Hétvégi programajánló: Slow hétvége, Gothic Farsang, Jégpályák éjszakája

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

slow_hetvege

Belassul a Belvárosi Mozi a hétvégére, különleges farsangot tartanak a LIVE Music Clubban, 30 éves a Városi Műjégpálya.

10 órától várja az érdeklődőket a Tájházi Kincskereső kézműves foglalkozása az Alsóvárosi Tájházban. A foglalkozás témája: Hímzés. “A foglalkozás keretében népi és a modern kori keresztszemes hímzés világába invitáljuk az érdeklődőket.” – invitálnak a szervezők.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Slow hétvégét a Belvárosi Moziban. “A slow filozófia alapja a tudatosság, nyitottság, őszinteség és közösség. A mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, amikor egy olasz gasztronómus, Carlo Petrini tiltakozott egy McDonald’s megnyitása ellen a római Spanyol Lépcsőknél, a gyors ételekkel szemben az egészséges, lassú, minőségi étkezés fontosságát hangsúlyozva. Petrini kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és olyan területek is bekapcsolódtak a slowba, mint az utazás, a gyereknevelés, az olvasás, a munkavégzés, a médiafogyasztás, a mozi, a városok vagy a design. Minden területen a lehető legközvetlenebb kapcsolatokat, leginkább emberközeli termelést, tájékozódást és a környezetünk minél teljesebb megélését szorgalmazzák.” – írja az esemény ajánlója. A 16:15-től induló program, mely magába foglal számos filmvetítést, a mozi bejárását, jógát és lélekfürdetést is, részletesen ITT olvasható.

Szombaton 19:30-tól Bernard Slade Jövőre veled ugyanitt című művét tekintheti meg a közönség a szegedi Pinceszínházban. “A történet Doris, a boldog házasságban élő asszony, és George, a nős könyvelő köré épül. A férfi és a nő véletlenül fut össze egy kaliforniai tengerparti fogadóban, találkozásuk másnapján pedig arra ébrednek, hogy egymás karjaiban töltötték az éjszakát. Különös szerelmi kapcsolat kezdődik kettejük között, melynek lényege, hogy évente egyszer ugyanabban az időpontban, ugyanott egy kellemes hétvégét töltenek együtt, s azután mindketten mennek a dolgukra. Mind a ket ember házasságban él. Elvileg jó házasságban. De akkor miért történhet meg mégis, hogy 25 éven keresztül minden évben egy hétvégét együtt töltenek? Szakítani kéne? Együtt folytatni? Ilyen áron, ilyen alapokra lehet építeni? Ez a kapcsolat is oda jutna mint a másik? Erre keressük a választ, bár az is lehet, hogy nincs is válasz…” – olvashatjuk az előadásról, melynek karaktereit Papp Gabriella és Varga Bálint eleveníti meg.

Gothic farsangot tartanak a LIVE Music Clubban 20 órától. “Démon és boszorka, Farkas és Piroska, Vámpír és kísértet, angyalok, lidércek, gyertek most oda, hol mulatságunk van, Várunk hát rátok a Live Music Club-ban!” – invitálnak a szervezők. Selectors: Jocó vs Janó.

mujeg_korcsolya_jegpalya

Az elmúlt 30 év felidézése, retro zenék, nosztalgia, a fiatalság visszaidézése, diszkófények, retro disco, dj, kedvezményes jegyárak és jégkorcsolyakölcsönzés – ezt mind ígéri a Jégpályák éjszakája, amely 21:30-tól kezdődik a Városi Műjégpályán. A Múzeumok és a Fürdők után a Jégpályák is megkapják a sajátos éjszakájukat! Szombaton este első alkalommal rendezik meg országos szinten a jégpályák éjszakáját, a már sikeres fürdők vagy múzeumok éjszakája rendezvényhez hasonlóan.

Folyamatos kiállítások, programok:

Ybl Miklós (1814 – 1891) építész halálának 125. évfordulóján kiállítás nyílik a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. Művészeti albumok, folyóiratok mutatják be a 19. század egyik legjelentősebb magyar építészének életművét. Ybl Miklós munkásságát bérházak, paloták és kastélyok mellett Budapest arculatát máig meghatározó középületek fémjelzik. Ő készítette többek között a fővárosi Bazilika, Rác fürdő, közgazdaság-tudományi egyetem, valamint a Várkert Kioszk és Bazársor terveit is. „Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon” – írja a Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest mellett vidéken is lakó-, gazdasági és közösségi célokat szolgáló épületek egész sora őrzi a tervező keze nyomát (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Csongrád megyében a nagymágocsi Károlyi-uradalom magtárának, valamint a hódmezővásárhelyi római katolikus templom bővítésének tervei fűződnek Ybl Miklós nevéhez. Emlékezetére hozták létre 1953-ban az Ybl-díjat, amelyet évente ítélnek oda az ország legjelesebb építészeinek. Az Ybl Miklós-emlékkiállítás január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén.

Angyalok útján címmel, Berkecz Éva festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. Berkecz Éva a szegedi tanárképző főiskola földrajz-biológia-rajz szakának elvégzése után részt vett a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális képzésén. Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A szegedi Gedói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanára. Munkáit önálló és csoportos kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlaton, a Szegedi Szépmíves Céh kiállításain, a hódmezővásárhelyi tavaszi tárlaton is láthatta a közönség. Szeged mellett Budapesten és számos hazai városban, valamint Szabadkán, Aradon, Temesváron, Nápolyban és Gentben is bemutatkozott. Több alkalommal részt vett a pedagógus képzőművészek kiállításain, Szeged város önkormányzatának, valamint a Szegedi Szépmíves Céh díjazottja. „Életem során átélt megpróbáltatásaim feldolgozására kértem segítséget az égiektől. Segítettek… Rajzaimon, festményeimen a szellemi világ sokszínűségét igyekeztem bemutatni. Angyalaim, angyalcsoportjaim néha tétovák, útkeresők, ápolók és gondviselők, szeretetet sugallók, mint az emberek. Jelen lehetnek a templomi csendben, a betegágynál, az élet ricsajos formáinál, csak figyelni kell rájuk…” – fogalmazta meg képeinek üzenetét az alkotóművész. Berkecz Éva Angyalok útján című kiállítása január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén.

Fazekas Mihály (1766 – 1828), a Lúdas Matyi szerzője születésének 250. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár. „Költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége” – írja Fazekasról a Magyar Életrajzi Lexikon, jelezve az alkotó életművének gazdagságát. A Lúdas Matyi című, „eredeti magyar rege alapján”, négy levonásban megírt hexameteres elbeszélő költemény 1804-ben készült el, s napjainkig több mint negyven kiadást ért meg. Fő művén kívül azonban Fazekas Mihály nevéhez fűződik az első magyar füvészkönyv összeállítása is. A Linné-rendszer alapján készült gyűjteményt sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. A Lúdas Matyi több kiadása mellett a füvészkönyvet, valamint a költő 1836-ban megjelent verseskötetét is bemutató kiállítás a könyvtár harmadik emeletén, március 2-ig tekinthető meg.

India02

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a Móra-múzeumban: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

afrika-kiallitas17kf
“Csak a jó meleg Afrika – A fekete kontinens állatvilága” címmel tekinthető meg kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban 2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

erme01

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a Móra Ferenc Múzeumban: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Előző sztori

A Somogyi-könyvtár is kapott a szegediek kézírásos Bibliájából + FOTÓK

Következő sztori

Labdarúgás: német másodosztályú csapat fakója verte a Szeged-Grosicsot Törökországban