Írjon nekünk

Gazdaság

Nemesi Pál: A CSOK nem lesz az építőipar csodaszere idén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

hazepites_04

Az építőipar idén nem fog igazán profitálni a CSOK-ból, ráadásul az uniós pályázatokhoz kapcsolódó beruházásokra is várni kell még – mondja Nemesi Pál, a FERROÉP vezérigazgatója. A használt lakások piacának némi élénkülése várható, de a szakember azt prognosztizálja, hogy összességében az ingatlanpiac stagnálni fog 2016-ban.

Nincs arról szó, hogy az építőipar 2008 óta válságban lenne, nem ismeri az ágazat mutatóit az, aki erről beszél – reagált a sajtóban megjelent kijelentésekre Nemesi Pál, a FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt. vezérigazgatója. Megjegyezte, bár eleve nem tartja szerencsésnek a gazdasági válság kifejezést, de ha így közelítjük meg, akkor értelemszerűen az építőipart is érintették negatív hatások, de ezzel együtt voltak jó periódusok is, gondoljunk csak a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban megvalósított beruházásokra. „Ha 2008-tól vizsgáljuk a szektort, jellemzően a mindenkori bázisadatokhoz képest egy javuló tendenciát láthatunk, vagyis növekedett a szerződéses állománya egészen 2015-ig. A tavalyi évet is jónak tekinthetjük, többet termelt az ágazat, mint az előző időszakban, ugyanakkor az uniós forrás felhasználási időszak lezárult, emiatt egy kis megtorpanásra kell számítani idén, igaz ez eltérő arányban fog jelentkezni a magas- és a mélyépítészetben” – részletezte. Nemesi Pál megjegyezte, országos és helyi szinten egyaránt azt tapasztalja, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak az előkészítése nem abban az ütemben valósult meg, mint ahogy az előző időszakot zártuk, s ezt a magasépítészet fogja jobban érzékelni. Az prognosztizálható, hogy a mélyépítési ágazatban, az út-, vasútépítések területén hasonló szintű megrendelés állomány és teljesítmény várható 2016-ban, mint tavaly.

„Közismert, hogy átstrukturálták a pályázatokat, nevezetesen, hogy az EU-s források 60%-át vállalkozásfejlesztésre kell fordítani. Úgy látom, a cégek nem tudnak annyi pályázattal előállni, hogy már 2016-ben ezt a lehetőséget ki tudják használni, s ez bizony az építőiparra is negatívan hat, jelentősebb volumencsökkenést fog eredményezni az év első felében” – magyarázta a FERROÉP vezérigazgatója. Azt is előre lehet vetíteni, hogy Csongrád megye, és talán az egész régió még az átlagnál is gyengébben fog teljesíteni, aminek az az oka, hogy nem tartozunk az iparilag fejlett térségek közé. Fejlett ipar nélkül pedig féllábú egy térség gazdasága, s Nemesi úgy értékelte, hogy ebben már évtizedek óta támaszra szorulunk. Hozzátette, az esztendő második felében már jobb eredményeket fog produkálni a szektor várhatóan. Persze az is jelenthet problémát, ha egyszerre, kampányszerűen bírálják el a pályázatokat, ez több hibát is generálhat, ami a minőség rovására mehet.

nemesi_pal02_gs

„Új típusú együttműködésre is szükség van térségünkben, ne feledjük ugyanis, hogy a 2000-res évek elején arról beszéltünk, ha Szegedre elérne az autópálya, akkor az milyen nagy arányú fejlődést fog hozni. Ma már láthatjuk, hogy ez korántsem így lett, a sztráda megépült, és a gyorsforgalmi utakkal együtt elmondhatjuk, hogy Csongrád megye jól kiépített úthálózattal rendelkezik, az ipari fejlesztések mégis elmaradtak. Az autópálya inkább arra jó sajnos, hogy túlhaladnak rajtunk, vagy éppen innen ingáznak a fejlett régiókba” – emlékeztetett. Nemesi Pál elmondta, az is megfigyelhető az építőiparban, hogy a jól képzett szakemberek közül sokan külföldön kerestek munkalehetőséget, míg a gyengébb képességűekkel kell beérnie a magyar gazdaságnak, ami értelemszerűen nem erősíti a versenyképességet.

