriz. A boszorkányüldözés története a mai napig izgatja az embereket, a perek során elítélt, máglyán elégetett tizenkét szegediről ráadásul pontos iratok maradtak fenn a 18. századból. A jegyzőkönyvek alapján rekonstruálni lehet mind a pert, mind pedig a bűnösnek talált lelkek utolsó útját – ahogyan arra néhány évvel ezelőtt a múzeumok éjszakáján már volt példa. Babik Barnának az az ötlete támadt, hogy turistalátványosságként minden év július 21-én, vagyis az égetés évfordulóján elővehetnék a szegedi boszorkánypert, s azokat képeken, információs táblákon ismertetnék. Az este csúcspontját jelentené a szalmabábú égetés, így “a máglya kézzelfogható közelségénél is hátborzongatóbb lenne a nyári közönség számára, ha megérezné, hogy a tudatlanság, a szorongás, a szegénység, a rosszindulat és aljasság együtt mire képes”.

Árvízi Emlékmű
Nagyobb hangsúlyt adna a Vízügyi Emlékkiállításnak is, méghozzá úgy, hogy a szokásos turistaútvonalon kívül eső tárlatot az emlékmű mellé helyezné, legalább átmenetileg. A nagy árvíz után ezen a helyen álltak a vízátemelő gőzszivattyúk, melyek éjjel-nappal azon dolgoztak, hogy újra élhetővé tegyék a várost. Gazdag kép- és tárgyi anyaggal lehetne illusztrálni a katasztrófát és az újjáépítés körülményeit is, amihez – ma szinte el sem tudjuk képzelni – csupán három év kellett.

Szegedi egyetem
Babik a Szegedi Tudományegyetemet sem hagyná ki a turistalátványosságok sorából, s nemcsak impozáns épületei, hanem a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert hagyatéka miatt sem. Ugyancsak hangsúlyt fektetne a Kolozsvárról átköltöztetett universitas kalandos történetére. 1921 októberében indult meg a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az oktatás, ami korábban Kolozsváron működött. Akkoriban az oktatás központja még az a Dugonics téri épület volt, mely ma a Rektori Hivatalnak ad otthont, s itt működött az egyetemi könyvtár, a jogi, a bölcsész kar és a matematika intézet.

szeged_belvarosi_hid_penzszedo_torony

Hídpénz-szedő tornyok
A Belvárosi Híd tornyait már csak korabeli dokumentumok őrzik, de egykor ezekben a tornyokban szedték a pénzt azoktól, akik át akartak kelni a túloldalra. A hidat, csakúgy mint Szeged legtöbb nevezetes épületét (színház, városháza) 1883-ban adta át I. Ferenc József császár, ezt az ünnepséget elevenítené fel évfordulókon Babik.

Újszegedi hídfő – Torontál
Talán a szegediek közül sem tudja mindenki, hogy Újszeged azelőtt Torontál néven volt ismert, s a törökök utáni időben népesítették be többek között svábokkal. Volt olyan svábok lakta település Magyarországon, ami szinte teljesen kiürült a betelepítés miatt. A tervek szerint bizonyos hétvégéken nemzetiségi napokat lehetne tartani az újszegedi ligetben, ahol népzenével, népi ételekkel és hagyományos játékokkal várnák az érdeklődőket.

Makai piac – Bödönhajó
A mai Roosevelt-tér területén köthetne ki a régi bödönhajó, vagyis az a makai vízi jármű, amely az alföldi homokos tájak ízletes zöldségeit és gyümölcseit hozta el a szegedieknek. A nyári piac környékén mindig nagy volt a nyüzsgés, a bödönhajósok a lélekvesztőkön árulták portékáikat.

szegedivar

Török és betyár idők Szegeden
A szegedi vár fontos történelmi emlék, Babik ide török sátortábort képzelne el, ahol édes süteményeket, kávét és török ínyencségeket árulnának nyaranta. A gyerekeknek korabeli fegyverkiállítás, a férfiaknak hastáncbemutató. A vár másik oldala egy másik jelentős történelmi korszakot, a betyárkort jelenítettné meg, ugyancsak közönségcsalogató elemekkel megspékelve. A betyárok, sok ember szemében, nem eléggé tisztázott keverékei a heroizmusnak és a gazemberségnek, ráadásul Szeged emblematikus figuráinak számítanak, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond műveiből is ismerünk ilyen legendás alakokat.

Dankó Pista
A híres szatymazi cigánymuzsikus, aki Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán és Hermann Ottó elismerését is kivívta, ugyancsak nem kap elég nagy hangsúlyt a Tisza-parti városban. Az elképzelés szerint olyan, a szabadtéri játékok idejére időzített zenés délutánokat szerveznének a programhoz kapcsolódó szegedi vendéglőkben.

szeged_szalamigyar_sohaz

Pick múzeum és a Sóház
A Pick család által alapított gyárat is érdemes lenne bekapcsolni a múzeumi körutazásba, hiszen a családi vállalkozás szorosan kapcsolódik Szeged bővüléséhez. A Sóház, az évszázadokon át zajló hagyományos marosi sószállítás is figyelmet érdemel. Térképek jelezhetnék a bányák helyét, hogy hol és merre úsztatták a sótömböket, illetve, hogy hol állt az egykori sóhivatal, ami előtt alabárdosok őrizték a sózsákokat.

Így nézett ki Szeged főutcája, a Tisza
A folyó régebbi arculata is megérne a kiállítást Babik szerint, plusz az ártérben egy botanikai tanösvényt is létre lehetne hozni az őshonos fák, növények érintésével. Emléket lehetne állítani a vízimalmoknak, a halászoknak és a vízönjáróknak, vagyis a hajósoknak, továbbá annak a másfél millió embernek, akik több évtizeden át dolgoztak a folyó szabályozásán, megváltoztatva ezzel a Tisza képét.

Tizenkét elfeledett látványosság, amivel Szegedre lehetne vonzani a turistákat – KLIKK: http://szegedma.hu/?p=602862

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 22.

Kommentek

Hírzóna

Bevezetik a gyermekek otthongondozási díját

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Havi bruttó 100 ezer forint lesz és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.

Tovább olvasom

Egyetem

Emelkednek az egyetemi ösztöndíjak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

A hallgatói normatívát két lépésben emeli a kormány 166 600 forintra – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatásért felelős államtitkár.

Tovább olvasom

Hírzóna

Becsületsértésért ítélték el a vásárhelyi polgármestert

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Két személyiségi jogi pert is elvesztett Márki-Zay Péter.

Tovább olvasom

Aktuál