A CSOK áttételesen a gazdaságot is fehérítheti

Nemesi egy átgondolt intézkedési terv részeként értelmezi a családok otthonteremtési kedvezményét, vagyis a CSOK-ot, illetve az építkezéseknél az áfa-visszaigénylést, amit alapvetően jónak tart, hiszen a családalapítás elősegítése, a saját lakáshoz jutás támogatása motivációs tényezőnek tekinthető. Megjegyezte, a magyarok eléggé röghöz kötöttek, nem eléggé mobilak, amit tovább erősíthetnek a most megnyíló lehetőségek, ezzel együtt egy bérlakás-építési program elindítását is fontosnak nevezte. „A CSOK az építőipar, illetve az építőanyag ipar számára több megbízást fog hozni, de a 2016-os esztendőre beharangozott volumennövekedést túlzónak tartom. Nagyon rövid volt a törvény előkészítési szakasz, így a szakma, vagyis a hatósági oldal, a tervező kollégák és a kivitelezésben résztvevők felkészítése is, és emiatt sokan aggodalommal is tekintenek a CSOK-ra. Az otthonteremtési törvény a gazdaság fehérítéséhez hozzá fog járulni, addig ugyanis, amíg nem alakul ki gyakorlat minden részletre kiterjedően, csak azok a szakemberek vesznek ebben részt, akik az előírásokat, szabványokat pontosan ismerik. Ők ugyanis nem vállalnak irreálisan nagy kockázatot ezzel” – magyarázta Nemesi Pál, aki szerint pont azok fogalmaztak meg kritikákat, akik eddig sem voltak minden apró részlettel tisztában.

Rossz példákból bőven akad külföldön és hazánkban is egyaránt, esetenként engedély nélküli építkezések zajlanak, vagy éppen nem a terveknek megfelelő a kivitelezés. A szabálytalan esetek száma csökkenni fog a FERROÉP vezetője szerint, ugyanis sem a tervező, sem a kivitelező nem fogja vállalni, hogy olyan projektben vegyen részt, ami nem felel meg a szabályoknak, lévén anyagi következmények is hárulnak rájuk. Kitért arra is, hogy a biztosítók is nagyobb szerepet fognak kapni a jövőben, és nemcsak az állami és uniós forrásoknál megvalósuló, hanem a privát beruházásoknál is, s ennek bizony ára van, néhány százalékos drágulás biztosan várható.

100 milliárdot biztos nem hoz a CSOK az építőipar konyhájára idén

több politikus is arról nyilatkozott, hogy 100 milliárd forintnyi megbízást jelent az építőipar számára ez az intézkedés, amit túlbecsült adatnak tart Nemesi, 2016-ra legalábbis mindenképpen. Rámutatott, éves szinten 100-120 milliárdot nyújt a lakásépítési piac a magyar építőipar számára. „Éves szinten hazánkban 4500-5000 új lakás épül, vagyis csak akkor beszélhetünk plusz 100 milliárdnyi megbízásról, ha megduplázzuk a lakásépítések számát. Ennek nem látom realitását, gondoljunk csak bele, hogy a tervezés, az engedélyezés és a kivitelezés mennyi időbe telik” – magyarázta.

nemesi_pal01_gs

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem mindenki jogosult a CSOK-ra, illetve azt is fontos górcső alá venni, hogy hol élnek azok a családok, akik igénybe vehetik a kedvezményt. A kisebb településeken élők a statisztikák szerint több gyermeket vállalnak, míg egy nagyvárosban alacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság. Nemesi Pál elmondta, ha a lakásépítések oldaláról nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy – amennyiben nem kötődik életvitelszerűen a család például egy faluhoz – hajlandó elköltözni egy városba, ott viszont többe kerül az építkezés. A CSMKIK elnöke hangsúlyozta, önerőre és hitelképességre mindenképpen szükség van, mivel nem elegendő a kedvezmény egy új házra. „A gazdaság fehéredése is várható, azzal ugyanis, hogy a hitel igénybevétel feltételekhez, például a fizetéshez kötött – igaz csak apró lépéssel –, de elmozdíthatja a munkaerőpiacot, elsősorban a munkaadói oldalt. Lehet, hogy kevesebb a hivatalos, szabályosan bejelentett kereset, ám ez egyre fontosabbá lesz a dolgozóknak” – részletezte. Mindezeket a szempontokat egybevetve nem számít Nemesi Pál a 100 milliárdnyi plusz megrendelés állományra idén az építőiparban.

A használt lakások piacának némi élénkülése is várható, de a CSMKIK elnöke azt prognosztizálja, hogy összességében az ingatlanpiac stagnálni fog 2016-ban, élénkülésre inkább csak a következő évben lehet számítani. Erre egyébként nagy szükség is lenne, elgondolkodtató adat ugyanis, hogy kevesebb, mint 200 építési engedélyt adnak ki egy évben Szegeden, Hódmezővásárhelyen néhány tucatnyit, a kisebb településeken pedig ennél is alacsonyabb az építkezési kedv.

Tragikus állapotban van a hazai lakásállomány

A lakásállomány elöregedése országosan megfigyelhető, a mintegy 4 millió lakásállományt összevetjük a nyugat-európaiakkal, meglehetősen tragikus képet kapunk, ezért Nemesi érdemesnek tartja egy koncepció kidolgozását arra nézve is, hogy miként lehetne korszerűsítéseket végrehajtani. Emlékeztetett, hogy az elkövetkező időszak az energiahatékonyságról fog szólni, a meglévő lakásállomány minősítése e tekintetben nagyon rossz. „Az a gyakorlat, amit évtizedeken keresztül követtünk a lakásépítésekben, most visszaüt, mert a finoman szólva a nem szakszerű kivitelezés nem vagy csak alig teszi lehetővé, hogy ezeket a lakásokat a mai jogszabályoknak megfelelően korszerűsítsük. Ezeknek egy jelentős részét vagy részben, akár egészében el kell bontani, hiszen nem lehet az érvényben lévő szabályoknak megfelelően felújítani. Itt most nem az elmúlt 1-2 évtized gyakorlatáról van szó, egyszerűen a múlt században sikk volt, hogy az előírásokat nem vették figyelembe” – magyarázta.

A típustervek átmeneti lehetőségnek tekinthetőek a FERROÉP vezérigazgatója szerint. A tervező kockázatvállaló képességét nagyon alacsony szintre tesz, hogy ezt kiváltsuk, arra jó lehet a típusterv. Ha azt építik meg, akkor nincs kockázat, ugyanakkor Nemesi úgy látja, az épített környezet és a szakma szempontjából csak nagyon limitált típusterv megépítése lehet cél, vagyis kizártnak tartja, hogy komplett városrészek épüljenek meg ilyen tervek alapján. Ez rövidtávon élénkítheti a piacot, de hosszú távon nem tartja szerencsésnek, s egy picit a régebbi időkre emlékezteti, még ha a típustervek nem is „Kádár-kockák” lesznek.

A használt lakások piacának némi élénkülése várható, de a szakember azt prognosztizálja, hogy összességében az ingatlanpiac stagnálni fog 2016-ban.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=603766

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 25.

Hírzóna

Már épül a pitvarosi egészségház

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Közel kétszázmillió forintból.

Tovább olvasom

Hírzóna

A fejlesztésekre koncentrálnak a következő években Algyőn

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Egyes intézményeket átszerveznek.

Tovább olvasom

Hírzóna

ÁSZ-elnök: Fokozatosan fehéredik a magyar gazdaság

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően.

Tovább olvasom

Aktuál